Jókai Mór:Sárga rózsa

 Jókai:Sárga rózsa című regényével vonult be teljes jogú tagként a magyar irodalom hatalmas seregébe a tiszántúli magyar puszta,a Hortobágy. Gulyások és csikósok,juhászok és kocsmárosok,marhakereskedők és révészek alakja kavarog előttünk,s ezen csodálatos kavargás közege,éltető tája a magyar puszta.

A cselekmény egy igazi féltékenységi történet. Decsi János gulyásbojtár hazajön a katonaságból. Szerelme,a kocsmárosék lánya,a szépséges Klára,aki nem szereti,ha kisasszonynak hívják,odaadta ugyanazt a sárga rózsát a csikósbojtár Lacza Ferkónak,mint amit neki adott. Ráadásul ismeretlen eredetű fülbevalók is pompáznak a lányon,Klára azonban azt állítja,hogy ezek azok az ékszerek,amiket János vett neki,csak meg vannak futtatva arannyal. János bojtár hiszi is,meg nem is,amiket Klára mond. A lány ekkor cselt vet be. Egy cigányasszonytól kapott gyökereket,melyek állítólag szerelemkeltésre is jók. A lány belefőzi ezeket János borába. Mit tudja azt Klára,hogy ezek mérgező gyökerek!

Közben a gulyánál is nagy dolgok történnek. Morvaországi kereskedők,keresztezés céljára megvásárolnák az egész állományt. Csakhogy kell gulyás is,aki elkíséri. Jánost választják,akinek újra el kellene hagyni szerelmét. Csakhogy a gulya a folyónál megíjed az áradástól és szanaszét szalad.

Jókai a Sárga rózsa c.írásában azt akarja bemutatni,hogy a magyar puszta,ez a látszólag lapos,eseménytelen világ nagyon is élő,eleven közeg. Ugyanúgy emberek élnek és dolgoznak itt is,mint a városban,csak minden nyüzsgés rejtve marad. Itt a mozgás láthatatlan. Kellenek jószemű írók,akik észreveszik. Jókai Mór ilyen író volt. A Sárga rózsa,véleményem szerint,a nagy magyar író egyik legjobb könyve.