Fodor Ferenc:A magyar földrajztudomány története

 Fodor Ferenc a 20.századi magyar és európai fóldrajztudomány meglehetősen ellentmondásos,megosztó egyénisége volt. Tehetségét,széles látókörét a szakma sohasem vitatta,csak éppen közismerten nyers modorával és Teleki Pál iránti kritikátlan rajongásával nen szerzett túlzottan sok barátot a hazai és nemzetközi tudományos életben. 1945 után a kommunisták félreállították,nem kaphatott egyetemi katedrát. A magyar földrajztudomány története című könyvét a fióknak írta,az 1950-es évek légkörében ez a könyv nem is jelenhetett meg. Csak jóval a rendszerváltás után,2006-ban adták ki ezt monumentális,Szerzőjének elképesztő olvasottságáról,könyvészeti jártasságáról tanúskodó művét. A földrajztörténet témájában ma is az egyetemisták kötelező olvasmánya,nélkülözhetetlen kézikönyv. E rövid könyvajánlóban ízelítőt adunk Fodor Ferenc munkájának főbb gondolataiból.

Fodor szerint a magyar földrajztudomány történeti fejlődése nem egyenesvonalú. Szerző az alábbi nagy korszakokra tagolja témáját,azaz a geográfia magyarországi történetét:

1 A virágzó Árpád-kortól Bél Mátyásig és a nagyszombati egyetem vezető szerepéig

2. Bél Mátyástól Hunfalvy Pálig

3  Hunfalvy János és kortársai

4. Lóczy Lajos korszaka

5. Cholnoky Jenő időszaka

6. Teleki Pál korszaka 

Persze,felmerül a kérdés,lehet-e egy tudomány egy-egy nagy korszakát teljes mértékben  azonosítani egy-egy nagy egyéniség munkásságával.Sajnos,a magyaroeszági geográfia esetében az a helyzet,hogy több időszakban is csak egy földrajztanszék működött az országban,így aztán ennek vezetője egyben a hazai földrajztudomány meghatározó alakjává is vált.

Nagyon érdekes Fodor Ferenc szemlélete a magyar földrajztudomány helyzetének alakulásáról. Szerinte a 18.század felfelé ívelő korszak,majd ezt követi egy hanyatló időszak a 19.század első felében,ez majd német egyetemeket látogató magyar természettudósok hatására megélénkül,a geográfia tudományosabbá válik,de igazi fejlődés majd csak Lóczy Lajostól kezdve tapasztalható. Jómagam nagyon különösnek találom,hogy Szerző mennyire elfogult a "nem tudományos módszertanú"földrajzzal,pl.a 19.század divatos műfajával,az államismével szemben. Bírálja a 19.századi földrajzi folyóiratokat,mert túl sok útleírást közölnek. Holott ezek az útleírások szükségesek voltak ahhoz,hogy tudományos módszertanú földrajz alakulhasson ki. Fodor  részletesen elemzi az általa korszakalkotónak tartott kutatók munkásságát-különösen imponáló,hogy saját személyét igyekszik háttérbe szorítani-de minden igyekezet ellenére átsüt a sorokon a Lóczyval és Telekivel szembeni pozitív elfogultság. Fodor a magyar földrajztudomány igazi megszületését a Balaton-kutatásokhoz köti. Részletesen elemzi a modern földrajz ágainak magyarországi történetét(a glaciológiától a klimatológián át a gazdasági és politikai földrajzig),kritikától sem mentes áttekintésének az a tanulsága,hogy a modern földrajztudomány minden ágának van magyarországi művelője. 

Fodor Ferenc:A magyar földrajztudomány tőrténete című, monumentális terjedelmű és rendkívűli szakmai hozzáértésről tanúskodó könyvét érdeklődő kutatóknak,egyetemi tanároknak,hallgatóknak ajánljuk.

Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet,2006.