Ljudmilla Pavlicsenko:A halál asszonya.Sztálin mesterlövésze voltam

 Hogyan lesz egy nő a szovjet Vörös Hadseregben mesterlövész? Kiderül Ljudmilla Pavlicsenko emlékirataiból, mely magyarul most jelent meg, és a második világháború történetének nélkülözhetetlen történelmi forrásmunkája- természetesen kellő távolságtartással és óvatossággal illik felhasználni. 

A halál asszonya című könyvből megtudhatjuk, miért érez késztetést egy tizenéves lány arra, hogy lövöldözzön. Megismerhetjük a korabeli szovjet életet, a tizenhárom éves kora óta az ipari termelésben dolgozó lányt, aki a korabeli háborús felkészítőkön már felhívja magára a figyelmet kiváló lövészetével. Amikor aztán Németország megtámadja a Szovjetuniót, Ljudmilla azonnal jelentkezik a hadseregbe. 
Ahol is az idős, tapasztalt tisztek először csak szanitécnek akarják beosztani. Csak lassan, hónapok múltán engedik fegyverközelbe- de innen aztán szinte egyenes az út. Odessza és Szevasztopol védelmében tűnik ki, van, hogy egymaga lemészárol tucatnyi nácit. A vezetés is felfigyel rá, és a Szovjetunió emblematikus alakja lesz. De még egy háborús ikon is harctéri sokkot kap, mikor karjai között hal meg a férje. Pavlicsenko ezután lesz igazán a Halál asszonya. 

Példakép az ifjúság számára, plakátokon virít az arca. Ő ezt nem szereti, hiszen egy mesterlövész legfontosabb tulajdonsága az elrejtőzés, az álca. De karrier rendíthetetlenül ível fölfelé. Pavlicsenkot beválasztják különböző hivatalos küldöttségekbe, először csak diákfórumokon kell beszélnie, aztán egyszer csak jön a lehetőség...

Amerikába megy. Sztálin célja:a mesterlövészlány és még néhány társa mozgósítsa az amerikai társadalmat a háborúba való beavatkozás, azaz a partraszállás érdekében. Innentől a könyv- két kultúra ütközéséről szól. Az amerikai újságírók, akik valósággal elözönlik Pavlicsenkot, először el sem hiszik, hogy tud lőni. Aztán meg olyanokat kérdeznek, hogy lövés közben elkenődik-e a rúzsa. Szóval, Amerika más, mint a Szovjetunió. Nyugat-Európai is más.Még az oxfordi diákok rokonszenveznek vele leginkább. Más kérdés, hogy ennek kell-e örülnünk avagy sem...
Nagyon drámai az Eleanor Roosevelttel való találkozás leírása. A First Lady akkor szánja meg igazán Ljudmillát, amikor meglátja a hátán a repesz okozta sebeket. 

Szóval, ez a könyv egyszerre hadtörténet, és politikatörténet. Azoknak ajánljuk, akik már jól ismerik a második világháború köztörténetét, s akik rendelkeznek némelyes tájékozottsággal a Szovjetunió, a sztálini korszak históriájáról is. 

Ford:Dr. Molnár György
Kossuth Kiadó 2020.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása