Könyvekről mindenkinek

 Závada Pál: Pernye és fű című könyve a magyar történelem egyik legvéresebb korszakának, a 20.századnak, szépirodalmi stílusú, döbbenetes erejű feldolgozása. A hatalom és az egyén konfliktusba keveredik, erkölcsi igazsága az egyénnek, ereje pedig a mindenkori hatalomnak van. Závada Pál e regényében méltó emléket állít a politikai diktatúrák áldozatainak, a legyilkoltaknak, az üldözötteknek, az anyagilag és/vagy erkölcsileg tönkretetteknek. A Pernye és fű a Gonoszság nagyívű naplója. Olyan napló, mely mindenki számára szolgálhat nagyon-nagyon megszívlelendő tanulságokkal. A műben több , fiktív és valós történet folyik egybe, ezáltal is kiemelve, hogy a bűnök sohasem önmagukban állanak, hanem összefüggnek, hálózatot alkotnak. Onnan indulunk, hogy az 1980-as évek vége felé, amikor már a kommunista diktatúra bukásának, és a rendszerváltásnak szelei fújdogáltak,egy forgatócsoport Békés megyébe utazik, hogy filmet készítsen a kommunista hatalom egy szörnyű bűntettéről. Ártatlanul kivégez...

Nagyon szeretem, amikor egy író saját könyvéről beszél. Éppen ezért örömmel olvastam a Heti Válasz 2002.10.08-i számában a Závada Pállal készült interjút ( Elek Tibor tollából). Závada Pál szól többek között történelem és szépirodalom viszonyáról, az úgynevezett hamisításokról, a Milota és a Jadviga párnái összefüggéseiről, a regényhősökről- és ami számomra leginkább megkapó volt, a magyar-szlovák viszonyról. A Milota Magyarországon élő szlovákok körében játszódik. Závada Pál nagyon empatikusan szól a nemzetiségi kérdésről. Azt mondja, hogy magyarság és szlovákság összefonódik. Závada Pál maga is szlovák környezetben nőtt fel, de- ahogy mondja- nincs szlovák identitása, csak hagyományápolása. Van tradíció, de ez a tradíció nem meghatározó, nem kizárólagos. Nagyon okos, szakmai részletekbe is keményen - ahogy egykori főnököm, szerkesztőm mondta- " belevonatkozó" interjú, minden irodalommal foglalkozónak érdemes elolvasnia. Ami pedig magát a regényt illeti, elképesztően jó. ...