David Runciman:Átadás

 A könyv alcíme:Hogyan engedtük át az irányítást államoknak, vállalatoknak és a mesterséges intelligenciának?

Nagyon sok könyv jelent már meg magyar nyelven, melyek a mesterséges intelligenciát matematikai, műszaki, munkajogi vagy éppen szociológiai szempontból elemezték. David Runciman brit politikatudós történeti-filozófiai szempontú elemzését adja az AI-nak. Koncepciója szerint a mesterséges intelligencia ugyanúgy része az emberiség történelmének, mint bármely más jelenség, ugyanúgy megvannak az előzményei- méghozzá a kora újkorba visszamenőleg!- mint bármely más történeti folyamatnak, jelenségnek, technikai-ipari komplexitásnak. Ebben a rövidke könyvajánlóban Runciman koncepciójának csak egyes elemeit van módom felvillantani, de azt gondlom, ezek önmagukban eléggé érdekesek ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődést az Átadás című könyv iránt. 

Runciman könyvének elején bemutatja azt a " forradalmat", amely a mesterséges intelligencia területén jött létre a 2020-as években. Kiemeli a szöveg alapján rajzolni tudó, valamint a hűtőnk készletének ismerete alapján vacsorát összeállító MI-alapú konstrukciókat. Runciman szerint igenis fennáll a kockázata annak, hogy elveszítjük az általunk kreált MI-konstrukciók felett az uralmat. Ekkor pedig óriási veszély leselkedik az emberi társadalomra: gátlástalan személyek kezébe kerülnek ezek a amúgy az emberiség dolgainak megkönnyítésére létrehozott szellemi termékek. Meg kell különböztetnünk gondolkodó és cselekvő gépeket. A mesterséges intelligenciával működő gépek a gondolkodó gépek közé tartoznak, s pontosan azáltal, hogy helyettünk (is) gondolkodnak, elvehetik egyéniségünket. Szerző tehát fejlődéspárti, de nagyon hangsúlyozza a kellő óvatosság fontosságát. 

Runciman szerint a mesterséges intelligencia nem előzmény nélküli ( recenzens hozzáteszi: mint ahogy az emberiség hosszú története során egyik forradalom sem volt az...).Az emberiség már hozott létre olyan társadalmi-jogi konstrukciókat, amelyek részlegesen kivették kezéből az irányítást. Ilyen mesterségesen létrehozott,ma is működő szubsztanciák az állam és a vállalatok, melyek kölcsönösen versenytársai egymásnak. Runciman részletesen elemzi a kora újkori angol filozófus, Thomas Hobbes kitalált lényét, a Leviatánt, mely teljesen behálózza az emberek életét. Runciman azt a kérdést teszi fel: mi készteti az embereket arra, hogy lemondjanak képességeik, önállóságuk,önigazgatásuk egy részéről egy személytelen hatalom javára? Egyszerű lustaság? Vagy éppen az, hogy ez a személytelen hatalom képes arra, hogy az igazságosság látszatát felöltse?  Netán egyszerű anyagi érdek? Recenzens azt gondolja, valószínűleg mindegyik. Könnyű valamely ideológia mögé bújva igazságosságot játszani, ezáltal manipulálni az amúgy teljesen jószándékú magánembereket. A 16-18.század egész Európában a megerősödő államok, az elmélyülő bürokrácia kora volt, s ezen jelenségeket a kortársak többsége fejlődésként, korszerűsödésként élte meg, elavultnak tartva a korábbi, a középkorias földesúri berendezkedést. 
A Leviatán nem szereti a riválisokat. Éppen ezért ellenérzésekkel viseltetik a vállalatok iránt. Azon vállalatok iránt, melyek szuverenitásukat az államok jogi kódexei alapján nyerik, rengeteg anyagi erőforrással rendelkeznek, magánhadsereget üzemeltethetnek ( legalábbis a kora újkori angol, főképp gyarmatosításra összpontosító vállalatok esetében ez volt a helyzet, manapság inkább a túl kevés jogkörre panaszkodnak a vállalatok menedzserei), egyes esetekben pedig az igazságszolgáltatás is a kezükbe kerül. A modern kor pontosan abban hozott változást, hogy a vállalatok átengedték, mintegy visszaadták privilégiumaik egy részét az államoknak, cserébe még több pénzzel gazdálkodhattak. 
Igen, mindez a mestterséges intelligencia történelmi előzménye. Ajánljuk David Runciman: Átadás című könyvét mindenkinek, akit érdekel a világtörténelem egy újfajta szemlélete, valamint úgy általában véve a technika, az informatika világa. 

Corvina,2024, fordította Papolczy Péter