Nádudvari Elek:Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja

 Manapság a protestáns és/vagy karizmatikus egyházak egyik legfontosabb teológiai hittétele a megtérés, görögül metanoia tana, mely szerint- leegyszerűsítve persze-  a bűnös lélek a megtérés után Krisztusé lesz.

De ki írt Magyarországon először a megtérésről?
Elég messze kell visszamennünk időben, mégpedig 1772-be. Nádudvari Elek sófalvi birtokos ekkor írta meg Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja című könyvét, melynek nem éppen rövidecske teljes alcíme: Az-az:egy megterheltetett bűnös léleknek Istenben való csalhatatlan bizodalma, melyet az ő isszonyú és sok bűneiből megtérésének idejében magyar nyelvre fordított ez majdan el-hanyatló világnak szemfényvesztő gyönyörűségeiben sok időkig bujdokló Krisztus méltatlan egy bűnös szolgája. 

Megjegyezni sem könnyű.
A könyvet Kolozsvárott adták ki, 1772-ben. Szerintem, aki meg akarja tekinteni, ott kell keresnie. Antikváriumokban sem találtam, valószínűleg valamely múzeumi könyvtár polcán porosodik. De ideje lenne leporolni, mert magyar szerzők közül ez a bizonyos Nádudvari Elek írt először a megtéréséről. Teológusok számára érdekes kutatási téma lehet. 

A könyv ajánlásából kiderül, hogy gróf Bethlen Ádám és nejének ajánljtatott ( abban az időben minden könyvet valami főúrnak ajánlottak), és 1765.május 8-án írta a Szerző, azaz egyetlen nap alatt. Bethlen Ádám pedig református volt. Eszerint Nádudvari Elek is.