Könyv a magyarságról:A magyar állam karaktere
Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.)
Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen.
Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak szerepe. Én nem voltam azzal tisztában, hogy micsoda kisugárzása volt ennek a városnak még ellenségeink számára is. Az ankarai néprajzi múzeum Esztergom mintájára épült, a Habsburgok pedig ebben a városban kívánták berendezni birodalmuk szellemi centrumát.
Malcolm Gillies a három nagy magyar zeneszerző, Bartók, Kodály és Dohnánnyi munkásságát vette górcső alá. Detemeter Tamás Szekfű Gyula és Lukács György illiberális államkoncepcióját elemzi, megállapítva, hogy kettejük elemzésében csakis a liberalizmus-ellenesség a közös pont. Köves Slómó a zsidóságnak a magyar államiságban betöltött szerepét elemzi, higgadtan, okosan túlzások nélkül. Magyarosoknak nagyon ajánlom Veszelszki Ágnes újszerű gondolatokat is felvonultató művét, melynek címe:Nyelv és nemzet:nyelvében él a nemzet.
A magyar állam karaktere című könyv igazi interdiszciplináris munka, mely kitűnően tanúsítja: napjaink professzionalizálódó, részterületekre koncentráló tudományosságában még mindig van mód arra, hogy valami átfogót, valami kerek egészet alkossanak az erre elhivatott szellemi emberek. Az egyes ublikációk nyelvezete nem szakzsargon, minden művelt ember számára érthető.
Ajánljuk tehát Orbán Balázs és Szalai Zoltán által szerkesztett, a magyarságról, mint történelmi-gazdasági- politikai-szellemi egységről szóló könyvét mindenkinek.
Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen.
Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak szerepe. Én nem voltam azzal tisztában, hogy micsoda kisugárzása volt ennek a városnak még ellenségeink számára is. Az ankarai néprajzi múzeum Esztergom mintájára épült, a Habsburgok pedig ebben a városban kívánták berendezni birodalmuk szellemi centrumát.
Malcolm Gillies a három nagy magyar zeneszerző, Bartók, Kodály és Dohnánnyi munkásságát vette górcső alá. Detemeter Tamás Szekfű Gyula és Lukács György illiberális államkoncepcióját elemzi, megállapítva, hogy kettejük elemzésében csakis a liberalizmus-ellenesség a közös pont. Köves Slómó a zsidóságnak a magyar államiságban betöltött szerepét elemzi, higgadtan, okosan túlzások nélkül. Magyarosoknak nagyon ajánlom Veszelszki Ágnes újszerű gondolatokat is felvonultató művét, melynek címe:Nyelv és nemzet:nyelvében él a nemzet.
A magyar állam karaktere című könyv igazi interdiszciplináris munka, mely kitűnően tanúsítja: napjaink professzionalizálódó, részterületekre koncentráló tudományosságában még mindig van mód arra, hogy valami átfogót, valami kerek egészet alkossanak az erre elhivatott szellemi emberek. Az egyes ublikációk nyelvezete nem szakzsargon, minden művelt ember számára érthető.
Ajánljuk tehát Orbán Balázs és Szalai Zoltán által szerkesztett, a magyarságról, mint történelmi-gazdasági- politikai-szellemi egységről szóló könyvét mindenkinek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése