Könyvekről mindenkinek

 Volt a magyar történelemnek egy korszaka, melyben minden tett és mondat és vers olyan forrónak, néha lelkesítőnek, vagy legalábbis biztonságosan langyosnak tűnt:ez volt a több, mint harminc éven át tartó Kádár-korszak.Aztán ennek a történelem véget vetett, de valahogy a dolgok nem akartak langyosak maradni. Egyesek - magukat önmaguk gyártotta mondákon, mítoszokon agymosva- szörnyekké fúvódtak és ordítani kezdtek, mások kiszálltak a játékból, s voltak helyek, ahol látszólag minden maradt a régiben, csak épppen kihűlt ( Keresztény és közép).A Hideg című könyv erről a korszakról, a világszintű váltásról, a semmi-nem-olyan-mint-amilyennek gondoltuk- korszakról szól. És az egyénben végbemenő paradigmaváltásról. Kemény István kiválóan ábrázol, gondol, kibont, elhallgat, játszik ( igen, ilyen is van), mindig, amit kell. Ez a könyv, a Hideg című versgyűjtemény, lelki-szellemi ajándék, tőle, mindannyiunknak.  A bzonytalanság lett a norma. Az első versciklus címe.Igen, nem,talán. Csak az Igen-t

 Christopher Clark történész Alvajárók című könyvében arra keresi a választ, miért tört ki 1914-ben az első világháború. Megvizsgálja valamennyi európai állam politikai berendezkedését, szól a nemzetközi diplomácia bonyolult sakkjátszmáiról, és nagyon markáns, szemléletes portrét rajzol a huszadik század elejének európai államférfijairól. E könyvjánlóban megpróbálom röviden vázolni Clark koncepcióját, hogy aztán a tanár, a kutató, az egyetemi hallgató a részletek megismerése céljából elolvassa a könyvet, gazdagítva ezzel történelmi tudását.  1. Clark szerint az első világháború kitörése nem volt törvényszerű. Elveti azokat a véleményeket, miszerint a gazdasági vagy társadalmi szerkezet automatikusan európai háborút eredményezett volna. Többször is hangsúlyozza könyvében, hogy sokszor egy apró döntésen, félreértelmezett eseményen, személyes sérelmen múlt az akkori idők történelme. Jó példa erre Redl ezredes ügye, mely jelentős változasokat okozott a katonai vezetésben, miután ,kiderült,