Bank Barbara: Recsk
Alcím: A magyar internálótáborok története 1945-1953.
Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését.
Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után.
Talán ezen a területen fejlődhet még a kutatás. Általában véve keveset tudunk a 20. századi diktatúrák paramilitáns alakulatainak tagjairól: hogyan lettek ők ávósók, miként szervezték be őket, miért nem hátráltak ki a sokszor őket is lealacsonyító feladatokból- ezt majd a 21.század kutatóinak kell kideríteniük. Mindehhez jó alapot nyújthat Bank Barbara: Recsk című könyve.
( Athenaum Kiadó,2017.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Olvasd ezt a blogot is:sajtoszemle.blogspot.com
Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését.
Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után.
Talán ezen a területen fejlődhet még a kutatás. Általában véve keveset tudunk a 20. századi diktatúrák paramilitáns alakulatainak tagjairól: hogyan lettek ők ávósók, miként szervezték be őket, miért nem hátráltak ki a sokszor őket is lealacsonyító feladatokból- ezt majd a 21.század kutatóinak kell kideríteniük. Mindehhez jó alapot nyújthat Bank Barbara: Recsk című könyve.
( Athenaum Kiadó,2017.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Olvasd ezt a blogot is:sajtoszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése