Könyvekről mindenkinek

 Tomas Tranströmer 2011-ben irodalmi Nobel-díjat kapott- és az egész világ irodalmári- kritikusi közössége meglepődött. Egy ember, aki nem politizál, akit nem üldöznek, aki nem akar elnök lenni, aki nem tagja kismillió társadalmi szervezetnek- egy ember, aki azt teszi, amire elhívást kapott. Verseket ír, néha prózát ír. A boltívek vételenje című könyvben Tranströmer válogatott versei olvashatók. sokféle, mégis közös jegyeket hordozó költemények. Nehéz lenne eltéveszteni a költőt.  Miért is tetszett meg nekem ez a különös, furcsa költészet? Néhány pontban összegyűjöttem a válaszokat, tudva persz,e hogy egy ekkora irodalmi életművel kapcsolatban további kérdéseknek és további válaszoknak is helye van.  lássuk tehát, mi varázsolt el Tranströmer életművében! 1. Szinte minden versében ott a természet hangja, képe, jele. Olykor ezek a természeti képek egészen meghökkentő ( de nem szürrealista!) társulásokat alkotnak a világ más, néha kifejezetten az urbánus világból hozott képeivel. A Téli é

 Csanádi Imre a huszadik századi magyar irodalom emblematikus alakja. Hajnali káprázat címmel pályafutása során írt verseit válogatta kötetbe. Önálló, szerkesztett mű született, mivel a gyüjteményes kötet versciklusai nem egyeznek a folyamatosan megjelenő Csanádi- kötetekével. Néhány gondolatot, Csanádi költészetére vonatkozó egyedi jellemzőt emelnék ki ebben a könyvajánlóban, mely gondolatok és jellemzők természetesen távolról sem fedik le a költő életművének egészét. Mozaikok, apró morzsák, fel-feltörő gondolatok- ennyi az egész.  Nem volt még Csanádin kívül olyan magyar költő, aki ilyen egyénien ábrázolta volna természet és ember szimbiózisát. Az 1938-ban írott Este a hegyen című versben " Árvul a zaj, szelidül.Ropogó szekerek muzsikája / zsong el a mélyudvaron...". Az ugyanebben az évben írott Mezőföld című versben pedig, mely a "Józan próza-vidék"-et örökíti meg, nos ennek a műnek záró soraiban " mindent felfal ugyan, nem tűr színt vagy jelet/ a lassan, al

A könyv alcíme:Hogyan romboljuk le a hatékonyság mítoszát a digitális kapitalizmusban   Jenny Odell az Egyesült Államokban élő képzőművész,kritikus, író, egyetemi tanár. A semmittevés forradalma című könyvében alternatívákat mutat az Olvasónak arra nézve, hogyan is tudunk kilépni a túlzottan teljesítményelvű világból. A kitűnő könyv néhány fontos gondolatát ismertetem most ebben a rövid könyvajánlóban. Odell szerint a mai világban az a legnagyobb baj, hogy túlzottan teljesítményelvűvé tettük. Ebben a teljesítményelvű társadalomban jelent meg az a 21.századi jelenség,hogy üzleti célú entitások elveszik a személyes figyelmünket, és ezzel dollármilliárdos extraprofitra tesznek szert. A közösségi portálok és más, a kommunikáció iránti éhségünkre alapozó platformok annyire lekötik időnket, energiánkat, olyan sok feszültséget, ingert, haragot váltanak ki belőlünk- és vesznek rá bennünket arra, hogy negatív érzelmeinket másokkal is megosszuk-, hogy kellene egy kis szünet, valami más paradigma

 A kötet a Faludy tárlata sorozatban jelent meg.  Ha azt a kifejezést halljuk: japán költáészet, eszünkbe jutnak rejtélyes, háromsoros haikuk, amelyek mind az elmúlásról vagy az ahhoz hasonló létezésrő szólnak. Faludy György: Japán költészet című könyve megmutatja nekönk, hogy a Felkelő Nap országának költészete jóval több, sokrétűbb, annál, mint amit az európai átlagolvasó tud róla. Nincs módunk egy ilyen rövid könyvajánlóban egy nép lírájának teljes mélységeit elemezni. Inkább, valamiféle rövid spilerként, kiválasztottam néhány verset, ezeket mutatnám be, hogy aztán az Olvasó kezébe vegye a könyvet, és teljes pompájukban élvezze ezeket.  Személyes kedvencem e könyvből Ono Tozaburo(1903-1982): Páfrányok című költeménye. Szabadvers ( igen, a távol-keleten is írtak szabadverseket!). Arról szól, hogy mindannyiunk léte csak pillanat, áttetsző, majdhogynem üres. Olyan szavak szerepelnek a versben, mint foszfor-pentoxid, vitriol, parcella, rézvörös rozsda. Az örök keleti mondanivaló- beágya

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is

 Hidakat építeni a legnehezebb. Ha belegondolunk, a híd az ember által leginkább igénybe vett építészeti alkotás. Medved Gábor könyvéből megismerhetjük a hídépítés történetét, s mintegy saját élményként élhetjük át a világ nagy hídjain való barangolást. Nem puszta infirmációtömeg, hanem a téma szeretetétől átitatott kalauz:ez Medved Gábor alkotása, a Történetek a világ hídjairól.  Megismerkedhetünk a természet csodáival, azokkal a kidőlt eukaliptusztözsekkel, több száz millió éves sziklaivekkel, melyek mind a mai napig alapul szolgálnak a hidak tervezői számára ( csak Utah államban több tucat, akár nyolcvan méteres támaszközű természetes sziklahíd található). Megtudhatjuk, hogyan készítette az ember az első függőhidakat a Déli-Himalájában illetve a dél-amerikai Andokban. Látjuk a japán Gassho híd nevű, különleges építményt. Ellátogatunk az ókori Egyiptomba, ahol már Imhotep, Dzsószer fáraó legendás építésze iején alkalmazták a kő kiváltógerendákat. Medved Gábor szerint a modern hídépít

 Ennek a kitűnő könyvnek legfőbb mondanivalója az, hogy hány- és hányféleképpen próbálnak az egyes települések úrrá lenni a egyre fenyegetőbb klíma-problémán/válságon/fenyegető katasztrófán, többféle narratíva terjedt el. A Klímabarát települések című könyvben olvasható tanulmányokból, konferencia-előadásokból, közölt dokumentumokból kiderül, hogy minden városnak, községnek más-más problémákkal kell megküzdenie. Van, ahol már felismerték, hogy a gyalogos forgalom növelésében érdekelt vállalkozások jó partnerei lehetnek az önkormányzatoknak, van, ahol ez a felismerés még várat magára. Az észak-angliai Newcastle célul tűzte ki, hogy 2025-ig 50 százalékkal csökkenti a károsnayag-kibocsátást, s jó úton is halad, hogy célját elérje.  Persze, rengeteg olyan gátló tényező akad, mind Magyarországon, mind világszerte, amely akadályozza a településeket a klímapolitika megvalósításában. Szerző nagyszerű érzékkel a fejletlen társadalmi szerkezetet teszi ezek közül az első helyre. Hiszen amely tele

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

 Nicholas Evans könyve emberek és állatok olykor rendkívül bonyolult viszonyáról szól. A csapda című könyvet a természetrajongóknak,környezetvédelem iránt érdeklődőknek ajánljuk elsősorban. A történet Montana amerikai államban játszódik. Itt a farkasok már a 19.században kipusztultak,legalábbis mindenki úgy hitte. A szövetségi kormányzat ezért visszatelepítési programot indított. Nincs is ezzel semmi baj,egészen addig,míg az állatok túl nem szaporodtak. Egy napon egy fekete farkas lejött a hegyekből,egészen Hope faluig. Majdnem megevett egy csecsemőt,akinek életét a család önfeláldozó labrador kutyája mentette meg. Aztán több borjútetemet is találnak,melyet szintén a farkasok ejtettek el.  A helyi birtokosok,élen Buck Calderrel,követelik,hogy a szövetségi kormányzat emberei irtsák ki a farkasokat. Az állatvédők pedig a farkas-populáció megmentését várják el a szövetségiektől. A farkas-kérdésből politikai kérdés lesz. Vajon sikerül-e mindkét fél számára kielégítő megoldást találni?És va

 A Napvilág Ágh István hetedik kötete,s szakértő irodalmárok egyetértenek abban,hogy a lemondás,a pusztulás élménye határozza meg a könyv atmoszféráját. De mi lenne,ha megnéznénk a pohár másik felét, a teltet?Ha megvizsgálnánk,hogy a hanyatlás,belenyugvás pusztulás mellett mi az,ami megragadja,megfogja az Olvasót Ágh István verseiben? Nagyon megragad a költőnek a természettel való eleven kapcsolata. Ki tudja,hány állat-és növényfaj neve bukkan fel a versekben. Nyárfa,hiúz,rigó,pulikutya,veréb,cinke,valóságos állat-és növénykavalkád. Ez is a költői program része,az ember és a természet újra-egymásratalálása. Ágh István verseinek ritmizálása némileg eltér a magyar hagyományban megszokottól. A költemények általában rímesek,de a rímelés szabálytalan. A versszakon belül a sorok száma is eltér. A Múltam múltja c. versben így alakul a sorok száma:4-4-3-3-4-8. Ez a váltakozás,ez a látszat-egyenlőtlenség teremt dinamikát,ad lendületet a műnek. A Napvilág című verseskönyvnek kifejezetten rokonsz

George Williams könyve lényeges, mint a só, mint a víz. A pónihal lámpása.Terv és cél a természetben  című munka ugyanis nem valamely természettudományos elmélet modernizálása, vagy éppen mindenűron való tagadása. Williams azt akarja bizonyítani, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni, és az alkalmazkodás során új tulajdonságra szert tenni. Röviden így írhatnánk le az ún. adapcionista elméletet. Ezen adapció során alakult ki- legalábbis a Szerző szerint- a pónihal lámpása. Hogyan vélekedik a Szerző Darwinról? Elutasítja a tudománytörténetben uralkodó azon nézetet, miszerint a darwini evolúció valamiféle forradalom lett volna. Szerinte " Az evolúció gondolata úgyszólván a levegőben volt..." (25.o.). Williams szerint Darwinnak igaza volt evolúciós elméletét illetően, csak az a kérdés, hogy a darwini gondolatrendszer alapját alkotó folyamatok minden esetben pozitívan hatnak-e az élővilág fejlődésére. A természetes kiválasztódás például hathat károsan is, mivel- például a szapor

Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna- ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell. Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt. Remélem, nem jut arra

A könyv alcíme:Találkozások medvékkel, halakkal, nőkkel és férfiakkal. Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet. A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás-  pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze,