Daniel Kehlmann:Mozgókép

 Daniel Kehlmann a kortárs német irodalom egyik legnagyobb alakja. Mozgókép című könyve méltó emléket állít mindazoknak,akik a nácizmus totális diktatúrája ellen küzdöttek. Egy neves filmrendező sorsán keresztül mutatja be a történelem szorításában vergődő,szellemi-lelki függetlenségéhez,az igényes,egyetemes filmművészethez ragaszkodó ember küzdelmeit,bátorságát és olykori megalkuvásait.

A könyv címe-Mozgókép-elsődlegesen a film világára,a regény milliőjére vonatkozik,de utal a történelem állóképének,a biztonságnak széttörésére,a felgyorsult történelmi időre. Georg Wilhelm Pabst a két világháború között Ausztriában és Németországban sikeres filmrendező. Expresszionista,sötét víziókkal tarkított,ugyanakkor cselekményes,izgalmas filmjeit mind a kritika,mind a közönség nagyra tartotta. Hitler hatalomra jutása,majd az Anschluss után Pabst és felesége,Trude,emigrál. Előbb Franciaországba,majd az Egyesült Államokba költöznek,itt születik Jakob fiuk,akinek később fontos szerepe lesz a történetben. Az USA-ba érkezve Pabstnak rá kell jönnie,hogy itt nem számít ismert,befutott rendezőnek,mint otthon. Hollywoodban másodosztályú kalandfilmeket kellene forgatnia,ehhez viszont az ő habitusa,tehetsége alkalmatlan. Más a film funkciója:Európában a magas művészet része-legalábbis Pabst így gondolja-,Amerikában viszont a szórakoztatás eszköze. Pabst haza akar menni.,barátai és kollégái őrült ötletnek nevezik ezt,féltik Pabst életét. A híres rendezőt elhatározásában megerősíti,hogy rossz híreket kap édesanyja mentális egészségi állapota felől. Hazamennek.

Otthon,a németek által elfoglalt Ausztriában az élet rettenetes. Mindenhol a nácik irányítanak. A kastélyban,ahol a Pabst család lakott,Jerzabek,a gondnok és családja teljesen átvette a hatalmat. Erika Pabst,a rendező édesanyja,egyre rosszabb mentális állapotban van,a gondnok és felesége viszont alig törődnek vele. A Jerzabek-lányok rendkívül agresszívak és szemtelenek a felnőttekkel. A kis Jakobot játék közben megkínozzák.A rendező úgy dönt,anyját el kell innen vinni. Ráadásul ő maga is balesetet dzenved,miközben a létrán állva le akar venni egy könyvet a polcról,leesik. Szerinte a gondnok lökte rl a létrát,de senki nem hisz neki. Pabst csípője megsérül,hetekig lábadozik. Erikát egy jó hírű nyugdíjasotthonba viteti,ahol szakszerű gondozást kap. Mindeközben a kulturális minisztériumban megtudják,hogy Pabst újra otthon van. Tudják róla,hogy ellenzi a nemzetszocialista rendszert,viszont szükség van rá,hiszen rengeteg filmes és színházi rendező és egyéb szakember külföldre emigrált és soha nem tért haza. Ravasz tervet eszelnek ki:felkérik Pabstot egy látszólag politikamentes német bűnügyi film megrendezésére,és olyan anyagi forrásokat biztosítanak a filmhez,melyről a rendező korábban csak álmodott.Pabst nem akarja otthagyni édesanyját,meg aztán annyi tétlen,ötletelessel teli hónap után szeretne dolgozni is,úgyhogy elvállalja a feladatot. Csakhogy közeleg az újabb világháború...

Daniel Kehlmann:Mozgókép című alkotása az egyik legjobb,21.században megjelent német regény. A kultúra,a művészetek magasabbrendűségét hirdeti egy embertelen,erőszakos történelmi korban,az emberség fontosságát egy embertelen kultúrában. Ajánljuk ezt a könyvet az irodalom és a történelem minden barátjának. 

Magvető Könyvkiadó,Budapest,2024.Fordította Fodor Zsuzsa