Ambrus Zoltán:A tóparti gyilkosság

 Ambrus Zoltán egyike azoknak,akiket irodalomtörténet-írásunk lassan elfeledtet. Pedig ez a debreceni íróember elképesztő történeteket írt a 19-20.század fordulóján,olyanokat,melyek a 21 századi Olvasók fantáziáját is megmozgatják.

Ezzel arra szeretném felhívni a Tisztelt Könyvkiadók figyelmét,hogy érdemes lenne Ambrus Zoltán egynehány könyvét újra elérhetővé tenni.

A tóparti gyilkosság című könyv két kisregényt tartalmaz. Az Őszi napsugár egy szerelmi történet. Hódy Balázs költő és emberkerülő szerelmes lesz tanítványa édesanyjába. Erzsébet,noha férjes asszony,nem ellenzi a kapcsolatot,sőt...Aztán a nő belehal egy gyermekszülésbe(Ambrus nyitvahagyja a kérdést,ki volt a gyermek apja...). Hódy Balázs ezek után új szerelmet keres. Szobát bérel egy nagyhangú,cserfes,ötgyermekes családanyánál. A másik két bérlő egy idealista társadalomtudós,valamint egy hatalmas alagutakat tervező elfuserált feltaláló. Ambrus Zoltán a történetet elejétől a végéig ironikus hangvételben meséli el. 

A másik kisregény,a Tóparti gyilkosság,a manipulációról szól. Debrecenben járunk,a 19.században. Katolikus és református gyerekek időnkén elpáholják egymást. A főhős,aki az író gyermekkori alteregója,megment egy szorult helyzetű katolikus gyermeket,akit Agenórnak hívnak. Agenór gyermekszínész,igen eleven fantáziával megáldott gyermek. Folyton történeteket mesél barátjának szellemekről,kísértetekről. A két barát színházat játszik,megtanulnak bajuszt ragasztani. Agenór azt meséli,volt már szerelmes. És megölt egy embert,aki el akarta venni szerelme becsületét. Agenór fantáziadús történetei lelkileg terrorizálják a fiatalabb fiút. 

Felnőttkorban aztán a két  egykori barát újra találkozik. Agenór sikeres színész,de alig van már tüdeje. Orvossá lett barátja Davosba,Svájc Európa-hírű szanatóriumába viszi. 

Adódik a párhuzam,miszerint A tóparti gyilkosság afféle korai Legyek ura-történet. Alaposabban átgondolva ez mégsem igaz. Egyrészt itt tényleges erőszak nem történik,másrészt itt nem csoport-manipulációról van szó,hanem egyéni befolyásolásról. Ez a sztori a barátság asszimetriájáról beszél nekünk,arról az illúzióvesztett állapotról,melyben valóban egyenrangú emberi kapcsolat lehetetlen. Vakaki mindig fölébe akar nőni a másiknak. Legkönnyebb pedig az elmét manipulálni. 

Ambrus Zoltán kitűnő könyvét minden irodalomkedvelőnek szívből ajánljuk. 

Szépirodalmi Könyvkiadó,1986.