Bejegyzések

szociológus címkéjű bejegyzések megjelenítése

Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit(szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben

 Hogyan alakult a kereskedelem és általában véve a gazdaság helyzete az elmúlt századok egyes közösségeiben? Egyáltalán, miként kezelte például a 18.század rendies világa a kereskedelem, a pénzmozgás jelenségét, témakörét? Miért alakult úgy és ahogy az árutermelés a kapitalizmus kezdetén egy kisvárosi milliőben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit szerkesztőpáros által összeállított tanulmánykötet, a Piacok a társadalomban és történelemben. A könyv a Rendi társadalom-polgári társadalom sorozat 26. köteteteként látott napvilágot.Ebben a terjedelmi korlátokkal alaposan küszködő könyvajánlóban kiemelünk néhány, recenzens számára érdekes ( ez, természetesen, szubjektív értékítéleten alapszik...) tanulmányt- reméljük, ezáltal érdekessé és olvasásra kívánatossá tesszük a többit is.  Kezdjük a végén! A Kádár-korszak mindennapos jelensége volt az úgynevezett  fusizás, azaz a gyár eszközeivel, vagy éppen munkaidőben végzett pluszmunka.

Oláh Gábor:Telkemen az Erzsébet-híd

 Hallottak már olyan részvénytársaságról, melynek  - nincs tulajdonosa - egyetlen tulajdona egy lépcső, de az sem az övé - egyetlen részvényt sem bocsátott ki? Egyvalamije van:ügyvédje. Oláh Gábor tapolcai születésű ( 1938) író, képzőművész dokumentum-hangjátéka egy ilyen részvénytársaságot mutat be. A hangjáték nagy sikert aratott, és 1979-ben könyv alakban is megjelent.  Voltaképpen nem másról van szó, mint a történelemről. A két világháború között Budapesten működött egy részvénytársaság, ennek, sok más mellett, volt egy bérháza. Magyarán: a részvénytársaság azzal foglalkozott, hogy a saját tulajdonában lévő házban bérbe adott lakásokat. Csakhogy jött a második világháború, és a házat lebombázták. 1945 után, az újjápítés időszakában, a romokat tökéletesen eltakarították. Viszont nem törölték az épületet a földhivatali nyilvántartásból. Egyrészt azért, mert akkoriban mindenkinek kisebb gondja is nagyobb volt a hivatali ügyintézésnél, másrészt mert bíztak abban, hogy a házat egyszer m

Scott Burchill-Andrew Linklater(szerk.):A nemzetközi kapcsolatok elméletei

 Valamikor az első világháború után,angolszász nyelvterületen,megszületett a nemzetközi kapcsolatok nevű tudomány. Az új diszcíplina művelői arra keresték a választ,hogyan lehetne az államok közötti kapcsolatok fejlesztésével elkerülni egy újabb háborút. Ahogy teltek az évek,évtizedek,a nemzetközi kapcsolatok kutatói új és új vizsgálódási területeket találtak. Egyetemi tanszékek létesültek,doktori programok indultak. A nemzetközi kapcsolatok tudománya terebélyesedett. Ahogy egyre szerteágazóbbá vált,úgy nyilvánvaló lett az,hogy a különböző iskolák,műhelyek más-más elméleti alapokról közelítenek tárgyukhoz. Ezeket az elméleti alapokat foglalja össze Scott Burchill és Andrew Linklater kitűnő könyve,A nemzetközi kapcsolatok elmélete. Egyáltalán:van-e a Nemzetközi Kapcsolatoknak (a tudomány nevét a Szerzők következetesen nagybetűvel írják)elmélete,s ha van,akkor mi szükség rá?Miből kell,hogy kiinduljon egy ilyen elmélet:abból a Hobbes által kimunkált tézisből,miszerint az emberek ahogy van

Fodor László:Gazdaságpszichológia

Fodor László:Gazdaságpszichológia c. könyvének  legnagyobb erénye, hogy gondolkodtat. Folyamatos szellemi munkára ösztönzi az Olvasót ( egyetemi hallgatót), vagy ,ahogy az irodalmárok mondanák:párbeszéd jön létre alkotó és befogadó között. Fodor László egyértelműen leszögezi, hogy a gazdaságpszichológia még nem kikristályosodott tudományág, nincsenek még meghúzva a határok, tematikáját, módszertanát tekintve igencsak képlékeny. A könyvet elolvasva azonban rájövünk: szó nincs "puha" tudományról. A gazdaságpszichológia ugyanúgy egzaktságra törekszik, mint bármely tudomány bármely területe. Miről is is olvashatunk a könyvben? Megtudhatjuk, melyek a racionalitás korlátai az emberi tudatban és cselekvésben, és hogyan vélekedtek erről a modern kor nagy pszichológusai. A szükségletekről szólva Szerző részletesen foglalkozik a Maslow-piramissal. Kiderül, hogy a neves amerikai tudós több változatát is publikálta ennek a felfedezésének. Nagyon izgalmasnak találtam a 6. fejezetet: ho