Bejegyzések

szépirodalom címkéjű bejegyzések megjelenítése

Tasi József:József Attila könyvtára és más tanulmányok

 Tasi József könyve új, eddig még fel nem használt dokumentumok alapján is vizsgálja meg József Attila költészetének néhány aspektusát illetve életrajzának az irodalomtörténet által eddig nem kellő alapossággal kutatott kérdését. Leginkább irodalommal hivatásszerűen foglalkozók, egyetemi oktatók és hallgatók,magyartanárok számára ajánljuk ezt a könyvet. Néhány, számomra fontosnak tartott tényt, adalékot emelnék ki a könyvből, remélhetőleg rávezetvén ezzel a Kedves Látogatót a könyv alapos áttunulmányozására.  Tasi József könyvének bevezető-címadó tanulmánya részletesen, címekre lebontva elemzi József Attila könyvtárát. Számomra már elsőre feltűnt, milyen kevés ebben a könyvtárban a valódi történetírói munka. Míg rengeteg marxista könyvet találunk az olvasmányok között, igazi történetírói munkát alig. Ez valahol elővetíti- megmagyarázza József Attila társadalomról való gondolkodásának egyoldalúságát. Akad a könyvtárban Max Weber, aztán egy Magyarország 1927. évi parával és kereskedelmév

Philippe Curval:Ó,de szép ez a New York!

 Philippe Curval francia író főleg sci-fi műfajú könyveiről vált ismertté Európában. Ó,de szép ez a New York! cimű műve kilóg az életműből:kora valóságáról,az egyén elidegenedéséről,a világ abszurditásáról szóló szépirodalmi alkotása érlelte Curvalt igazi nagy íróvá. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlünk a műről,talán kedvet csinálva az olvasáshoz.  A mű főhőse Dennis Lyon,francia kisegzisztenciájú átlagpolgár,aki...hát nincs valami jól. Szeretője éppen most hagyta el,és egyre jobban azt érzi,hogy környezete elszívja előle a levegőt. Éppen azon dolgozik,hogy feketére fesse harminc négyzetméteres lakása ablakait,nehogy a nyílászáró résein át eltűnjön a személyisége-szóval,Dennis barárunk egy kissé ki van borulva. Pszichés problémái vannak. S hogy igazolódjon az a mondás,miszerint szegény embert még az ág is húzza,táviratot kap. Amerikában élő bátyja ír neki:Jeanne, Dennis volt felesége meghalt,temetése ekkor és ekkor,jöjjön. Hősünk úgy dönt,nyakába veszi az óceánt és életében

Fiona Barton:Az özvegy

 Fiona Barton könyve nem hagyományos angol típusú krimi, nem csak arról szól, hogy van egy bűntény és el kell kapni a tettest. Az özvegy sokkal inkább azt szeretné bemutatni nekünk, hogyan manipulálja a média a bűnügyek nyomozását, milyen hatalmas nyomást helyez a hozzátartozókra és mindenkire, aki valamilyen kapcsolatban van a tettessel, az áldozattal, vagy annak bármelyik rokonával. Fiona Barton maga is újságíró ( volt, hogy jelenleg még az-e, azt nem tudom), úgyhogy igencsak komoly személyes tapasztalata van a témáról.  Otthonának kertjéből eltűnik egy kislány, a napokat igénybe vevő keresés sem vezet eredményre. A rendőrség arra a következtetésre jut, nagyon helyesen, hogy a lányt elrabolták. Egy idős úr, aki a helyi polgárőr szerepét tölti be, látott egy csaavargókülsejű, hosszú hajú fiatal srácot a környéken kóborolni, elmondása szerint a fickó többször is elhaladt az elrabolt kislány otthona előtt, valamint a parkolóban álló kocsikat nézegette. A rendőrség mindent megtesz, hogy

Tompa Andrea:Haza

 A Haza voltaképpen egymásbafonódó lelki történések epikus keretbe foglalt, mélységes mély tiszteletről és szeretetről tanúbizonyságot tévő művészi mementója. Tompa Andrea számára a " haza" valami mélyet jelent, valami gyermekkorit vagy még annál is régebbit- a folytonos visszatérésre sarkalló vágy tárgyát, a visszafelé vezető út célját.  A 21.századi ember fizikális és intellektuális világcsavargó. Ám e nagy bolyongás közepette elveszíti kibocsátóját, lelki édesanyját. Távoli emlékké ködösül a gyermekkorban jól ismert tér, furcsa lesz a nyelv- hiszen összehasonlítjuk más nyelvekkel, s ha egy szép dolgot összehaosnlítunk egy másik szép szubsztanciával, akkor furcsává ,tűnékennyé, súlyosabb esetben relatívvá válik mindaz, amiben korábban önfeledten gyönyörködtünk. Az emberek arca halvánnyá lesz, természetük kiismerhetetlen, sokszor nem tudjuk eldönteni, ellenséges, avagy sem ( lásd a regényben a tanítónővel és lányával való találkozást). A könyv nem másról szól, mint arról, ho

Császár István:Gyilokjáró

 A meglehetősen fuurcsa című szépirodalmi mű nem bűnügyi történet. A magyar irodalomról, valóságról, a magyar kultúrtörténetről szól, ál-riport-regény formájában. Megjelenése évében (1985) az irodalmi kritika nem figyelt erre a könyvre kellőképpen-talán az akkoriban még igencsak szokatlan műfajjal nem tudtak mit kezdeni-, de ezt már bánhatják, mert igen jó regényről van szó. Az egyes szám első személyben elbeszélő író és narrátor rendszeresen találkozik bizonyos Rév Zolival, aki kazánfűtő az Írószövetségben. Korábban maga is az írói életformát választotta volna, meg is jelent két regénye és egy novelláskötete, ám erkölcsi-ideológiai okokból úgy döntött, nem ír többet. Csakhogy van egy kis bökkenő:szíve mélyén mégiscsak megmaradt írónak. Longhorreában szenved, ami azt jelent, hogy bármiről végtelen hosszúságú történeteket képes mesélni. Minden fejezet egy-egy ilyen hosszú történet, melyben a dokumentarista értelemben vett valóság találkozik teljesen képtelen fikciókkal.  Az, hogy az 195

Russel Kirk:Amerika brit kultúrája

 Russel Kirk (1918-1994) amerikai politika-és kultúrtörténész, társadalomtudós, kultúraelméleti szakember Amerika brit kultúrája című könyvében arról győz meg bennünket, hogy bár az USA történelme során nagyon sok kultúrát, szokást, nyelvet olvasztott magába, szellemi gyökerei mégis a brit kultúrában gyökereznek. A kultúrtörténeti esszé nagyon jól bizonyítja alkotójának igazát, még ha olykor egy- egy ponton vitát is indukál. Mit is örökölt az Egyesült Államok Nagy-Britanniától? Legelsősorban is nyelvet, irodalmat. Kirk részletesen bemutatja az angol nyelv fő fejlődési vonalát, kiemelve az óangolról a középső angolra való áttérés hatalmas jelentőségét, nem megfeledkezve a normann hódítók hatásáról. Kirk idézi a nemzetközileg ismert nyelvész, Jespersen néhány mondatát. Minden tiszteletem Otto Jespersené, de azt mégis eléggé nehezen értelmezem, hogy az angol nyelv minden más európai nyelvnél férfiasabb...Kirk Shakespeare-t és munkásságát tartja az angol és az egyetemes európai irodalom cs

