Dénes Tamás-Sándor Mihály-B.Bába Éva:A világ labdarúgásának története IV.

 A Dénes Tamás-Sándor Mihály- B.Bába Éva szerzőtrió könyve az 1984-2000. közötti időszakot tárgyalva foglalja össze a világ labdarúgásának történetét. A sorozat IV. kötetének felépítése majdhonynem ugyanaz, mint az előzőeké: minden évre kiterjedően ismertetik a nagyobb bajnokságok eredményeit, lefolyását, majd a nemzetközi kupákat veszik sorra ( BEK,KEK,UEFA), de nem maradnak ki a válogatottak világversenyei sem ( Világbajnokság, Európa-bajnokság, Libertadores Kupa, stb.). A könyv alcíme: A futball teljes globalizációja.

Ez az a korszak, melyre recenzens már nagyon erősen emlékszik- a gyermek- és kamaszként látott mecsek, futballcsodák maradnak meg a legtovább. Emlékszem, ahogy a Michel Platini vezette Franciaország csapata megnyerte az EB-t- méltatlanul elfelejtettük a többiek nevét:Six, Rocheteau, Tigana és még sorolhatnám, ők is kiváló játékosok voltak. De megmaradt bennem az 1988-as Európa-bajnokság döntője is, ahol a Gullit-Rijkaaard-Van Basten-Koeman féle Hollandia játszott a Szovjetunióval, az ország kilenctizede a hollandoknak szurkolt, az Oranje be is húzta a meccset. A szovjetunió pedig ekkor már haldoklott, néhány év múlva meg is szűnt. Sajnos, tragédiák is kapcsolódnak ehhez az időszakhoz: a brüsszeli Heysel Stadionban történtek, melyet a tévé egyenesben közvetített, a Juventus és a Liverpool szurkolóinak halálos áldozatokkal járó verekedése, a fal leszakadása- szörnyű volt. Megkezdődött a küzdelem a nézőtéri futballhuliganizmus ellen. 
Talán paradox módon, a magyar futball ekkor élte utolsó fénykorát ( ha évszaámokat kell megadni: 1984-1986 első fele). A nemhivatalos világranglistán második-hamadik volt a Mezey György szövetségi kapitány irányította válogatott, legyőztük Hollandiát, Ausztriát, a kitűnő NSZK-t, Spanyolországot, Walest,az Ázsia-válogatottat, és Brazíliát, 3-0-ra. Sajnos, a mexikói világbajnokság nem sikerült, kikaptunk a Szovjetuniótól 6-0-ra, és ez túl sok volt. Emlékszem a hírekre, sorra mondták be, hogy hol és ki hajította ki az ablakon a televíziót. Pedig a nemzetközi szakértő közvélemény négy közé várta a magyarokat. Mindeközben az utánpótlás- válogatottunk EB-t nyert, a Videoton pedig bejutott az UEFA kupa döntőjébe, úgy, hogy kiütötte a Paris Saing Germaint és a Manchaster Unitedet is. Azóta várjuk, hogy magyar klubcsapat és magyar válogatottak ilyen eredményeket érjenek el. Az 1986-os VB-n tűnt fel Maradona, az argentín válogatott minden idők egyik legizgalmasabb döntőjén 3-2-re verte az NSZK-t. 

A kilencvenes években a futball alaposan megváltozott. Egyre nagyobb lett a fizikum, az állóképesség szerepe a játékban, a technika, a labdakezelés és nagyszerű cselek mellett mostmár az is fontossá vált, melyik játékos hány párharcot nyer földön és levegőben, hányat passzol, mennyit fut. Tudományosabb lett a labdarúgás, az edzők majd a szurkolók számára is megjelentek a meccsek közben vezetett statisztikák- mindez nem a támadójátéknak kedvezett. Persze, így is fel-felbukkant egy zseni ( a teljesség igénye nélkül: a francia Zidane, a német Matthaus, a brazil Ronaldo és Ronaldinho, Romario, az angol Shearer, az olasz Baggio, a libériai Weah és még mások) a meccsek képét már nem ők határozták meg. Jó példa erre a Puhl Sándor által vezetett 1994-es VB-döntő, mely- azonkívül, hogy figyeltük a " puhlsanyit"- a semleges nézők számára szinte semmi izgalmat nem hozott, Baggio kihagyott büntetőjével bukták el az olaszok. Globalizálódott a futball, Afrika felemelkedett, a nigériai válogatott vagy kamerun bravúrjai mindenki számára emlékezetesek- sőt, számomra az 1990-es VB egyetlen pozitívuma volt a kameruni válogatott elképesztő menetelése, a nyitómeccsen a világbajnok Argentínát verték meg. Voltak kivételnek számító csapatok is, pl. a Barcelona BEK-győztes együtttese, Koemannal, Sztojcskovval, és másokkal. De alapvetően a foci már inkább pozíciós csapatjáték lett. 

Szóval, változott a világ, változott a futball- mégis, olyan jó volt ezt a könyvet elolvasni. Visszahozott valamit elmúlt fiatalságomból, amikor a foci még kicsit lassúbb, de kreatívabb, pontosabb és támadóbb szellemű volt. Dénes Tamás, Sándor Mihály és B.Bába Éva remek könyvet alkottak ismét. Ajánlom a Világ labdarúgásának története című könyv IV. kötetét a sport és labdarúgás minden rajongójának. 

Campus Kiadó,2020.