Alex Bandy:A Csokoládé-gyilkosság.Egy filozófus másik élete

 Ez a könyv a világhírű magyar filozófusról, Lakatos ( Lipschitz) Imréről szól. A szakma az egész világon ismeri őt, mint a matematikai-logikai gondolkodás egyik legnagyobb alakját. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság című könyve azonban feltárja ennek a különös embernek a valódi életét, mely tele van igazi, mélysötét tikokkal. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk ítélkezni senki felett, erköcstelen történelmi korok kihozzák az emberekből a legrosszabbat. Csakhogy Lakatos Imre gazemberséei jóval túlmutatnak az átlagon, jóval messzebb mentek el, mint ami egy törvénytelen rendszerben való túléléshez szükséges. 
1. 1944-et írunk, a második világháború legsötétebb éveiben vagyunk. A németek megszállták Magyarországot. Lakatos- akkor még Lipschitz- Imrének édesanyjával együtt be kellett vonulnia a gettóba. Lakatos édesanyját beküldte, ő maga viszont illegálisan bujkált. Semmit nem tett azért, hogy édesanyanyját is megmentse az iszonyattól, pedig lett volna rá lehetősége.
2. Lakatos már egészen fiatalon megismerkedett a kommunista eszmkkel. Olvasott Marxot, Lenint, sok szocdem írót. A kommunista pártnak egy ideig hivatalosan is tagja volt, de annyira nem tisztelt ott senkit és semmit, annyira semmibe vette a vezetői tekintélyt, hogy kirúgták onnan az önfejű, ámde nagyon intelligens, több nyelven beszélő és olvasó fiatalembert. Ezután Lakatos az akkor Magyarországhoz tartozó Nagyváradra tette át székhelyét, ahol illegális kommunista sejtet szervezett, hívei fanatikusan követték bármiben, Lakatos a kommunista párt tagjának adta ki magát, pedig már nem volt az.Tíz-tizenöt fiatalból állt a csoport. Egyik kedvenc olvasmányuk egy korabeli szovjet szerző Csokoládé című regénye volt. 
Egy ízben olyan helyzet adódott, hogy a csoport egyik tagja, Izsák Éva, nem tudott tovább bujkálni. Ha lebukik, vele bukik az egész csoport. Lakatos ekkor előállt egy morbid ötlettel: Éva legyen öngyilkos. Napokig keresték a megfelelő helyet, mígnem megtalálták: a debreceni Nagyerdő egyik fás-bokros vidékét. A lány annyira fanatikus volt, hogy belement a tervbe!! Úgy vélte, megmenti a pártot a lebukástól. Végül- Lakatos egyik embere segítségével- ciánt vett be, holttestét a debreceni Nagyerdő egyik bokra mögött találták meg. Hihetetlen, de mégis igaz történet,melyre nem derüt volna fény, ha Éva nővére nem kezd el kutakodni testvére után. Biztos volt benne, hogy a csoport áll halála mögött. Románia rendőrsége a második világháború után vizsgálatot folytatott az ügyben, 1948-ban tájékoztatták az eredményről a magyar hatóságokat. 
3. Lakatos ekkor már a magyar kommunisták, különösen Révai József kedvence. Révai Lakatosban látja a jövő kommunista értelmiségijét. Lakatos részt vesz
- az Európa-hírű Eötvös Kollégium függetlenségének megszüntetésében, méghozzá úgy, hogy diákként beépül a Collégiumba. Az okos, elkötelezett igazgatók leváltása után az 1930-as években világhírű tudósokat, művészeket képző intézmény egyszerű marxista propagandaiskolává válik.
- Lakatos Imre tagja az egyetemi tanárokat igazoló bizottságnak. Az ő utasítására bocsátják el pesti egyetemi tanári állásából a világhírű történészt, Hajnal Istvánt. Lakatos több egyetemi tanár elbocsátásában közreműködik, ezeket a tanárokat vidéki közép-és általános iskolákba helyezik el- jobb esetben. 
- Lakatos állanódan áskálódik Révainál Lukács György, a világhírű magyar filozófus ellen.Bandy szerint- ezt a véleményét levéltári dokumentumokkal és visszaemlékezésekkel bizonyítja- ez is Révai megbízásáól történt.
4. Amikor 1948-ban a román hatóságok levele megérkezik, Lakatos kegyvesztetté válik. Elvégre mégiscsak kommunista halála szárad a lelkén. Három évet tölt a recski internálótáborban. Rabtársaival ritkán áll szóba, fölényes, fensőbbséges. Sok rabtársa spiclinek tartja- vagy éppen ő tartja sok rabtársát spiclinek? Amikor szabadul, érdekes módon szinte azonnal állást kap: a világhírű matematikus, Rényi Alfréd munkatársa lesz. Rényi véleményét senki sem kérdezi...
5. 1956-ban Lakatos elhagyja Magyarországot, akkori szóval: disszidál. Angliában telepszik le, itt kap egyetemi tanári állást. Itt készült önéletrajzaiban, jelentéseiben magát hősnek, emigrálni kényszerülő bátor forradalmárnak állítja be, de a brit titkosszolgálat valamiért gyanakodni kezd. "Hősünk"- ha szabad ezt a szót használni Lakatossal kapcsolatban-nem kap brit állámpolgárságot. Kollégái szerint itt, Nagy-Britanniában is önfejű, önző módon viselkedik. Egy esetben berontott kollégája tanszéki irodájába,lesöpört mindent az illető asztaláról, majd odatette saját kéziratát, követelte, hogy a kolléga minden mást hagyjon félbe, olvassa el az ő kéziratát.Ugyanakkor el kell mondani, mikor hagyták nyugodtan dolgozni, Lakatos több, a tudományban máig érvényben levő felfedezést tett. 

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretik a történelmet, érdekli őket a 20.század históriája. Ami zavaró ebben a könyvben, azok az itt-ott fellelhető aktuálpolitikai kiszólások. Enélkül azonban a könyv lenyűgöző, döbbenetes. Az embernek leesik az álla. 

Akadémiai Kiadó,2014.