Ernst Mayr:Mi az evolúció?

 Ernst Mayr napjaink egyik legjelesebb evolúcióbiológusa, kutatónemzedékek mentora, tanítója. A Mi az evolúció? című könyv az érdeklődő laikusok számára foglalja össze a darwini evolúció lényegét- ami nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hinnék. 
Előrebocsátjuk: Mayr meggyőződéses evolucionista, de tiszteletben tartja mindenki hitét.

Nagyon sokan még mindig azt hiszik, hogy az evolúció egysége a faj: megjelenik valahol valami kis mutáció, az elterjed, és abból rögtön új faj keletkezik. Ezt hívják transzmutacionista vagy- szerintem kifejezőbb szóval- szaltacionista evolúciónak. Ez az evolúciónak az a meghaladott elmélete, amelyre keresztény fundamentalista egyházak is előszeretettel hivatkoznak, amikor elutasítják az evolúció tanát, helyette az isteni teremtéselméletet " preferálva". Csakhogy- mint arra Mayr könyvében több helyen is rámutat- ezt a fajta evolúciós elméletet a biológia tudománya már az 1940-es években meghaladta. Ekkor, az 1940-es években jött létre az ún. " evolúciós szintézis", amely sok olyan problémára megoldást kínált, amelyet Darwin az 1850-es években még nem sejthetett. Mayr könyvének- számomra, érdeklődő laikus számára- pontosan ez a szellemiség volt, amely újdonságként hatott. 
Hogyan is foglalhatnánk össze ezen újdonság elemeit. Talán így:
- Az evolúció egysége- a Darwin által feltételezettekkel ellentétben- nem a faj, hanem a populáció, azaz egy faj egy adott területen élő népessége. Amikor a biológus megfigyel, mindig egy populációt figyel meg. Ha például valaki az adott erdőben élő rókákat vizsgálja, akkor ezzel egyidőben nem vizsgálja a másik erdőben élő rókákat. Tehát: egy-egy példából nem lehet általánosítani. Egy mutáció közel sem biztos, hogy elterjed egy egész fajon belül. Egy adott populáción belül viszont könnyen elterjedhet, innen terjedhet szét más vidékekre, más populációkra.
- Le kell számolni azzal a primitív gyakorlattal, hogy az élőlények kinézete, morfológiája alapján állapítunk meg rokonságot, fejlődést stb. Korunk új tudományágai, a genetika, a molekuláris biológia, egyértelművé teszik, mi rokon és mi nem. Ezek a tudományok pontosították sok földtörténeti és biológiatörténeti esemény korábbi időpontját is.  
- A korábbi években az evolóciót- erről Mayr könyve nem ír, de sok esetben politikai alapon- az élőlények tökéletesedésének útjaként fogták fel. Ez is egy idejétmúlt, telelologikus szemlélet. Egyáltalán nem biztos, hogy egy-egy új morfológiai újdonság megjelenése egyben " fejlődést" is jelent az adott élőlény életében. Jó példa erre a kambriumi robbanás, amikor olyan testformák is megjelentek- pl. rovarok esetében- melyek, mai természetbúvár számára kissé bizarrnak hatnak. Ezek a formák azonban kipusztultak. Felmerülhet az Olvasóban a kérdés: ma vajon életképesek lennének? Hát, erre már senki nem fog válaszolni. 

Ezek azok az alapelvek, amelyek mentén Ernst Mayr az evolúcióról gondolkodik. Nagyon nyitott tudósról van szó, aki képes saját korábbi elméleteit is meghaladni, az új felfedezések fényében. Különösen érdekesek a kutatástörténettel foglalkozó szövegrészek- elvégre a darwini evolúció sem a semmiből támadt, voltak már előtte számottevő, más evolúciós elméletek, melyeket azonban mára meghaladt az Idő...
És hát ott a mindig kényes téma, az emberi evolúció...A könyv olyan sok újat ebben nem mond, inkább szintetizálja a korábbi ismereteket, illetve jelzi, ha a szakirodalomban releváns eltérések mutatkoznak egy-egy kérdésben. Mikor vált el a csimpánzok őse az ember ősétől, mi a jelentősége a Homo Rudolfiensisnek, valóban átkelt-e kontinenseken a Homo Erectus- ilyen részletkérdésekre is választ kapunk ebből a kitűnő könyvből, amely kimagaslik az evolúcióval foglalkozó ismeretterjesztő munkák közül. Ajánljuk minden érdeklődőnek, legyen laikus vagy szakmabeli. 

Fordította Kállai Tibor.
Vince Kiadó, 2003.