Tony Judt és Timothy Snyder:Gondolatok a 20.századról

 Ez az a könyv,amit nem szabad kapkodva,türelmetlenül olvasni. Csak óvatosan,mondatról mondatra szabad benne haladni,minden egyes gondolatot átrágva,megfontolva,összevetve saját történelmi és magánéleti tapasztalatainkkal. Amikor a neves történész,Tony Judt,már nagyon beteg volt,kollégája és barátja,Timothy Snyder megkereste őt azzal az ötlettel,hogy írjon egy hosszabb esszét a 20.századi európai és egyetemes történelem nagy problémáiról. Csakhogy Dr.Judt ekkor már olyan rossz egészségi állapotban volt,hogy nem tudta használni karját,kezeit. Ezért aztán beszélgetőkönyvet alkottak ők ketten,Gondolatok a 20.századról címmel. Ne valami újságírói riportra gondoljanak. Timothy Snyder feltesz egy hosszabb kérdést,mire Tony Judt ad egy hosszabb,kifejtőbb jellegű választ. Minden kérdés és válasz olyan,mint egy kis esszé. A történettudomány két kitűnő,professzionális művelőjének egyedülállóan mély és érdekes kommunikációja,amely minden pillanatban tovabbgondolkodásra ösztönzi az értő olvasót.

Elgondolkodhatunk például azon,hogy a származás,a családi háttér milyen szerepet játszott a hiszadik században,s milyen jelentőséggel bír a 21.századi ember életében. Eltűnődhetünk arról,milyen erős varázzsal,vonzerővel bírtak az első világháború után olyan szavak,kifejezések,mint Bécs,kozmopolitizmus,polgárság,munkásság. Beleássuk magunkat a francia értelmiség első világháború utáni történetébe,mérlegre tesszük,hogyan viszonyultak az írók,filozófusok olyan ideológiákhoz, történelmi tényekhez,mint a forradalmi radikalizmus,a marxizmus különböző változatai,a konzervativizmus,vagy éppen a nagy meglepetésre miniszterelnöki pozícióba került Léon Blum népfrontkormánya. Visszautazunk az időben,megismerjük a háború előtti angol egyetemi életet,néhány pillanatra bepillantunk Oxford és Cambridge kulisszái mögé,látjuk a professzorokat és a tanszéki állásra vágyakozó doktoranduszokat. Talán megértjük,mitől volt olyan vonzó egy francia,egy angol egyetemi hallgató számára a weimari Németországnak,a kor legdemokratikusabb köztársaságának világa,ezen belül is Berlin eléggé avantgárd színházi élete. De gondalotainkban eljuthatunk egy 20.századi amerikai egyetem szociológia tanszékére is,ahol is a megürülő álláshelyre sokan pályáznak:néhány tipikus közép-nyugati szociológus,empirikus kutatási tapasztalattal felvértezve,valamint egy emigráns lengyel,aki a szociológián kívül járatos a történelemben,politikatudományban és még sok másban. Vajon ki kapja meg az állást? Nem marad érintetlenül a történész mesterségének kérdése sem:a 21.században kulcskérdés,hogy egy komoly,egyetemi háttérrel és publikációs tapasztalattal rendelkező tudós hogyan tudja mondandóját tömöríteni,közérthetővé tenni,mindenki számára világosan prezentálni,miként is foglal állást ő maga egy adott kérdésben. Belepillanthatunk a 2000-es évek amerikai közéletének kulisszái mögé,láthatjuk,milyen részfolyamatokon keresztül születik meg egy politikai döntés.

Judt és Snyder meglehetősen sokat foglalkoznak a század közgazdaság-tudományával. Két nagy irányzatot különböztetnek meg:a Keynes művein alapuló,az állami beavatkozást igemlő,a növekedést nem erőltető elméletrendszerét,valamint Hayeknek a szabad,állami beavatkozástól mentes piac privilégiumáról vallott nézetrendszerét. Judt beágyazza a 20.századi totalitárius diktatúrákat ezen közgazdasági álláspontok perspektívájába. Mint a német nemzeti szocializmus,mind a Szovjetunió sztálinizmusa,az egyik közgazdasági rendszer túltolt,zagyva változatán nyugodott. Olvashatunk a jóléti állam keletkezéséről is,értékelhetjük azt,hogyan hatott ez az európai és észak-amerikai társadalmakra.

Tony Judt és Timothy Snyder:Gondolatok a 20.századról című könyve történészeknek,egyetemi tanároknak szánt olvasnivaló. Nekik ajánljuk,hosszú,elmélyült olvadásra.

Rubicon Intézet,Budapest,2023.Fordította Hahner Péter és Nemes Krisztina.