Könyvekről mindenkinek

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Rotterdami Erasmus és Luther Márton: az emberiség szellemtörténetének két óriása. Erasmus 1524-ben kiadja Diatribe című vitairatát, melyre Luther már a következő évben válaszol. Ez a válasz A szolgai akarat. Eltekintve attól, hogy Luther stílusa bizony olykor igencsak csípős, mondhatni: bántóan sértő, mai olvasó számára, főképp, ha leresztény, egyértelmű, hogy a Luther-Erasmus intellektuális vitában Luther jutott közelebb az igazsághoz. Mert igenis az ember, amikor elköteleződik, Isten szolgájává válik. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére vannak döntési helyzetei, mert Isten kegyes. Az ember akarata Luther szerint nem más, mint az az erő, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlelket megragadjuk. Az ősi, a Teremtéstől meglévő szabadságot az ember a bűnbeesés révén elbukta. Isten kegyelme viszont megvált a bűnből, betegségből, tévedésekből, és örök életet biztosít a Mennyországban. Luther nem is érti, hogyan lehet ezt kétségbevonni- ne felejtük: 1525-ben járunk!- és igencsak kigúnyolja

Henrik Pontoppidan dán írózseni (1857-1943) az úgynevezett népi irodalom egyik legelső európai képviselője, Nobel-díjas. Műveiben a falusi agrártársadalom életét ábrázolta, sokrétűen. Nem ideológus volt, mint a magyar népiek, hanem realista: könyveiben a falut egészében akarta bemutani, annak jó és rossz oldalával, de szeretettel. Pontoppidan első nagyregénye Az ígéret földje. Főhőse, Hansted segédlelkész, egy világtól elzárt dán faluba kerül, egy meglehetősen öntelt, elképesztő politikai ambíciókkal rendelkező püspök mellé. Ő végzi úgymond az aprómunkát, elöljárója pedig politizál...A falu ebben az időben, a 19.század végén, átalakul. Megjelennek az agrárszocialista mozgalmak ottani megfelelői, a parasztok már nem hajlandók az " uraknak" csak úgy engedelmeskedni, szabad földbirtokosákká akarnak válni. Ez számos konfliktushoz vezet. De változik a dán egyház is: új, az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó mozgalmak jelennek meg, a Szentlélek teológiája ugrásszerű f

Keresztény pszichológiai csemege... Bert Bauman: A lélek gyógyulása című könyvéből megtudhatjuk, hogyan vélekedik a kereszténység a lélekről, a testről, a Megváltásról, és Isten szerepéről az ember életében. Nagyon fontos könyvről van szó, minden keresztény embernek el kellene olvasnia. Érdekes módon közelíti meg az emberi személyiséget. A hagyományos, jungista- materialista felfogás szerint értelem és érzelem külön egység. A kereszténység szerint nem. Van a Szentlélek/ Szent Szellem, nagyjából ez felel meg a hagyományos pszichológia szerinti tudatalattinak, itt munkál az Isten. Van a Lélek, amely áll - értelemből - érzelemből - tudatból - akaratból. És van a test/ hústest. A megváltás három idődimenzióban történik. A Szellem már a múltban megváltatott a bűntől. Ma a Lélek megváltásának korát éljük. A test pedig a jövőben váltatik meg, a feltámadáskor, vagy Isten országának földi eljövetelekor. Úgyhogy mindenki legyen szíves odafigyelni a lélkére ( értelmére, érzelmeire, akaratára, tu