Könyvekről mindenkinek

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka

A História sokáig a magyar történettudomány elsőszámú ismeretterjesztő folyóirata volt, azóta sajnos megszűnt. A 2002/2. szám tartalmából: - Atlantisz valóban ott volt, ahol az ókori görög történetírók sejtették, azaz Gibraltár közelében? - Megtalálták Eldorádót: valójában egy király neve volt, aki aranyporral kente be testét. - Széchenyi István a korszak arisztokrata társadalmában igazi különcnek számított. Színes ruhákat hordott, és szerette hölgyeket. - Az akkor emigrációban élő Benes elnök már 1941-ben felvetette, hogy ki kellene telepíteni Csehszlovákiából a magyarokat és a németeket, és homogén nemzetállamot létrehozni. - Sztálin biztatta a cseheket: itt a jó alkalom és megszabadulhatnak a magyaroktól. - A Magyarországra érkező szlovák propagandisták jobb élet reményével csábították a nálunk élő szlovákokat Csehszlovákiába. A lakosságcsere-egyezmény kifejezetten előnytelen volt Magyarországra nézve. xxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területé

Ez a nem egészen 400 oldalas Magyarország története, 1943-ban, a második világháború kellős közepén jelent meg, s ebből sok dolog következheznék. De nem következik. Kosáry Domokos már fiatalon is rendkívül tárgyilagos, forrásfeldolgozáson, nem pedig politikai elvárásokon alapuló történelmet írt, az őstörténettől kezdve egészen az 1930-as évekig. Bizonyos megállapításait, mára túlhaladta az idő, mégis, valamilyen reprint-sorozatban érdemes lenne újra kiadni, mert számos tanulsággal szolgál az Olvasó számára. Ezek közül ismertetnék most néhányat: 1. A történelem nem eszkatalogikus. Nem tart valahonnan valahová, hanem a mindenkori emberi törekvések, gazdasági és társadalmi viszonyok mozgatják- legalábbis látszólag. Az isteni bevatkozások mibenléte és hogyanja az ember számára láthatatlan. 2. Kosáry ( 1943-ban) elfogadta a magyar nép finnugor származásának tanát. Ezzel akkoriban ár ellen úszott, ellentmondott a turáni és más egyéb eredetmondákra támaszkodó elméleteknek. Szidták is érte. 3