Könyvekről mindenkinek

 Ez az a könyv,amit nem szabad kapkodva,türelmetlenül olvasni. Csak óvatosan,mondatról mondatra szabad benne haladni,minden egyes gondolatot átrágva,megfontolva,összevetve saját történelmi és magánéleti tapasztalatainkkal. Amikor a neves történész,Tony Judt,már nagyon beteg volt,kollégája és barátja,Timothy Snyder megkereste őt azzal az ötlettel,hogy írjon egy hosszabb esszét a 20.századi európai és egyetemes történelem nagy problémáiról. Csakhogy Dr.Judt ekkor már olyan rossz egészségi állapotban volt,hogy nem tudta használni karját,kezeit. Ezért aztán beszélgetőkönyvet alkottak ők ketten,Gondolatok a 20.századról címmel. Ne valami újságírói riportra gondoljanak. Timothy Snyder feltesz egy hosszabb kérdést,mire Tony Judt ad egy hosszabb,kifejtőbb jellegű választ. Minden kérdés és válasz olyan,mint egy kis esszé. A történettudomány két kitűnő,professzionális művelőjének egyedülállóan mély és érdekes kommunikációja,amely minden pillanatban tovabbgondolkodásra ösztönzi az értő olvasót. E

 Ez a két könyv egyazon sorozaton belül,de külön kötetben jelent meg,nem egy időben. Mivel azonban tartalmilag összehangoltak,indokoltnak láttam egy bejegyzésben szólni róluk. Azt is el kell mondanom,hogy a kötetek megjelenése óta(az 1980-as évekről van szó) rengeteget fejlődött a tengerbiológia,ezért a Podani-Dr.Pénzes szerzőpáros Tengeri állatok 1-2. című könyve néhány ponton már elavult lehet. De nem biztos,hogy ténylegesen az is. Jómagam 5,találomra kiválasztott adatot ellenőriztem modern lexikonokban,és stimmeltek. A szerzőpáros tehát kitűnő munkát végzett. Az 1.kötetben az Adriai-és a Földközi-tengerben élő alacsonyabbrendű állatok közül ismerkedünk meg jónéhánnyal. A könyv az alábbi fejezetekre oszlik:Szivacsok,Csalánozók,Gyűrűsférgek,Rákok,Csigák,Kagylók,Lábasfejűek,Tüskésbőrűek.Csak ízelítőként kiemelünk néhány fajt. Eltűnődik az ember,milyen bonyolult képződmény is egy mosdószivacs (a szintetikus anyagból készült szivacsokat megelőzően bizony  a háztartási mosdószivacsot a te

Csák Helga első regénye az Utolsó utca, utolsó ház. Annak ellenére, hogy bemutatkozó mű, nyoma sincs rajta a kezdők kapkodásának vagy túlzott óvatosságának ( az utóbbi években inkább utóbbinak lehettünk tanúi...). Csák Helga könyvének minden mondata, minden szava és metaforája pontosan ott van, ahol lennie kell, pontosan annyira van díszítve,hogy ne érezzük csicsásnak. Nagyon fontosnak tartom ezt a laza, novellaszerű fejezetekből álló családregényt a 21.századi irodalom szempontjából. Ebben az igen méltatlaul rövid könyvajánlóban arról szeretnék írni, hogy miért.  Csák Helga a milliőábrázolás terén kettős hagyományt folytat: örököse ő a Móricz Zsigmond- féle népi/népies prózaalkotásnak, de ugyanúgy jelen van az Utolsó utca, utolsó ház című regényében Németh László kedvelt közege: a kisvárosias település, a gazdag falu. Amelyik lenézi a szegényt,  de azért üzletel vele. Képzeletünkbe lépnek falu szélén élő, a paraszti társadalom határán tengődő, de polgárosdni nem képes karakterek ( pl.

 Fodor Ferenc a 20.századi magyar és európai fóldrajztudomány meglehetősen ellentmondásos,megosztó egyénisége volt. Tehetségét,széles látókörét a szakma sohasem vitatta,csak éppen közismerten nyers modorával és Teleki Pál iránti kritikátlan rajongásával nen szerzett túlzottan sok barátot a hazai és nemzetközi tudományos életben. 1945 után a kommunisták félreállították,nem kaphatott egyetemi katedrát. A magyar földrajztudomány története című könyvét a fióknak írta,az 1950-es évek légkörében ez a könyv nem is jelenhetett meg. Csak jóval a rendszerváltás után,2006-ban adták ki ezt monumentális,Szerzőjének elképesztő olvasottságáról,könyvészeti jártasságáról tanúskodó művét. A földrajztörténet témájában ma is az egyetemisták kötelező olvasmánya,nélkülözhetetlen kézikönyv. E rövid könyvajánlóban ízelítőt adunk Fodor Ferenc munkájának főbb gondolataiból. Fodor szerint a magyar földrajztudomány történeti fejlődése nem egyenesvonalú. Szerző az alábbi nagy korszakokra tagolja témáját,azaz a geo

 Bárczy János (1917-1999) a 20.századi magyar irodalom egyik legérdekesebb alkotója. Nemesi családból származott,katonatisztként,méghozzá pilótaként harcolt a második világháborúban,de gépe találatot kapott,lezuhant. Bárczy János olyan súlyosan megsérült,hogy szeme világát is alig lehetett megmenteni. Később teljesen elveszítette látását,regényeinek egy részét tehát vakon írta,azaz diktálta. A balek című kisregénye-mely részben önéletrajzi ihletésű-a második világháború utáni években játszódik,a cselekmény belenyúlik az 1956-os forradalomba is. E rövid könyvajánlóban ízelétőt nyújtunk e rendkívül érdekes,mozgalmas történelmi kisregény cselekményéből,ezzel teremtve-remélhetőleg-kedvet az olvasáshoz. A fiktív cselekmény helyszíne Magyarország,idő:a második világháború végétől a Rákosi-korszakon át 1956-ig. A narrátort,aki katonatiszt,az előrenyomuló szovjet hadsereg fogságba ejti. A fogságban elviselhetetlenek a körülmények,alig van élelem,rosszak a higiéniés feltételek. A foglyok egy ré

 Karl Ove Knausgård remekműve,egyben a 2020-as évek egyik legjobb regénye Az öröklét farkasai. Emberi sorsokon keresztül mutat be társadalmat és világot,ad reményt és nyit fel szemeket. Aki szeretne megismerkedni a kortárs világirodalommal,annak szellemével és hagyományokra épülő folytonos megújulásával,annak feltétlenül ajánljuk a jitűnő norvég iró művét,amely-talán nem árulunk el ezzel nagy titkot-közvetve tartalmaz önéletrajzi elemeket is. Az alábbi kónyvajánlóban csak röviden tudjuk felvillantani mindazt a sok értéket,melyet Az öróklét farkasai című regény hordoz. Egy rövid spoiler a cselekmény kezdeteiről-talán alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklòdést a regény-és Karl Ove Knausgård egész irodalmi munkássága iránt. A cím,Az öröklét farkasai,szerintem azt fejezi ki,hogy a gonoszság mindenütt és minden korban jelen van,szinte lehetetlen tőle szabadulni. A fiktív,de valóságosnak tűnő cselekmény színhelye Norvégia,mégpedig az 1986.év. Syvert,a tipikus norvég fiatalember letöltötte k

 Minden könyvnek megvan a maga története,némelyiknek kalandosabb,némelyiknek kicsit szolidabb. Palugyay Imre négykötetes művének még azelőtt akad érdekessége,hogy beleolvastunk volna. Ez pedig nem más,mint a Szerző foglalkozása. Az 1852 és 1855 között megjelent mű Szerzője ugyanis cenzorként dolgozott. A Habsburg-hatalom önkényét szolgálta,mégpedig a magyar történelem önkényuralomnak nevezett időszakában (1851-1860). Ma már elborzadunk ezen ( joggal),ám akkoriban ez egy jogászok által gyakran űzött mesterség volt. A megdöbbentő az,hogy maga a könyv viszont sokkalta haladóbb szellemű,mint ahogy azt Szerzője nem túl nagy presztízsű foglalkozása indokolná. Palugyai célja Magyarország főbb városainak és néhány megyéjének bemutatása volt. Nem akart ő tudományos földrajzot írni. A Magyarország történeti,földirati és állami leírása című tudományos-ismeretterjesztő könyv pontosan arról szól,amit a cím takar. Se többről,se kevesebbről. Ami történetszemléletét illeti,távolról sem kritikátlan Hab