Könyvekről mindenkinek

Európa és Magyarország történelmének egyik legviharosabb, leginkább ellentmondásos korszaka volt a 20.század. Feitl István: másik huszadik század című könyve erről a mindenki számára igencsak izgalmas korról közöl rövid írásokat, tárcákat, publicisztikákat, kisesszéket. Az alábbik önyvajánlóban arról írénk, jómagam miért szerettem meg ezt a könyvet, s miért ajánlanám másoknak- nemcsak hivatásos történészeknek, de érdeklődő művelt laikusoknak is- olvasásra, alapos tanulmányozásra.  1. Ezek a rövid műfajok, a tárca, a kisesszé, a publicisztika, nagyon jól illeszkednek a történelmi témákhoz. Mitha csak a történetírás számára találták volna ki ezeket a műfajokat. Feitl István rmeekül kihasználja a rövidprózában rejlő lehetőségeket, érvényesíti kitűnő írás- és stíluskészségét.  2. Feitl István elkerüli azt a csapdát, hogy a 21.század emberének szemével méricskéli az elmúlt évtizedek históriáját. Nagyon empatikus, belehelyezkedő történetírásra láthatunk példát ebben a könyvben, ami ...

 Ian Kershaw napjaink egyik legismertebb történésze, könyvein generációk ismerték meg a modern kori történelmet. Európa globális története című, monumentális munkája nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megírja Európa 1950-2017. közötti történetét úgy,hogy egyszerre tekinti a belső folyamatokat és Európának a világban elfoglalt helyét. Nagyon nehéz vállalkozás ez, de alapvetően- azt gondolom- sikerült. Korrekt történelmet ad az olvasóközönségnek, ugyanakkor további gondolkodásra, kutatásra inspirál. Néhány részlet- vagy annak tűnő- kérdésben azonban hozzáfűznék néhány mondatot- mindannak a hatalmas munkának elismerésével, melyet Kershaw végzett.  1. Nagyon örülök annak, hogy Ian Kershaw az egyszerű emberek szemével is bemutatja a második világháború utáni nehéz éveket. Még hosszaban idéz is egy egyszerű brit háziasszony naplójából. De ha már " alulról" is szemügyre vette ezeket a nehéz, küzdelmes éveket, feltétlenül szólni kellett volna az egyszerű európai emberek legnagyobb ...

Kibontakozóban a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka, a  Rákosi-korszak...1950 -ben újév napja vasárnapra esett, kétszeresen is kellemetlenül esett az Olvasónak az aznapi agymosás. A címlap természetesen az ötéves tervről szólt, ódákat zengtek róla, meg hát idézték Gerő Ernő Hídverő elvtársat.Az igazán érdekes cikk a második oldalon található. A szovjetek koncepciós perben azzal vádolták a " japán imperializmust" ,hogy baktériumfegyvereket akart bevetni a Szovjetunió ellen. Ez volt az úgynevezett habarovszki per. A vádlottakat elítélték, a sajtó meg nagy örömujjongással aadta hírül, hogy a szovjetek megmentették az emberiséget az atomháborútól. Hurrá. Talán akadt, aki el is hitte. A külpolitikai rovatot mi is töltené ki, mint Tito elvtárs árulása. Ezen sajtóremekmű mellett viszont ott olvashatjuk Vészi Endre: Vasúton című versét, amely azért figyelemreméltó, mert olyan lanyha, viszont annak jó. A sportorvatból pedig megtudhatjuk, hogy az ötéves terv nagy sikereket...