Gustave Flaubert:Bouvard és Pécuchet

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze

Temesi Ferenc:3.könyv

 Az avantgarde,az avantgarde.Azt nem lehet konvencionális formákba zubbonyozni. Temesi Ferenc:3.könyv című alkotása egy nonkonform ember életének-s hogy el ne felejtsük,egy regény megszületésének-izgató dokumentuma. Utazások:Románia,azaz Mánia,USA,Franciaország,és belföldi turizmus rogyásig,olykor kocsmától kocsmáig. Élmények:szerelem,alkalmi szerelem,szerelmi bánat,idős úriember (fuvaros)kocsmázása fiatal sráccal,ivászat rogyásig. Képek:valahol mindig belebotlunk valami festőbd,fiatal iparművészbe,egyébbe. Hétköznapiság és művészet. Lineáris történetek és központozatlan szöveg. Ami valamiről szól és mégis nem szól semmiről,csak valami többről.  Temesi Ferenc írt egy könyvet azért,hogy megfogalmazza a szöveg agglomerációját. Az írót,a feleségét,a szeretőjét,mindenféle barátokat. A 3.könyv a magyar avantgarde irodalom egyik remekműve,élet,élet és mégtöbb humor. A szépirodalom csak úgy elviselhető.  Aki még nem olvasott avantgarde szépirodalmat-mert igenis szép-,az kezdje Szophoklésznél.

Hegedűs Géza:A méneskúti családirtás

 Hegedűs Géza:A méneskúti családirtás című könyve a 19.századi Magyarország egyik leghírhedtebb bűnügyéről szól. Egy este a nemes Bergendy család vacsorához ül. Jégbe hűtött húslevest esznek,rántott rövidkarajt petrezselymes burgonyával,utána epret tejszínnel. Vacsora után pár perccel az egész család görcsökben fetreng.Az inas elszalad az orvosért,de már csak Bergendy Andrást,a családfőt és a birtok urát sikerül megmenteni. Halott a feleség,a sógor és az ételbe belekóstoló szakácsnő. A tudós halottkém megállapítja,hogy a halált koncentrált,viperától vagy gombától származó méreg ölte meg. A csendbiztos kideríti,hogy az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén egyetlen tudós képes ilyen vegyületet készíteni,aki nem mellékesen távoli rokona a Bergendyeknek. Ám kiderül,hogy pár hónapja az illető professzor titokzatos körülmények között elhunyt. Halála előtt egy Magyarországról érkező látogatót fogadott.  S minő meglepetés,arra is fényt derít a nyomozás,hogy Bergendy hajdani felesége szerel

Sibylle Muthesius:Felhőgyerek

 Sibylle Muthesius német írónő könyve egyszerre naplóregény,levélregény,de tartalmaz olyan,a szépirodalomtól látszólag idegen szövegtestet is,mint pl.orvosi zárójelentés.  A Felhőgyerek főhőse egy gyermek,akit mindenki csak Ponynak becéz. Furcsa családban nő fel,apja folyton szeretőket tart,feleségétől elhidegül. Az anya ügyel arra,hogy házasságuk válságát a gyerekek ne érezzék meg (Ponynak van egy féltestvére,Maja). Ahogy telnek az évek,Pony felserdül,intelligens,nyitott,a világ dolgai iránt érzékeny kamaszlány válik belőle. Kissé talán túlérzékeny is. Tizenhat éves korában Pony furcsán kezd viselkedni,rohamai lesznek. Csak néz maga elé,és furcsa dolgokat mond. Idegenek életéről,ismerősei lelkivilágáról,furcsa és sokszor kellemetlen dolgokat. Pony védtelen lesz a világgal szemben,felhőgyerekké válik. Szülei mindent megtesznek gyógyulása érdekében,egyik specialistától a másikhoz küldik. Aztán két év múlva tragédia történik..  Sibylle Muthesius regénye végtelenül felkavaró. Olyan embere

