Könyvekről mindenkinek

 Martin Amis (1949-2023) a kortárs brit irodalom egyik legnagyobb és legismertebb alkotója, idén távozott közülünk. Írásaiban a szatirikus,brit humorral elegyített irónia éppúgy teret kap, mint a lélektani realizmus. Amis írásai reflektálnak korunk problémáira: az elidegenedettségre, a történelmi sebek hordozására, a cél nélküli hedonizmusra, a sikerhajhászásra. Találkozások Háza című regénye- báűr történellmi időhöz és korhoz ötött a cselekmény- bátor tiltakozás minden kor és hely minden diktatúrája ellen, az emberi szabadságért, a boldogsághoz való jogért,egy szabad, elnyomástól mentes, demokratikus társadalomért, világért. Az alábbi könyvajánlóban egy méltatlanul rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről- amit, véleményem szerint, mindenkinek el kellene olvasnia.  A történet a sztálini Szovjetunióban játszódik. A nagy zsarnok diktatúrája tombol, a titkosrendőrség hatalmacsúcspontján van, minden polgárról aktát vezetnek, s elég egyetlen rossz vagy félreérthető kijelentés, az i

Kondor Vilmos műve nem pusztán krimi, hanem történelmi regény. A Bűnös Budapest elvezet bennünket egy réges régi világba, a huszadik század első felének Budapestjére. Autó még nagyon kevés van, akad viszont számtalan vendéglő, kávéház, mulató, köztük illegális is, ahol a veszedelmes baccarat nevű kártyajátékot űzik. Bepillanthatunk- bár nem ezen van ahangsúly- a kor politikai életébe is, megismerjük, hogy működött az 1930-as években, közvetlenül a második világháború kirobbanása előtt. Megismerjük a kor rendőrségi viszonyait, ellátogatunk sajtótájékoztatókra, s beszívhatjuk korabeli újságok szerkesztőségeinek nem mindig tiszta levegőjét. Mindemellett kapunk egy fantasztikusan jó krimit. Amelynek rövid cselekményét- pontosabban: annak elejét- felvázoljuk. Aztán irány a könyvesbolt vagy a könyvtár!  A történet sötét időkben kezdődik. 1939-ben Németország és a Szovjetunió ( az év augusztusában megkötött, általános európai döbbenetet okozó Molotov-Ribbentrop paktum alapján) megtámadta Leng

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

 Wéber Attila elvállalta a jelenlegi magyarországi történetírás talán potenciálisan legnehezebb feladatát- és sikerrel megoldotta. Jól használható, objektív, a politikatörténet spektrumán túlmutató történeti elemzést, kiváló monográfiát írt a rendszerváltásról. Ajánlom ezt a könyvet minden történésznek, politológusnak, szociológusnak, és mindenféle "mókusnak", pl. egyetemi hallgatóknak is, akik foglalkoznak ezzel a korszakkal. Nagyon szeretágazó témájú könyv A rendszerváltás kora, éppen ezért a már megszokott spoilert most elhagynánk, inkább néhány rövid reflexiót fűznék ehhez a kitűnő tudományos teljesítményhez.  1. Az világos, hogy a magyarországi ( és a többi kelet-európai országbeli) rendszerváltás nem jöhetett volna létre, ha nincs a Szovjetunió politikai irányváltása az 1980-as évek közepén, a Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett glaaznoszty és peresztrojka. Csakhogy az egésznek volt egy bizonytalanság-faktora: a kelet-európai államok vezetői és társadalma ( amely ekkori

 Niall Fergusonnak, napjaink egyik legelismertebb történészének legújabb könyve remekül beilleszti a katasztrófákat az emberiség történelmének hosszú láncolatába. Másfelől, olyan szakmai kincsesbányát tár fel, melyet minden történész kedvésre hasznosíthat sahát szakterületén. Nin cs mód ebben a rövid könyvajánlóban arra, hogy a Végzet. A katasztrófa politikája könyv teljes elemzését nyújtsuk át a Tisztelt Látogatóknak. Inkább csak egy-két, minden történelem iránt érdeklődő Olvasó számára érdekes dolgot szeretnénk kiemelni. A könyv legteljesebb mértékig interdiszciplináris, a teljesség igénye nélkül az alábbi tudományágak eredményei szerepelnek benne:atomfizika,geográfia,játékelmélet,matematika,szeizmológia, oceanográfia, paleontológia, politikatudomány, szociológia,tengerbiológia, történettudomány,valószínűségszámítás, és még sorolhatnám. Nekünk, 21. századi Olvasónak nagyon jó, hogy ez így van, mert ezt a témát, csak így lehet megközelíteni, sokoldalúan, több tudomány nézőpontjából. T

 Hammond Innnes(1913-1998) Magyarországon talán kevésbé ismert brit író. A Maddon-szikla című könyve kiválóan egyesíti magában a klasszikus tengerész-regények, a bűnügyi regények és a klasszikus kalandregények minden előnyét, ezek hátrányai nélkül. Éppen ezért a Maddon-szikla egy mindenki számára ajánlható, remek kis szórakoztató bestseller, amelyet a világ minden táján élveznek az Olvasók.  Mégsem vált klasszikussá. Talán azért, mert amikor megjelent- 1980-as évek- a közönség már nem Kinces sziget-típusú tengerészregényekre vágyott. Akkor, ha szabad ezt a kifejezést használni, éppen másnak volt szezonja a világ egyik legváltozékonyabb piacán, a bestseller-piacon.  A történet a második világháború idején játszódik.Néhány angol tisztet, köztük Vardyt, az elbeszélőt, a Szovjetunióba rendelnek, hogy segítsenek a Vörös Hadseregnek üzembe helyezni egy speciális fegyvert. A katonák teljesítik feladatukat, ám sehogy nem akar megérkezni a hazarendelő parancs, az angol katonák a jéghideg Murman

 A világtörténelem egyik legtöbb áldozatot szedő diktatúrája a sztálinizmus volt. Több tízmillió ember halt meg a GULAG-on, a börtönökben, vagy egyszerűen a nyílt utcán. Máté István könyve elsősorban a politikai elitből kikerülő áldozatokkal, Sztálin valós vagy potenciális ellenfeleivel foglalkozik, nem elhallgatva azonban az egyszerű emberek millióinak véráldozatát.  Az első áldozat Trockij, akinek neve egy magatártásforma szimbólumává vált, mint azóta tudjuk, egészen érdemtelenül. Máté István meggyőzően rávilágít, hogy Sztálin és Trockij küzdelme nem valamiféle elvont, a társadalmi és emberi igazságoggágért vívott küzdelem volt, hanem kommunisták egymás közti küzdelme, melyet az erősebb fél döntött el a maga javára. Hiba lenne a Sztálin-Trockij ellentétet a "világforradalom- szocializmus egy országban" ellentétpárra szűkíteni. Több tényező játszott közre abban, hogy Trockij vált Sztálin fő ellenfelévé:értelmiségi habitus, doktrinerség, és mindenekelőtt:népszerűség. Bizony,

 Narine Abgarjan csodákkal teli könyve,az Égből hullott három alma, elvisz bennünket egy olyan világba,amelyről a legtöbb európai még csak nem is hallott,legfeljebb a híradókban,időnként. Örményországban járunk,egy Maran nevű,kaukázusi hegyi faluban. Még érezzük a közeli múltat,még itt van velünk a Szovjetunió pusztító szelleme-de vannak ám itt más szellemek is:messzi évezredek mosolyognak vagy éppen sírnak vissza a hegyoldalakról. A nyomor,az anyagi szükség olyan mély,hogy számunkra felfoghatatlan-annál erősebb kötődés alakul ki a szellemi világhoz. Minden árvíz,halál,váratlan hegyomlás,születés-ebben a világban minden transzcendens,még a hamuban sült klasszikus kaukázusi örmény étel,a bronza,is. Egynémely irodalomkritikus Abgarjan könyvét a "mágikus realizmus"kategóriájába sorolta be. Azt gondolom,itt jóval többről van szó. Természet,idő,tér,és ember teljesen egybeolvad.  Nincs igazi lineáris története ennek a regénynek/kisregénynek. Anatolja Szervajanc haldoklik,várja a ha

