Könyvekről mindenkinek

Bessenyei Ferenc a magyar színjátszás történetének egyik legnagyobb alakja. Már nagyon fiatalon országos ismertségre tett szert. Hosszú pályafutása során játszotta Othellot,Jágót,Galileit. Deák Attila könyve nem a megszokott színész-életrajz,mely időrendi sorrendben áttekinti egy sikeres pálya főbb állomásait. Deák Attila a szakmai súlypontokra,a pálya egyediségére és megismételhetetlenségére koncentrál. Olvashatunk ebben a könyvben szerepelemzést,melyet Bessenyei írt a Bánk bánról,amit mellesleg nem tartott jó darabnak. Találhatunk itt korabeli kritikákat,elismerőt és igencsak bírálót is. Olyan palyatársak emlékeznek Bessenyeire,mint Avar István vagy Huszti Péter,s ezek az emlékezések nem illusztratívak,nem bulvárszerűek,hanem segítik a teljesség felé vezető úton való előrejutást. Egyedül a képzőművészeti kiállításokon elhangzott menyitóbeszédet értem kissé feleslegesnek. Soknak,ahogy a rendezők mondják. Milyen ember és milyen színész volt Bessenyei? Deák Attila könyve nyomán azt

Oroszlán a kanapén- azaz macska. Bevallom, nem tartozom a cicák gyógyíthatatlan rajongói közé, sőt, még az állatbarátok közé sem, ám Abigail Tucker kedves, ironikus hangvételű könyve meghatott. Meghatott, mert feltárja nemcsak az állatok, hanem a gazdik lelkét is. Persze, lehet lenézni azt az embert, akinek csak a háziállat nyújt vigaszt, de nem szükséges, sőt! Az emberi társakból és társadalmakból kiábrándulva, olykor mindannyiunknak szüksége van valamiféle menedékre. A macskák erre a szerepre ideálisak. Elvisznek egy másik világba, amely selymes és puha, mint a tej. Hát, ezért ajánljuk mindenkinek szórakoztató olvasmányul az Oroszlán a kanapén című könyvet.És lehet, hogy évezredek múlva a cicák hatalmas tigrisekké fejlődnek, úgyhogy jó velük jóban lenni. Sosem lehet tudni. Jaffa Kiadó, 2017. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, bár a macskákhoz semmi köze: hirek168.blogspot.com

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k

Mindig felvetődik a kérdés: ha egy politikai életben szerepet játszott ember könyvet ír, mennyi abban az önigazolás? Kőszeg Ferenc K. történetei című könyvében viszonylag kevés ilyesmit találunk, annál több viszont a pletyka. Ez azért szomorú, mert mikor Kőszeg Ferenc elkezd igazi íróként viselkedni, például a magánéleti tragédiák leírásakor, akkor viszont csodálatos szövegeket alkot. Ha összegezni kellene: egy egyenetlen színvonalú könyv a magyar rendszerváltás hőskorából. Amikor még hittünk.