Zilahy Lajos:A lélek kialszik

 Zilahy Lajos a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar írója, mondhatnánk: bestseller-szerzője volt. A lélek kialszik című könyve nem ért el akkora eladási példányszámokat, mint pl. a Halálos tavasz, de sok irodalombúvár szerint Zilahy legmaradandóbb értékű könyve ez. Önéletrajzi jellegű lélekrajz, mindemellett izgalmas regény. A cselekmény lényege a következő: a Zilahy családban meghal az apa, a család elveszíti üzleti kapcsolatait, és hamarosan csődbe megy. Az író, a fiatal Zilahy, Pestre jön, joghallgató lesz, el is végzi az egyetemet, de állást nem talál, kénytelen fizikai munkát vállalni. Mindeközben otthon is áll a bál, Rózsa, az ifjú lány, egyfajta se veled-se nélküled kapcsolatban él egy vasutassal- végül később összeházasodnak. Az ifjú jogász pedig elhatározza, Amerikába megy. Anyja nem helyesli elhatározását, de végül ( úgysem tud mást tenni) beleegyezik. Az ifjú jogász a hajón megismerkedik egy kisstílű szélhámossal, aki azonban segíti őt a túlélésben. A

Mezey Katalin:Élőfilm

Az 1980-as években, a létező vagy nemlétező szocializmus válságkorában, felvirágzott a jobb kifejezés híján válság-szépirodalomnak nevezett könyvek sorsa. A kiadók már nem féltek kiadni ilyen könyveket, az alkotók pedig megragadták az alkalmat, és elfojtott keserűségüket megosztották a nyilvánossággal. Mezey Katalin:Élőfilm című könyve regény, mely a korabeli magyar társadalom válságáról szól. Arról, hogy nem is tudjuk, merre kellene mozdulni, és hogy nincsenek olyan vezetőink, akik képesek lennének arra, hogy utat mutassanak. Az útmutatás tehát az értelmiség feladata. Csakhogy ez a magyar értelmiség megosztott. Van egy reformista szárny és egy radikális szárny. Előbbit Mezey Katalin könyvében a tanár, utóbbit a festőművész képviseli. Ők vég nélkül elvitatkoznak azon, hogy Magyarország gazdaságának, társadalmának, sportjának, közösségi életének stb. merre kellene mozdulnia. Csakhogy mindeközben ott egy fiatal lány. Szabó Mari varrónő, a regény főhőse, remekül megformált alak. Kamasz

Neil Gaiman: Északi mitológia

Mit tudunk mi magyarok,Skandinávia történelméről és kultúrájáról? Csak címszavakban: vikingek, hajók, mítoszok, Edda-dalok- jóformán csak ennyi. Neil Gaiman arra vállalkozott, hogy ezt a csodálatos mitológiát megismerteti a világ átlagos tájékozottságú, nem skandináv Olvasóival is- méghozzá népszerű 21. századi nyelvezettel. Maga a mű szerkezete, koncepciója erősen emlékeztet robert Graves: Görög mitológia című könyvére. Csakhogy, amíg Graves az ismeretterjesztés és az érdeklődés felkeltése mellett törekedett a tudományos- irodalmi-vallástörténeti pontosságra is, addig Gaiman sok esetben figyelmen kívül hagyta ezt, azt referálva az Olvasó felé, hogy voltaképpen modern szépirodalmi művet olvas, mely viking korabeli tematikai elemekre támaszkodik. Kísérlet ez, egyfajta közvetítés. Csakhogy minden közvetítőtől elvárható, hogy az eredeti " terméket" közvetítse, saját szájaíze, ízlése, műveltsége szerint. Gaiman nem ezt teszi, hanem ír egy történetet, ez hol megegyezik az erede

Bernard-Paul Lallier: Vérbosszú

Korzika szigetén dúl a balhé. Előbb megölik az Orsini klán vezetőjét, majd annak az öccsét, majd a Távol-keleten élő testvér egyetlen lányát, akinek semmi köze a család ügyeihez. Luis, a Kambodzsában élő iszákos tesó, hazajön, és bosszút áll. Ebben csak hajdani barátja, a kissé különc rendőr, Maes főfelügyelő, a szervezett bűnözés elleni csoport feje, állíthatja meg. Ha tudja. Bernard-Paul Lallier könyve, a Vérbosszú, visszavisz bennünket azokba az időkbe, mikor még férfias dolognak számított a bosszú, mikor Korzikát még ősi eredetű klánok uralták, mikor olyan " mediterrán" hangulat árasztotta el a Szépség Szigetét minden augusztusban. Lallier remek tájleíró, jó jellemfestő, néhány szóval is képes csodát tenni- szóval felmerül bennem az a kérdés, hogy egy ilyen tehetségű ember ugyan miért vesztegeti el képességeit bűnregények írására? Írhatna szépirodalmat is. Választ erre csak az író mindenkori anyagi helyzete ad, azt pedig nem ismerem. Maga műfajában, a Vérbosszú a jobb al

Balogh Edgár ( főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon A-F

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az üze

Katalógus- Szépirodalom

Szépirodalom, bestseller Itt olvasható magánkönyvtáramban megtalálható szépirodalmi művek katalógusa. Ide soroltam a gyermekkönyveket, szatirikus könyveket és a krimik,kalandregények egy részét. Jürgen Bernt-Bartl: Rugóslábúak.Gyermekkori történetek. Ford: Rónaszegi Éva. Európa, 1980, MK Balogh László: Családi kép. Kisregény. Kriterion, Bukarest, 1982. Boda István: Tétova Ikaruszok. Szépirodalmi, 1979. John Dickson Carr: A gyilkos óra.Ford.: Falvay Mihály. Magvető, 1982. AK Euripidész: Iphigenia Auliszban. Hippolitosz. POPULART, 1993. Leonhard Frank: Jézus tanítványai. Ford.:Gergely Erzsébet. Szépir.,1959. OK Geno Hartlaub: Helyszíni szemle. Albatrosz könyvek. Ernest Hemingway: Az öreg halász és tenger. Fordította:Ottlik Géza. Szépir.1965. OK, 551. Ernest Hemingway: Fiesta. Ford.: Déry Tibor. Szépir., 1980. OK, 841. P.D. James: Már megint egy csalogány. Ford.: Benedek Mihály. Európa, 1980.FK Jókai Anna: Tartozik és követel Jókai Mór: Egy magyar nábob Jókai Mór: Kárpáthy

Áldott karácsonyt mindenkinek!

Áldott karácsonyt kíván minden kedves látogatójának a könyvajánló blog szerkesztője. Jövőre, 2017-ben ugyanúgy olvashatunk majd mindenféle könyvekről: krimikről, szépirodalomról, útleírásokról, történelmi könyvekről- csakhogy ezúttal a szerkesztő saját gyűjteménye, mintegy 3000 kötet kerül sorra. Az ünnepek alatt is olvassanak, főleg mesét a gyerekeknek. Tisztelettel:Szerkesztő.

Elektronikus könyvek

Hamarosan olvashatók lesznek elektronikus könyvek az oldalunkon. Témák: krimi, szépirodalom, kvíz. Valamikor 2015.januárjában kell keresni, akkorra lesz betördelve, szépen  megcsinálva.

R.Várkonyi Ágnes: A kuruc kor hősei

Semmit nem tudunk a régi idők magyar történelméből, olyan süketek vagyunk hozzá, mintha németek vagy norvégok lennénk. Azért is hasznos ez a nagyszerűen megírt könyv ( csak jelzem: 1957-ben jelent meg, és sok akkori olvasó áthallotta a kurucságot az ötvenhatosságra), mert részletesen megismerhetjük belőle Esze Tamást, Bezerédjit, Béri Balog Ádámot, és nem utolsósorban magát a fejedelmet. Aki igazságos, bölcs, emberséges. Szépirodalom? Az. De jó, nagyon jó.