Závodszky Ferenc: Svédország.Panoráma Külföldi Útikönyvek

-

 Svédország gyönyörű. Tudta ezt már Závodszky Ferenc is, akinek tollából megjelent a Svédországról szóló kötet, a Panoráma Külföldi Útikönyvek sorozatban. Méghozzá 1979-ben. Akkoriban, a középjóléti elzártság idején, a legtöbb magyar embernek Svédország olyan volt, mint a Neptuunsz. Messze volt és furcsa volt. 

Furcsa volt az, hogy Svédországban csak úgy épülhet lakóház, hogy minden lakáshoz tartozik parkoló ( lakótelepek,tízemeletesek szinte alig épültek, érthető okokból). Minden negyedik családnak volt autója, ez akkoriban kitűnő eredménynek számított. És ez az ország vendégszerető volt: állampolgári jogok illették meg azokat a bevándorlókat, akiknek még nem volt állampolgárságuk. 

A király pedig nagyon szeretett régészkedni. Értett is hozzá. 

Závodszky Ferenc olyan jól megírta ezt a könyvet, hogy az egyszeri embernek kedve támad azonnal Svédországba repülni. Megnézni a királyi pár nyaralóját, a drottningholmi kastélyt. Végigjárni a Gustav Adolfs Torg nevezetességeit. Megtekinteni, persze csak kívülről, Solna építészetileg is gyönyörű, a világ egyik legmagasabb szintű orvosi ellátását nyújtó kórházait. Sétálni a párunkkal Göteborg koraújkori csatornái között. Szóval, szívesen eltöltenénk itt néhány hetet. Lehetőleg azért a nyári idényben. 
Az útikönyv tehát elérte legfőbb célját. Az Olvasó utazni akar. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

-
 A 2023-ban elhunyt Cormac McCarthy ( többek között Pulitzer-díjas, Faulkner-díjas, Nemzeti Könyvdíjas) amerikai írót a kortárs próza megújítójaként tartja számon az irodalomkritika. 2022-ben egy kötetben jelent meg két, összefüggő, de külön-külön is olvasható regénye, Az utas, illetve a Stella Maris. a magyar kiadás is egy kötetben hozza a két művet, éppen ezért ebben a könyvajánló blogban mi is így teszünk- még egyszer hangsúlyozva, hogy különö-külön is érthető és élvezhető a két regény.  A szokásostól eltérően- mivel nagy író nagy műveiről van szó- nem egyszerűen spoilert közlünk Cormac McCarthy két művéről, hanem arra keressük a választ: miben is újította meg a kitűnő Szerző a modern szépprózát? 1. A hagyományos, 19.században kialakult ( kedves tanárom kedvenc szavával:balzaci) regényben elkülönül a cselekvés és a párbeszéd. Tipográfiailag is, értelmezéstanilag is. Az utas című regényben számtalan olyan példát találunk, ahol cselekvés és beszéd szinte egybefolyik- merthogy a fizika
További információk

Krasznahorkai László:Megy a világ

-
 A neves magyar író, Krasznahorkai László, Megy a világ című könyvében legjobb esszéit gyűjtötte össze. A magyar esszéírás legnemesebb hagyományait követi a Szerző, ugyanakkor, ami az irodalmi formát illeti, nem hagyja őt érintetlenül az utóbbi évek sok-sok történelmi és irodalom-értelmezési változása. A mondatok lazább szerkesztésűek, általában egy esszé egy nagy, hosszú, bővített mondat. Újfajta, sok Olvasónak szokatlan próza ez, nemes tartalommal megtöltve. Mert miről is szólnak ezek az esszék? Korunk nagy emberi- és világproblémáiról. Elidegenedésről, a változások szinte követhetetlen gyorsulásáról, a hagyományos kommunikációs formák és csatornák visszaszorulásáról. Krasznahorkai könyve igazi látlelet a mi kis, éppen forrásban lévő 21.sázadunkról. Ebben a rövid könyvajánlóban nem áll módomban részletes elemzést adni minden, a könyvben szereplő alkotásról, s nem szeretnék valami általános összképet sem felvázolni- mert az ilyesmi, akár akarja a recenzens, akár nem, befolyásolja az O
További információk

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása

-
 A magyar ókortudomány régi adósságát törlesztette azzal, hogy megjelentette Guy de la Bédoyére:Praetorianusok. A római csásázri testőrség felmelkedése és bukása című könyvét. történészként, akiknek nem azó kor a szakterülete, nagyon nagy élvezettel olvastam. A kitűnő könyvhöz csupán néhány személyes gondolatot, intuíciót szeretnék hozzáfűzni, hogy ezzel is könnyítsem a befogadó helyzetét, magyarán: közelebb hozhassam a könyvet az Olvasóhoz. Mielőtt azonban ehhez hozzákezdenénk, kiemelném,hogy a könyv jó értelemben véve tudományos jellegű:minden állítás lábjegyzetelt, forrásokkal alátámasztott, ha pedig a források alapján csak bizonytalan  vagy ellentmondásos rekonstrukcióra vagyunk képesek, Bédéyére azt is jelzi.  1. Bédoyére egyértelműen bebizonyítja, hogy a praetorinus gárda nem Julius Caesar, hanem Augustus princeps uralma alatt alakult meg. Sőt, Julius Caesar i.e.44-ben bekövetkezett halálának pontosan az volt egyik oka, hogy nem volt professzionális, képzett katonákból álló, vára
További információk