Pléh Csaba-Nyíri Kristóf(szerk.):A tények utáni világ mítosza

 Pléh Csaba és Nyíri Kristóf igazán remek, inspiráló tanulmánykötettel örvendezették meg az Olvasókat.A tények utáni világ mítosza igazi értelmiségi bestsellernek ígérkezik, így hát ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a jelen gazdasági-társadalmi-mentalitásbeli jelenségei.Ebben a könyvajánlóban,a már megszokott, narratív spoiler helyett néhány észrevételemet szeretném megfogalmazni a műben közölt írásokkal kapcsolatban- de mindezek előtt szeretném kijelenteni, hogy könyvet kitűnőnek tartom, és ajánlani fogom ismerőseimnek is. 

Lássuk azokat az észrevételeket! 1. A címben megfogalmazott " tények utáni világ" nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban, a 20.században, a totalitárius diktatúrák megjelenésével.Hitler Németországának, Mussolini Olaszországának, Sztálin Szovjetuniójának vagy éppen Rákosi Mátyás Magyarországának hivatalos ( és mivel minden sajtótermék alapítása engedélyhez volt kötve, a híreket központilag osztották, minden diktatorikus államban egy hírügynökség működött, ezért minden sajtó- és médiatermék hivatalosnak minősíthető) tömegtájékoztatása csak úgy ontotta magából a hamisabbnál hamisabb híreket, információkat, hurráoptimista szellemű termelési riportokat. Ráadásul alaposan meghamisították a történelmet is, a társadalmi emlékezetre is igen káros hatással voltak ezek a rendszerek, illetve az általuk működtetett tömegtájékoztatás. 
A 21.században annyit változott a helyzet, hogy a közösségi portálok nagyobb lehetőségeket kínálnak azoknak a gazdasági-politikai szervezeteknek vagy éppen tréfás, netán gonosz lelkületű magánszemélyeknek, akik valótlan hírek keltésével, megosztásával akarnak ismertségre szert tenni, rávenni másokat valamire, stb. Tehát inkább csak a jelenség mérete nőtt, nem a jellege. 

2. A tudományban is elszaporodtak az áltudományos álláspontok, de ez sem a 21.század szüleménye, megvolt ez már az emberiség történetében régóta, talán már a korai ókortól kezdve. Már a Biblia is tesz említést hamis prófétákról, akik kézrátéttel gyógyítanak. A középkor és koraújkor vásári orvos-borbélyai pedig gyakran megölték a pácienst, nem pedig gyógyították. Még a tizenkilencedik század végének vásáraiban is árultak mindenféle kenceciféket, amelyek állítólag a távol-keletről származtak, és mindent gyógyítottak. Ahol tudomány van, ott megjelenik az áltudomány is, a maga sarkított, konszenzuson nem alapuló féligazságaival. 
A média pedig ezekre harap rá, merthogy az áltudományos igazságok mindeg látványosabbak, mint a sokszor szürke tudományosak.Ezért kell( ene) felelős médiafogyasztásra tanítani az embereket, már minden középiskolában kellene tartani ezzel foglalkozó médiakurzusokat ( jelenleg a középfokú oktatási intézmények elenyésző hányadában kapnak ilyen segítséget a diákok, legalábbis Európában.Ameriában kissé jbb a helyzet, de ott is van mit javítani). Régi probléma tehát a pszeudo-tudomány működése,igazán erős ellenszert még senki nem talált ellene.  
Külön téma a politikum és a tudomány viszonya.A legtöbb politikusnak fogalma sincs a tudománynak a társadalmakban betötött szerepéről, merthogy nem tudósok, hanem politikusok. Más szemmel nézik a viláhot, mint a tudományos kutatók, szeretik az olyan eredményeket, melyek az ő- sokszor felszínesen megfogalmazott- nézeteiket támasztják alá. Napjainkra ez olyan méreteket öltött, hogy már azt sem lehet tudni, mennyi a minimálbér, pedig számtalan számítási módszer van ennek mérésére. Nem is szólva a meteorológiáról, vagy az olyan vizsgálatokról, hogy a nyolcadikos gyerekek hány százaléka nem tud folyékényan olvasni ( az aktuális kormányok szerint mindenki tud, az aktuális ellenzék szerint a fele sem tud, és ez a kormány bűne). A politika nézőpontjából minden politikai kérdés. 

3. Nagyon inspiratív volt számomra Nyíri Kristóf tanulmánya. Egy kicsit magamra ismertem:én is ugyanebből az okból nevezem magam konzervtívnak. Van-e annál konzervatívabb álláspont, mint a jungi pszichológia egyik alaptétele, miszerint az emberiség kollektív tudattalannal rendelkezik? A múlt, a hagyomány tehát pszichológiailag belénk van írva, nem választjuk, nem szabadulhatunk tőle. Ez maga a konzervativizmus. Aztán persze az élet bizonyos kérdéseiben lehetünk liberálisok, vagy ha úgy tetszik, a tőlünk eltérő vélemények iránt toleránsak- és bizonyos területeken annak is kell lennünk, például a tudományos elméletek és igazságok kezelésében, mint ahogy azt Kertész András tanulmányából kiderül. 
Ennek a kitűnő könyvnek érdemes lenne megírni a folytatását, mondjuk, öt vagy tíz év múlva. Kíváncsi lennék,addigra hová alakult az igazság, a média, a tudomány helyzete. 

Gondolat Kiadó,Budapest, 2022.