Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága 2021.szeptember 8-i, az első Bethlen- kormány megalakítása 100.évfordulója tiszteletére szervezett konferenciájának előadásai. Dacára a sok és színvonalas monográfiának, Bethlen István alakja még mindig nem része a magyar történeti köztudatnak. Nincs még benne a magyar elmékben és lelkekben, hogy a Horthy-korszaknak több alkorszaka is volt, s ezen alkorszakok egyik legkitűnőbb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kvalitású politikusa Gróf Bethlen István. A VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett konferencia könyvbe rendezett anyaga hozzájárul a magyar történeti köztudat árnyalásához. Mind a 12 tanulmány ismertetésére nincs mód ebben a könyvajánlóban, inkább a recenzens " személyes kedvencein" keresztül próbálom megértetni, mennyire fontos is ez a könyv a magyar történettudománynak.  Mindenképpen érdemes Szakály Sándor tanulmányával

 Ha egy átlagos európai polgárt megkérdeznének, mit tud a portugál drámairodalomról, nagy valószínűséggel azt válaszolná: hát, nem sokat. Éppen ezért hiánypótlónak tekinthetjük az Urbán Bálint által szerkesztett Melankólia ezerrel. Kortárs portugál drámák című könyvet. Először arról szeretnék a kötet kapcsán írni,igaz-e, hogy a portugál drámák olyan melankolikusak, minden optimizmusát vesztett társadalmakat ábrázolnak? Szerintem nem. Pár sorral alább majd fogunk olvasni az Emberi Pajzsok című színműről, amelyben a tragikus alaphelyzetet igencsak komoly humor, szatíra színezi. Elolvasván a műveket, nem gondolom, hogy depresszióssá lenne tőlük az Olvasó. Némi világszéle-hangulat tényleg van, ez az ország fölrajzi elhelyezkedéséből fakad, de ez nem vészes, Semmivel nem szomorúbb, mint mikor magyar Szerzők ecsetelik közép-európai sorskérdések megoldatlanságából fakadó bánatukat.  José Maria Vieira Mendes:A feleségem című darabja remekmű. Az első fejezetben kicsit metaforikus stílusú jelemz

 A Magyar Nyelvjárások könyvsorozat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XLV. kötet Hoffmann István, Kis Tamás, Nyirkos István és Tóth Valéria szerkesztői munkáját dicséri. Remek tanulmányokat olvashatunk a könyvben, amelyek nemcsak a professzionális nyelvészeket, de az irodalmárokat, történészeket, néprajzosokat,sőt, társadalomtudósokat is érdekelhetik. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmány néhány gondolatát emelem ki, amolyan " felvillanásszerűen", hogy ezzel teremtsek kedvet a mű egészének, vagy egy-két tanulmánynak elolvasásához.  Fehér Krisztina: A szó problémája című tanulmányának első része afféle elméleti alapvetés annak megértéséhez, hogy hányféleképpen definiálja, különíti el a modern nyelvtudomány a szót, illetve, hogy miért nem tekintjük annyira magától értetődőnek a nyelvben a szavak előfordulását. Szó esik itt az újgrammatikus iskola különböző definícióiról, megtudjuk, mi az a szintagmatizálódás. Chomsky nevével is találkozunk a

 Különleges thriller:rejtélyes kézirat,családi dráma,és mindenféle sötét erők,melyek az emberek lelkében kavarognak. Sandra Brown Irigység című könyve nem is annyira a cselekményt,inkább egy emberi érzést állít a középpontba. Az alábbiakban rövid spoilert közlünk erről a könyvről,hogy ezzel teremtsünk,remélhetőleg minél nagyobb kedvet az olvasáshoz. A történet a 21.század elején játszódik,Amerikában. Maris Matherly-Reed egy könyvkiadó szerkesztője,egyben a tulajdonos lánya. Férje,Noah,a kiadó menedzsere,korábban neki magának is megjelent egy könyve,de úgy döntött,inkább az üzleti vonallal szeretne foglalkozni. Maris és Noah a külvilág szemében ideális párnak tűnnek.  Egy napon különös kézirat kerül Maris kezébe. A történet prológusa lenyűgöző:két,kissé becsípett frissdiplomás fiatalember,valamint egy mindenre kapható lány hajót bérelnek. Hatch,az öreg tulaj először nem akarja nekik odaadni a hajót,de annyira rosszul alakult a szezon,hogy minden dollárra szüksége van. Odaadja a srácokna

 A könyv alcíme:Tisztelgő kötet Prof.Bányai Éva 70.szültésnapja alkalmából Prof .Bányai Éva a magyar pszichológia, azon belül is hipnózis területének egyik legkiválóbb tudósa, művelője, tanára.A Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás című kötet méltó tiszteletadás az ő munkássága előtt. Bányai Éva professzor két alapvető újítással gazdagította pszichológia tudományát: - Kidolgozta az aktív-éber hipnózist, mellyel egyértelművé tette, hogy a hipnózis az nem alvás, hanem valami egészen más, különleges állapot - Rávilágított a hipnózis interperszonális, kommunikatív voltára: a hipnotizőr és a páciems kommunikál egymással, ez a kommunikáció pedig mindekttejük részéről járhat kölcsönös visszacsatolásokkal is.  Olvashatunk ebben a könyvben empirikus kutatáson alapuló tanulmányokat, éppúgy, mint mindennapi orvosi praxishoz kapcsolódó esetleírásokat,de esszéisztikus írásokat is. E rövid könyvajánló túl kevés ahhoz, hogy ennek a nagyszrű kötetnek minden érdemét, újdonságát, érdekességét k

 Mielőtt kézbe vettem Varga Dmokos: íróiskola című könyvét, bevallom, voltak bizonyos kételyeim. Meg lehet tanulni az írást? Tanulás útján lehet valakiből jó regényír, novellista, vagy színházak kedvenc drámaírója? Nem valamiféle felsőbb eredetű ihlet hatására alkotnak zseniális műveket az írók, költők? Miután viszont elolvastam a könyvet ( egy délután kellett hozzá, alig tudtam letenni), rájöttem, hogy a helyes válasz a fenti kérdésekre:az írói tehetséget nem lehet iskolás módszerrrel tanulni, viszont egy jó könyvből sok dolgot megtanulhatunk az írásról, irodalomról, az irodalom történetéről. Mit is érdemes megtanulnunk? Például azt, hogy az író, különösen a prózaíró, nem feltétlenül ura hősei életének. Van, hogy a regény végén a hős egyszer csak meghal, és az író nem tehet ez ellen semmit. Ezt látja, ez jön a regény cseekményéből, így( kissé blazírt szóval) logikus. Sokszor az írót vezeti a tolla, megtanul írni a toll, az író csak eszköz marad, aki a tollat ( 21.századi értelemben: a

 Mindenekelőtt soroljuk föl a teljes szerkesztői gárdát:Balogh Róbert,Bodovics Éva, Demeter Gábor,Erdélyi Mátyás, Eszik Veronika, Vadas András. Meg kell említeni, hogy a kötet szerkesztői sok esetben fordítók is egyben, több tanulmányt is ők ültettek át magyarra. Azonkívül rendeztek egy- a magyar felsőoktatásban szokatlan- kísérleti szemináriumot is hallgatók számára- erről is olvashatunk a könyvben. A környezettörténet a történettudomány egyik legifjabb ága.Magyarul igen kevés szakirodalom látott napvilágot a témában, éppen ezért mondhatjuk, hogy a Táj-ember,tudás-zöldtörténelem című szöveggyűjtemény, mely a tudományterület legnagyobbjainak alkotásaiból válogat, hiánypótló. A könyv felépítése egyszer: egy rövid Bevezető után ( melyet a Szerkesztők szintén közösen jegyeznek), következnek a többnyire angol nyelvről lefordított tanulmányok, könyvrészletek.  Megtudhatjuk, mi a környezettörténet- pontosabban először azt, hogy mi nem a környezettörténet. Nem történeti néprajz vagy történeti

 Azzal kezdeném, hogy ideírnám a teljes szerkesztőgárda neveit:Apor Péter,Bódi Lóránt, Horváth Sándor, Huhák Heléna,Scheibner Tamás. Az általuk szerkesztett Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban című könyv arról szól, hogy a tárgyalt időszakban létező képzőművészeti gyűjtemények, tárlatok, egyéb művészeti csoportok, mennyiben fejtettek ki ellenállást az aktuális politikai kurzussal, azaz a magát " szocialistának" nevező Kádár-korszakkal szemben. De nem szorítkozik az 1957-1988. közötti időszak tárgyalására, a tanulmányok Szerzői kitekintenek a rendszerváltás utáni időszakra is. Az alábbiakban néhány tanulmányból villantunk fel gondolatokat, hogy ezzel teremtsünk kedvet az Olvasáshoz.  Apor Péter és Horváth Sándor:Kulturális ellenzékiség a Kádár-korszakban és archiválásának értelmezési lehetőségei című tanulmánya egy nagyon fontos mentalitásbeli tényezőre kérdez rá: vajon a Kádár-korszak értelmisége rendelkezett-e valamelyes szabadsággal, volt-e bizonyos szituációkban dönté

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak elege lesz be

 A narancsos gyilkos című könyv huszonegy,igen magas színvonalú kriminovellát tartalmaz. Az 1987-ben megjelent kötetet Fazekas István szerkesztette,továbbá teljes egészében ő fordította,remekül. Nagyon különböző stílusú és tematikájú novelláskötetről van szó. Igazi,reprezentatív válogatás az amerikai krimiirodalomból.Ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk néhányat a novellák közül,felfedve ezt a sokszínűséget. Irodalmilag a legmagasabb szintre a hazánkban ismeretlen Dori MacDonald:A lekvár c.alkotását taksálhatjuk. A novella egy kiégett reklámszakember lelkiállapotába enged betekintést. Feleségét utálja-az asszony részben viszonozza ezt az érzést-,gyermekeit nem érti,rossz apának tartja magát. Munkahelyén kudarcok érik. De a garázsban kéznél van egy balta...Nagyon eredetiek az első bekezdés szinesztéziái. Pszichológiai nézőpontból tekintve is igen jó alkotás. Henry Slesar:A Contessa-gyűjtemény című izgalmas története napjaink egyik jellegzetes figuráját,a mindenkit manipuláló,törtető m

A Hét évszázad magyar versei című antológiát a mára meglehetősen rosszhírűvé vált Király István irodalomtörténész és munkatársai válogatták, a kor viszonyaihoz képest meglehetősen okosan. Az 1960-as években járunk, muszájból tehát be kellett tenni a csapatba néhány szocreál költőt, a III. kötet nagy részét, viszont Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Nagy László, és végül de nem utolsósorban József Attila költeményei teszik ki. A több, mint ezeroldalas könyv nagy része tehát még a 21. században is olvasható. Csakhogy... Bármilyen nagyszerű költők szerepeljenek is a könyvben, két negatív tendencia világosan kiszűrhető: 1. A magyar irodalom a 20. század végén alaposan eltávolodott az emberi lét végső okától és céljától: Istentől. A magyar költők- szándékuk szerint-  folyton Istent keresték, keresték őt a természetben, a szerelemben, a kőművesmesterségben, a nagymama evésre hívó szavában, a Szabadság-híd újjáépítésében, csak éppen abban nem, ami Isten valójában. Is