Karl Ove Knausgård:Az öröklét farkasai

 Karl Ove Knausgård remekműve,egyben a 2020-as évek egyik legjobb regénye Az öröklét farkasai. Emberi sorsokon keresztül mutat be társadalmat és világot,ad reményt és nyit fel szemeket. Aki szeretne megismerkedni a kortárs világirodalommal,annak szellemével és hagyományokra épülő folytonos megújulásával,annak feltétlenül ajánljuk a jitűnő norvég iró művét,amely-talán nem árulunk el ezzel nagy titkot-közvetve tartalmaz önéletrajzi elemeket is. Az alábbi kónyvajánlóban csak röviden tudjuk felvillantani mindazt a sok értéket,melyet Az öróklét farkasai című regény hordoz. Egy rövid spoiler a cselekmény kezdeteiről-talán alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklòdést a regény-és Karl Ove Knausgård egész irodalmi munkássága iránt.

A cím,Az öröklét farkasai,szerintem azt fejezi ki,hogy a gonoszság mindenütt és minden korban jelen van,szinte lehetetlen tőle szabadulni. A fiktív,de valóságosnak tűnő cselekmény színhelye Norvégia,mégpedig az 1986.év. Syvert,a tipikus norvég fiatalember letöltötte katonai szolgálatát,és hazatér szülővárosába. Nem nagyon tud mit kezdeni az életével,ráadásul egy feldolgozatlan családi trauma is nehezedik rá:édesapjuk nyolc évvel azelőtt meghalt. Syvert próbálja azt az életet élni,amit bevonulása előtt. Teng-leng a régi haverokkal,szórakozóhelyekre járnak,egyszer egy féltékeny fickó jól eltángálja hősünket,de Syvert nem csinál ebből nagyobb problémát. Ilyen az élet és kész. Interjút ad a helyi lapnak arról,milyen nehéz munkát találni,elhelyezkedni a katonaságtól leszerelt fiatalembereknek. Az interjú,legalábbis a szűkebb családi és baráti körben,nagy vihart kavar. Syvert összejár a középiskolai haverokkal,filmeket néznek-Szarvasvadász,Rambo meg ilyenek-sok pizzát esznek,néha kicsit isznak. Hősünk minden héten péntek esténként egy félamatőr futballcsapatban játszik,de oda is új edző érkezett,aki korábban a másodosztályban is dolgozott. A játék önfeledtsége eltűnik,átadja helyét a professzonális taktikának és erőnléti fejlesztésnek. Minden megváltozik. Syvert édesanyja két munkahelyen dolgozik,hogy eltartsa hármukat. Öccse már tizenkét éves,felnéz a bátyjára,aki szeretné őt tanítani,de hát nem az apja...Syvert anyja arra buzdítja fiát,vegye ki részét jobban az otthoni dolgokból. Adjon haza több pénzt,de Syvertnek nincs munkája. Szóval,nem egyszetű a helyzet.

Ekkor azonban történik valami. Az újságok,bár óvatosan,de arról cikkeznek,hogy a Szovjetuníóban,Csernobil városa közelében,felrobbant egy atomerőmű,s a kialakult radioaktív felhő elérheti Norvégiát is. Syvertet magával ragadják az események. Elmegy a városi könyvtárba-korábban ezt nem sokszor tette meg-,kikeresi a lexikonokból a "radioaktivitás"címszót,majd még egy szakkönyvet is elolvas. Rájön,hogy nemcsak a radioaktivitást nem érti,de a színek érzékelését sem. Nem ismeri a folyamatot,hogyan bontja fel az emberi agy illetve szem a behatoló fénysugarakat. A fiatalember fokozatosan ráébred arra,hogy mennyi mindent nem ért abból az univerzumból ami körülveszi. Syvert,akit korábban csak a futball érdekelt,figyelmét egyre inkább odafordítja a világ felé. Vajon nem késő ez? Ráadásul kiderül valami anyáról és apáról,ami alaposan felkavarja Syvert lelkét.

Knausgård monumentális könyve egyszerre fejlődésregény,finom pszichologizálás és élesszemű társadalomábrázolás. Ajánljuk minden olvasni vágyó,könyvszerető embernek.

Magvető,2024,fordította Kunos László