Fejér Ingrid (szerk.):Önérdek,közérdek,államérdek

 A könyv alcíme:Az érdek hatása Magyarország kora újkori történelmének alakulására

A kitűnő tanulmánykötetben-mely egy konferencia anyagából szerkesztetett- tanulmányok olvashatók arról,hogyan befolyásolta Magyarország koraújkori tórténelmét az érdek. Persze,felkaphatjuk a fejünket,mondván:mi más irányítaná a politikát,a nemzetközi diplomáciát,mint az érdek?Csakhogy a dolog nem ennyire egyszerű. Akadnak ugyanis olyan történészek,akik az egyes cselekvők cselekedetei mögött mindig az ideológiát,az eszmét keresik. Illetve akadnak helyzetek,amikor politikusok a vélt vagy valódi közérdek nevében lépnek fel. Vajon igazuk van?

Kenyeres István:Pénz és politika a Hansburg Monarchiában. Anyagi érdek,köz-és magánérdek a politikai döntések hátterében a 16.század második felében című tanulmányát elolvassa,be kell lássa,hogy nincs. Szép is lenne,ha a koraújkori Habsburg uralkodók egyetlen törekvése a hódító török kiűzése lett volna! Ám a helyzet nem ennyire egyszerű. A 8.oldalra lapozva látjuk,milyen iszonyatos összegekkel tartozott a Habsburg udvar a hitelezőknek,főképp a Fuggereknek. S miféle trükkökhöz kellett folyamodnia a királynak a magyarországi marhakereskedelem kapcsán:ha a kereskedő hitelezett az udvarnak,a hitelösszeg erejéig elengedték neki a marhakivitel után fizetendő vámokat. Számtalan trükközésre nyújtott lehetőséget a rendszer. Megtudhatjuk,mi volt a feladata a bécsi udvar birodalmi fillérmesterének,s megismerkedünk közülük a legnagyobbal,Zacharias Geizkoflerrel. Szó nincs itt ideológiavezérelt uralkodásról,I.Ferdinándnak,Habsburg Miksának és utódaiknak nagyon kemény pénzügyi feltételek között kellett "politikát csinálni".

Egy másik tanulmány,amit szeretnék kiemelni,Kalmár János tollából valo,címe:A vasvári békekötés (1664) okairól. Már a kortársak sem értették,hogy a győztes szentgotthárdi csata,Köprülü Mohamed visszaszorulóban lévő pozíciója ellenére miért kellett megkötni a "szégyenteljes"vasvári békét. Mellékesrn megjegyzendő:nincs benne a történeti kóztudatban,hogy a Habsburg udvar hosszasan tárgyalt Wesselényíékkel,győzködte őket a békekötés szükségességéről...De mi volt az ok? Inkább így kellene kérdezni:ki volt az ok? A válasz pedig:XIV.Lajos,Franciaország királya,aki éppen azon fáradozott,hogy a Rajnai Szövetség által-melynek legfőbb finanszírozója volt-a Német-Római Birodalmon belül tovább gyengítse a Habsburgok súlyát. Ez jobban érdekelte I.Lipót Habsburg uralkodót (1657-1705),mint a törökök elleni védekezés. A hatalmi érdek győzedelmeskedett a hosszú távú geopolitikai érdek mögótt. 

Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a könyvben II.Rákóczi György külpolitikájáról,a béldi összeesküvésről,17.századi politikai publicisztikákról,Batthyány L.Ádám dunántúli főkapitányról. Fejér Ingrid kiváló szerkesztői munkáját dicséri a kótet.Ajánljuk az Önérdek,közérdek,államérdek című könyvet mindenkinek,aki érdeklődik a koraújkori magyar és egyetemes tórténet iránt.

Dobó István Vármúzeum,Eger,2022.Studia Agriensa könyvsorozat