Könyvekről mindenkinek

 Jókai Mórt a kulturális köztudat elsősorban regényíróként tartja számon. Kevesebben tudják,hogy a "nagy mesemondó"kiváló elbeszéléseket,novellákat is írt. Ezekből tett közre kitűnő válogatást a Populart Kiadó Diák-és Házikönyvtár sorozata. Nézzünk meg egy párat ezekből az elbeszélésekből!A Nepean-sziget egy kalandos történet,fűszerezve némi romantikus miszticizmussal,ami rendkívül egyedivé teszi a művet. Ez a sziget afféle száműzetési hely,rettenetes bűnök (pl.apagyilkosság,kannibalizmus) elkövetői kerülnek ide,no meg azok,akiket a kormányzó el akar tüntetni. A szigeten az amúgy sem egészséges lelkületű emberek teljesen elállatiasodnak. Egy este fiatal lányt hoznak ide csónakkal. A lánynak hamar akad pártfogója,de visszanyerheti-e szabadságát az,akitől minden hatalom meg akar szabadulni?Külön ajánlom az Olvasó figyelmébe a dzsungel növényzetének rendkívül alapos,ugyanakkor élettel teli leírását.  Különös,hosszú címe van a következő elbeszélésnek:Hol leszünk két év múlva?avag

 Desider Galský könyve az emberi kultúrtörténet legsötétebb fejezeteibe kalauzolja el az Olvasót. A Kalandorok,felfedezők,pénzcsinálók című kitűnő ismeretterjesztő könyv azt mutatja be,hogyan tette tönkre az emberi lelkeket a gazdagság. A kötet négy nagyobb fejezetre tagolódik. Az első az aranyról szól. Galský bemutata,milyen kegyetlenül,olykor emberi mivoktukból kivetkőzve viselkedtek a 16.századi spanyol konkvisztádorok. Ellátogatunk a koraújkorban ismét kelendő szakembereknek számító alkimisták műhelyébe. És megismerhetjük a világ nagy aranylelőhelyeinek-Dél-Afrika,Szibéria-történetét.  A második fejezet a kaucsukról szól. Talán nem is gondolnánk,mekkora kereslet támadt erre a furcsa,fából kinyerhető anyagra a 19.századi ipari forradalom terjedésével. Hány és hány indián és afrikai halt meg a kegyetlen európai birtokintézők korbácsaitól. Hatalmas harc dúlt az európai hatalmak között is a műkaucsuk kifejlesztéséért,s nem is hihetnénk,mekkora szerepe volt a műkaucsuknak az első világh

A 20.századi történelem fordulatai alaposan megviselték a magyarországi történelmi egyházak papságát. A német megszállás után a nyilasok tartották őket kommunistáknak, a második világháborút követő rendszerváltás után pedig a kommunisták tartották őket fasisztáknak. A haátorn túl működő magyar lelkészek sorsa ennél s nehezebb volt, mert az ideológiai üldözés mellett ők még etnikai alapon is üldöztettek. Hetényi Varga Károly: papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c- könyvének III. kötete azokkal a papokkal foglalkozik, Akik Eger, Kassa, Rozsnyó, Szatmár, Szepes, Nagyszombat, Besztercebánya, Nyitra egyházmegyékben teljesítettek szolgálatot az 1940-es években. Szinte mindegyiküket a szovjet hatóságok hurcolták el, nagyon sokan közülük megjárták Szibériát, hogy aztán Magyarországon az ÁVH könyörtelen terrorgépezetének fogságába kerüljenek. Elképesztő dolgokon mentek keresztül, mi, 21. századi olvasók azon töprengünk: hogyan bírták ki? Mi vajon kibírnánk-e? Sok esetben