Baráth Katalin:Szórakozik a tömeg

 A könyv alcíme: Fejezetek a modern populáris kultúra magyarországi történetéből

Az emberek mindig is szerettek szórakozni. Az élet teljességéhez a szabadidő éppen úgy hozzátartozik, mint a munka vagy családalapítás. Az európai történetírás igen nehezen foglalta be tematikájába a sport, a zene, a divat történetét, Magyarországon a helyzet pedig még az európiaénál is elszomorítóbb. Néhány bátor kezdeményezés ( lásd az azóta megszűnt História folyóirat egyes számait) után nem történt semmi, a történészek a jól bejárt, állam- és politikacentrikus úton ( kitágítva ezt legfeljebb kvantitatív társadalom és demográfiatörténeti elemzésekkel) haladtak a legújabb disszertáció vagy cím felé. Baráth Katalin könyve kivétel: olyan témákról ír, melyek eddig nem keltették fel a történészek figyelmét, minden, a kötetben szereplő tanulmány magyar témájú. Bizony, a magyar ember sem csak a munka, az üzlet, vagy a politika rögös útját járta....

....hanem példának okáért a városok főterein korzózott illetve korzózott vagy nyaralt, s ha már korzózott, vagy nyaralt, napszemüveget vett fel. Igen, a kötet első tanulmánya a napszemüveg viselésének történetéről, s az ezzel kapcsolatos álláspontokról szól, mégpedig az 1930-as évek sajtó- és dokumentumanyagát vizsgálva. A férfiak nem voltak oda azért, hogy a hölgyek napszemüveg hordásába kezdtek, azt rótták fel az új divatnak, hogy elrejti a gyönyörű tekinteteket. Igen, sok esetben pontosan ez volt a cél. Elrejtőzni. Mint ahogy Karádi Katalinnak is jól esett néhanapján úgy kimenni a városba, hogy ne ismerjék fel ( persze, ettől eltekintve felismerték). Vagy- mint egy másik tanulmányból kiderül- a kor népszerű férfiszínésze, Jávor Pál is megpróbálta identitását fekete szemüveg mögé rejteni, de az újságírók őt is felismerték. Érdekes, manapság nincs annyira divatban a fekete szemüveg, legfeljebb strandokon vagy frekventált nyaralóhelyeken. A divat változik. 
Mint ahogy jelentősen megváltozott a másik " divathóborttal", az autózással kapcsolatos társadalmi álláspont is. Baráth Katalin kutatásaiban kimutatja, hogy- ellentétben azzal, amit eddig hittünk- az autózás egyáltalán nem terjedt gyorsan, sőt, eleinte a társadalom többségének kifejezett ellenkezését váltotta ki. Veszélyesnek tartották a nagy sebességet, környezetileg károsnak a nagy zajt és folytonos bűzt. Amikor 1909-ben a német Henrik herceg tiszteletére több országon átívelő versenyt rendeztek, az Automobil Szövetség vezetőségének szabályszerűen meg kellett nyugtatni a lakosságot: van sebességi korlát, minden autóban többen ülnek, stb. Szinte elnézést- kérőnek tetszik az a levél. Ez is mutatja, hogy az autózás ( amit legtöbben a " mágnások" őrült hóbortjának tartottak) egyáltalán nem élvezett osztatlan elismerést. A vasúttal már másképp voltak az emberek, mert a közcélokat szolgált.

De hogyan álltak a magyar emberek napjaink legnépszerűbb sportjához, a futballhoz? Hát, elég vegyesen. A 19.század végén-20.század elején egyáltalán nem dőlt még el, hogy a labdarúgás vagy az atlétika ( beleértve a vívást is) lesz Magyarországon a legnagyobb tömegeket mozgósító sport. Mindenesetre a magyar szövetség már a kezdetektől tagja volt a FIFA-nak, 1909-ben Budapesten rendezték a nemzetközi kongresszust, és a válogatott is egyre jobb eredményeket ért el, kijutott az 1908-as stockholmi olimpiára. De a futball igazi felfutása nálunk majd csak a Trianon utáni évtizedekben következik be. Ennek ellenére az üzleti világ már korán felfedezte magának ezt a nagyszerű játékot, lásd a könyvben az MTK-ról, és az FTC-ről szóló tanulmányt.

Ajánljuk Baráth Katalin: Szórakozik a tömeg című könyvét mindenkinek, akit a magyar történelem teljessége érdekel.  Nagyon élvezetes, eddig nem ismert információk, tények tömegével találkozhatunk, és szórakozhatunk a múlt ezerszínű, összetett valóságán. 

Kronosz Kiadó, Pécs, 2023.Jelenkortörténeti tanulmányok sorozat. Sorozatszerkesztő Tomka Béla