 A világhírű brit író Fej vagy írás című könyve politikai thriller,de nem egy ponton jócskán átlépi a műfaj megszokott kereteit,ezáltal válik igazán értékes és felejthetetlen alkotássá. A történet a hidegháború idején kezdődik,a Szovjetunióban. Sztálin már régen halott,de a diktatúra szelleme tovább él. A Karpenko család férfitagjai rendkívül ambíciózusak,tehetségesek és szabadságvágyók. Ez a vesztük. Az idősebb Karpenko belekeveredik valamibe,a titkosszolgálat,a KGB pedig meggyilkoltatja. Az anyának és a kamaszfiúnak menekülnie kell. Fej vagy írás-alapon döntik el,hogy Angliát vagy Amerikát válasszák. Archer könyvének cselekménye ettől kezdve két szálon fut:megtudhatjuk,milyen élet várna a családra Angliában illetve az Egyesült Államokban. Angliában nyugodtabb,csendesebb,inkább a közszféra irányába mozgó pályát fut be az ifjabb Alekszandr,míg Amerikában inkább a vállalkozás,a nemzetközi kereskedelem világa várná tárt karokkal-és persze jó sok ellenséggel-a tehetséges orosz emigránsfiú

 Jurij Trifonov orosz író Máglyafény című könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Oroszország és a Szovjetunió 20.századi története iránt. Rendhagyó emlékirat ez,hiányos családi iratokból,elbeszélésekből,korabeli sajtóanyagokból írta meg Jurij Trifonov apja,Valentyin Trifonov élettörténetét.  Valentyin és Jevgenyij korán elveszítették édesapjukat. Már tizenévesen bekapcsolódtak a baloldali forradalmi mozgalomba. Az 1900-as évek elején röplapokat terjesztenek,verekednek a rivális csoportok tagjaival,tiszta szívükből gyűlölik a cári rendszert. Többször börtönbe zárják őket,brutális verésekben,kínzásokban van részük,de ez csak fokozza elszántságukat. Az 1905-ös forradalom bukása után szibériai számüzetésbe kerülnek,ahol találkoznak Szverdlovval,Sztálinnal is. Az 1917-es februári politikai változások után ismét Pétervárra kerülnek. Valentyin,az író apja a csendesebb,megfontoltabb,Jevgenyij a hevesebb természetű. A kommunista párt hierarchiájában Valentyin jut magasabbra:a Vörö

 Megrázó történelmi dokumentum- egyben  megrázó személyes visszaemlékezés Géczi Lajos könyve,a Civilek hadifogságban. 1944 végén járunk: a német csapatok visszavonulóban vannak,megszállják az Ungvár környéki,zömmel magyar lakosságú falvakat. De a szovjet Vörös Hadsereg innen is menekülésre készteti őket. Hogy aztán fogolyként a Szovjetunió belsejébe hurcolja a falvak férfilakosságát. Egy napon a szovjet parancsnokság parancsa az,hogy a 18-49 év közötti férfiak háromnapi élelemmel gyülekezzenek a főtéren. Sokan érzik,hogy ennek a malenykij robot-nak Szibéria lesz a vége.Sokan viszont attól tartanak,ha nem teljesítik a parancsot,retorzió érheti őket vagy családjukat. Hősünk úgy dönt,engedelmeskedik. Mire rájön,miről is van szó,már késő. Egy alkalma még adódna a szökésre,de nem teszi. Elhurcolják őt is.  Géczi Lajos soha nem volt katona,mégis fogságba kerül. Hadifogollyá minősítik. Marhavagonban utazik,kemény kényszermunkát végez,sokszor több baja gyűlik meg a fogolytársaival,a brigádveze

 Bondarev ezt a könyvét 1981-1983. között írta,magyarul 1986-ban jelent meg. A Szovjetunióban még a kőkemény kommunista rendszer az úr,de azért kellő óvatossággal,már lehet beszélni tárasadalmi problémákról:az ifjúság új értékrendjéről,a középgeneráció hitevesztettségéről,az alkoholizmusról,a fogyasztói értékrend eluralkodásáról. Sőt,még Istenről is.  S ha már lehet beszélni,Bondarev:Játék című könyvében meg is teszi. Megoldást persze ő sem tud a problémákra,de a hatvanas évek hurráoptimista szocreál irodalmához képest már a problémafelvetés is előrelépés.  A regény főhőse,Krimov,sikeres szovjet filmrendező,díjat nyer Párizsban,de nem vágyik Nyugatra. Hazamegy,otthon azonban döbbenetes hír várja:nem engedik leforgatni új filmjét. Ennek az az oka,hogy a kiszemelt főszereplő,Irina,titokzatos körülmények között meghalt,állítólag belefulladt egy tóba. Baleset?Öngyilkosság?Netán gyilkosság? Nem lehet tudni. Azt viszont mindenki rudta,hogy Krimovnak viszonya van Irinával. A botrány elmúltáig

A történetírásnak, a történelmi könyveknek,  is megvan a maga története. Vigh Kálmán:Oroszország az utolsó Romanov, II. Miklós alatt illetve Menyhárt Lajos:A"sztálinizmus", mint történelmi jelenség című tanulmánya egy elképesztő kiadónál, a VIDEOTON József Attila Művelődési Ház és Könyvtár kiadásában jelent meg, a História Klub Füzetek sorozatban, év megjelölése nélkül, valószínűleg a rendszerváltást megelőző úgynevezett átmeneti időszakban ( 1985-1990.). A nyelvezet még igencsak marxista, a mondanivaló viszont már árnyaltabb, mint azt a Kádár-korabeli történetírásnál megszokhattuk. Víg Károly alapkoncepciója szerint Oroszországban a 19. században egymás mellett élt feudalizmus és kapitalizmus, s az orosz politika minden megnyilvánulása e kettősség leképeződése. Megtudhatjuk, milyen eredményekkel járt Sándor cár jobbágyfelszabadítása, volt-e Oroszországban földreform, hogyan alakult a 19.század végén-20.század elején Lenin gondolkodása, miért kellett Leninnek és a bolseviko

A könyv alcíme: Keleti front, 1943. A napjainkra megjelent, töméntelen mennyiségű második világháborús könyv, úgy látszik, nem keltett csömört a történelem iránt érdeklődőkben. Lloyd Clark brit történész azonban rávilágít egy hiányosságra: Nyugaton inkább a nyugati front történéseivel, keleten pedig inkább a keleti front történéseivel szeretnek foglalkozni. Ezért, mintegy hiánypótlásként,Clark írt egy, a nyugat-európai Olvasó számára fontos második világháborús Kelet-Európa- történetet. Németország és a Szovjetunió történetét tekinti át az első világháború végétől kezdve. Szól Hitler hatalomra jutásáról, a Führer-elv érvényre juttatásáról, Németország terjeszkedéséről, a szovjet hatalmi harcokról Lein halála után, Sztálin jelelméről, az ukrajnai éhínségről- egyszóval, összefoglalja mindazt, amit hagyományos történelemkönyvekben inkább csak a" A második világháború előzményei" címmel szoktak összefoglalni. Nem mondom, hogy a koncepció tökéletes: a második világháború nem v

És nem lett világháború? Hurrá. Serfőző László és Sterl István arra vállalkozott, hogy fiatalok számára röviden összefoglalja a második világháborút követő időszak- azaz a hidegháború- fontosabb nemzetközi eseményeit. Ez a történelmi összefoglalás igencsak marxistára sikerült, meg a kor marxista átlagtörténetírásához képest is igencsak ultrabalos. Amerika mindvégig atomháborút akar. A Szovjetunió és a béketábor viszont egyáltalán nem akar atomháborút. A vietnami háborút az USA agressziója robbantotta ki. A vietnamiak kizárólag áldozatok, az amcsik pedig hódító imperialisták. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy Magyarországon 1956-ban győzzön az ellenforradalom. A Szovjetunió és Nyikita Hruscsov bölcsessége mentette meg a világot a kubai rakétaválság alatt a világháborútól. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy a gonosz csehszlovák reformerek- akik valójában imperialisták- átvegyék 1968-ban a hatalmat. Carter gonosz, Reagan nem különben. A lengyelországi eseményekben a reakci

