Yuval Noah Harari:Nexus

 A könyv alcíme:Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól az MI-ig

Yuval Noah Harari,napjaink egyik legismertebb és legbefolyásosabb értelmiségije,új könyvében az információs hálózatok történetét tekinti át. A Nexus című kötet elvezet bennünket az őskori ember alkotta közösségektől egészen a 21.század nagy technikai forradalmáig,a mesterséges intelligencia megjelenéséig. 

Mindenekelőtt azt tisztázza a Szerző,hogyan is tekintünk az információra. Megkülönbözteti az információ naiv,populista és komplex szemléletét.Előbbi leginkább a 19.századi pozitivizmushoz áll legközelebb:az információ elvezet az igazsághoz,az pedig bölcsességet és hatalmat ad az ember kezébe. Ha pedig olykor-olykor alulinformáltak lennénk,a még több,azaz a helyes információ birtoklása rögtön meg is oldja a problémákat.Recenzens megjegyzése:mintha a magyar közoktatási rendszer filozófiai hátteréről olvasnék...Az információ komplex szemlélete viszont egyszerre veszi figyelembe a hatalmi-politikai viszonyokat és az igazságot.A helyes információk birtoklása és használata egyszerre eredményez igazságot és rendet, ezek pedig egyként járulnak hozzá a bölcsesség és a hatalom megteremtéséhez. Az információkból az emberiség történeteket hozott létre, s a közös történetek hozták létre az emberi közösségeket, az emberi társadalmat. A közös történetek védelmet biztosítottak és könnyebbé tették az érintkezést. Harari szerint ilyen közös történetek voltak a mitológiák és az azokból sarjadó vallások. Ezek a nagyobb közös történetek pedig " interszubjektív entitások"-at hoztak létre, mint pl- állam, nemzet, egyház. s hogy hogyan formálódik egy történet közössé? Harari egy ókori példán, a Biblia kanonizálásának folyamatán keresztül mutatja be ezt. Mi lett volna- teszi fel a kérdést- ha Pál és Tekla levelei az Újszövetség részévé válnak? Hogyan alakult volna- folytatja kérdését- a kereszténységnak a nőkről vallott álláspontja? S hogy a közös történetek mekkora erővel bírnak ma is, azt jól mutatja a Ramajana filmsorozat indiai népszerűsége, amikor százmilliók ültek a képernyők előtt, és viréggal díszítették a tévékészülekeket. 

A könyv első része a hagyományos információforrasokkal- papír, távíró, írott sajtó,rádió, televízió- foglalkozik, utóbbival szerintem nem eléggé, a televíziózás mind a mai napig az emberiség egyik igen gyakori elfoglaltsága. Harari rámutat, hogy az írott szó alapjaiban változtatta meg az emberiség menetét.  
- Csökkentette az emberi memória fontosságát
- Létrehozta a bürokráciát, amely minden történelmi korban hajlamos volt arra, hogy " beodobozolja" a valóság tényeit, s ezzel saját világot építsen ki. A veszélye az, hogy mint rendszer, a bürokrácia sem tévedhetetlen.
Az írott szó terjedése, az írástudás általánossá válása elengedhetetlen volt a demokrácia kialakulásához, mert a sajtón keresztül érhető el a közvélemény jelentős része. Ugyanakkor a demokratikus rendszerek születésekor, a 19. században, megdöbbentően kevesen éltek politikai jogaikkal. Az USA-ban Jackson elnök idején néhány százezer férfi szavazott. 
A könyv második részében a 21.század forradalmian új informácitechnológiai újításáról, a mesterséges intelligenciáról esik szó. A Nexus című könyv sorra veszi azokat előnyöket, melyeket az AI-technológia az emberiség mindennapi életében, pl. a gyógyászatban hozhat. Majd megemlít néhány ezzel kapcsolatos veszélyt,mely miatt jobb, ha már most elkezd aggódni az emberiség. Harari- szerintem ezt leszögezhetjük- nem túlzottan optimista.

Ajánljuk Yuval Noah Harari Nexus című könyvét minden, múlt, jelen és jövő iránt érdeklődő Kedves látogatónknak.