A könyv alcíme kissé rázós: Hogyan válik a politikai iszlám a CIA fegyverévé Ha az, amit F. William Engdahl ebben a könyvben leír, az bizony jelentősen módosítja a 20-21.századról alkotott történelmi ismereteinket. Azt még tudtuk, hogy az USA támogatta a Szovjetunió ellen Afganisztánban harcoló mudzsahedeket, azt még tudtuk, hogy ezek a katonák kapcsolatban álltak Oszama bin Ladennel. Azzal azonban már nem igazán vagyunk tisztában, mi az összefüggés a boszniai polgárháború és a CIA, vagy a kilencvenes évek orosz-csecsen háborúi és az USA között, mint ahogy azzal sem voltunk tisztában, mi köze van a Szerző szerint álszent Amerikának ahhoz , hogy Koszovóban felvirágzott a kábítószertermesztés. Sok mindent nem tudunk. Az elmúlt évtizedek történelmének lényege a háttérben zajlott, a média pedig nem adott információkat arról, milyen piszkos alkuk bonyolódnak a színfalak mögött. A média szemében Rugova egy hős, Oszama magányos gyilkos, Szrebrenicában pedig az ENSZ-csapatok hibáztak. Utóbb

A szovjetek tudtak kémtörténeteket írni. A hidegháború korabeli szovjet-orosz irodalom egyik jellegzetes műfaja volt az, amit az amerikai- és ezáltal az európai-  könyvpiacon csak politikai thrillernek neveznek. Viktor Jegorov könyve, A meghiúsult merénylet, remek példa erre. A második világháború idején járunk. Egy öregedő náci, aki korábban Hitler legbelsőbb köreihez tartozott, megtudja, hogy egyetlen rokona, unokaöccse, a Szovjetunióban él. Méghozzá nem is akárhol:a kaukázusi német kolónia oszlopos tagja. Hans bácsi tehát elhatározza, hogy kimenti rokonát ebből a bolsevista szellemi fertőből... Meghívja unokaöccsét Németországba. Csakhogy nem a valódi rokon utazik, hanem egy szovjet csekista, azaz titkosrendőr. Hosszas bonyodalmak után a fiatalember karriert fut be a náci pártban. Canaris, az elhárítás vezetője is megkedveli. Iránba küldi, azzal a feladattal, hogy szervezzen be ottani tekintélyes személyeket, jól menő kereskedőket a náci pártba. Csakhogy közeledik a teheráni k

Oroszországban ( illetve a volt Szovjetunióban) elképesztő tematikájú könyvek jelennek és jelentek meg. Ennek egyik oka az, hogy ez a hatalmas ország rengeteg éghajlati zónát, ebből következően rengeteg eltérő kultúrát átfog. Ez pedig változatossá és külföldi olvasó számára érdekessé, kicsit elcsépelt szóval: egzotikussá teszi az orosz irodalmat. Jurij Koval: Apróka című könyve először 1975-ben jelent meg oroszul. Az ifjúsági regény főhőse két sarki róka: Harmadik Napóleon illetve a Száztizenhatos. A két derék állat egy szibériai rókatelepről szökik meg, egyszerűen a szabadságvágy hajtja őket. Bejárják az erdőt, pockokat fognak, kutyaólban alszanak, csirkét lopnak, szóval, úgy élnek, mint egy róka. Aztán jön a kísértés, és Harmadik Napóleon hazamegy a telepre. Ott legalább van rendes étel, és biztonság. A kisebbik, Száztizenhatos, tovább folytatja bolyongásait, és megismerkedik a korabeli Szovjetunióval. A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy plasztikus stílusú. Szinte érezzük Szibéria

Aki azt gondolja, hogy Ackermann Sándor könyvéből fogja megérteni Putyin orosz elnök közel-keleti politikáját, vagy hogy ez a könyv segít neki megérteni az orosz cezarománia eredetét, az csalódni fog. Már a kötet alcíme ( Oroszország és a futball) is egyértelmű módon jelzi, hogy itt Nem Putyin elnök politikájának átfogó elemzésére vállalkozik a Szerző, csak egyetlenegy szegmensre koncentrál:Putyin és a sport kapcsolatára. Megtudhatjuk, hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után a régió futballélete, milyen válogatottak alakultak, szinte a semmiből. Ackermann bemutatja a fontosabb orosz csapatokat ( engem leginkább a Szpartak Moszkva fogott meg...), és szól a különböző botrányokról, a Szocsiban rendezett téli olimpia körüli huzavonáról, valamint arról a gyanús folyamatról, melynek során Oroszország elnyerte a 2018.évi labdarúgó VB rendezési jogát. Aztán, ahogy haladunk előre az olvasásban, egyre inkább rájövünk: mégiscsak a politika mozgat mindent, legalábbis arrafelé. Meg a gazdas

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo