Harald Kleinschmidt:A nemzetközi kapcsolatok története

 Harald Kleinschmidt könyve sajátos világtörténet,mely a nemzetközi kapcsolatok rendszere felől közelít a történeti folyamatokhoz. Ugyanakkor Kleinschmidt sikeresen kísérli meg a nemzetközi kapcsolatokat mint önálló alrendszert elkülöníteni a történelem többi alrendszerétől. E rövid könyvajánlóban bemutatjuk a Szerző legfontosabb gondolatait,megkíséreljük vázolni,mennyiben tekintjük Kleinschmidt művét szakmai szempontból egyedinek.

Szerző szerint a nemzetközi kapcsolatok négy struktúra mentén jellemezhetők:vannak szubszisztenciális,azaz róvid távú,érdekeken alapuló illetve referenciális,azaz hosszú távú,közös értékeken alapuló kapcsolatok. Vannak aztán hierarchikus illetve egalitárius nemzetközi kapcsolatok-recenzens megjegyezné,hogy olykor igencsak nehéz a kettőt megkülönböztetni egymástól...Kleinschmidt szerint e négy dimenzió mentén lehet jellemezni a nemzetközi kapcsolatokat. Ehhez jön még az univerzalizmus-globalizmus problémája.Bevezetőjében Szerző fontosnak tartja megemlíteni,hogy a nemzetközi kapcsolatok nem egyenlők az államok közötti kapcsolatokkal. Hogy csak egy példát említsek:az arisztokrácia mint társadalmi réteg mindig is internacionális volt,függetlenül az adott korok politikai rendszerétől. A kereskedelem is nemzetközi volt,már az ókor kezdeti időszakában kimutatható kapcsolat India és Európa között.

Az első fejezet a kora középkorról,a Nyugat-Római Birodalom bukását követő évszázadokról szól. Megismerhetjük a Frank Birodalom,majd a Német-Római Császárság születését,helyét a diplomáciai rendszerben. Feltárja a szöveg,milyen ellentétek és érdekazonosságok voltak Európa partikuláris államai és a Bizánci Császárság között. Megértjük a kapcsolatot a pápai univerzalizmus és az európai diplomáciai rendszer között. Az oly sokszor feltett kérdésre ("Érdeke volt-e a középkori egyháznak a hűbéri alapokra épülő állam megerősödése?") Kleinschmidt igen meggyőző választ ad,mégpedig a Brit-szigetek példáját bemutatva:előbb a territoriális kisállamok,pl.Northumbria,Mercia,Essex,Wessex stb.alakultak ki,a hódítás után ezekből formálódott ki az egységes Anglia. Eddig a hazai köztudatban nem közismertnek számító tényeket tudunk meg a keresztes háborúkról (pl.III.Henrik szerepe,Oroszlánszívű Richárd angol király elfogása és az emögött rejlő politikai motivációk stb.).

Az univerzalizmus a 14-15.század folyamán válságba került,a nagy államok központi irányítása meggyengült,a partikuláris részállamok-államszövetségek megerősödtek. Kitűnően ábrázolja a könyv azt a folyamatot,ahogy a középkori világfelfogást felváltotta egy teljesen új,akár koraújkorinak is nevezhető megközelítés. A diplomácia és a katonai stratégia összefonódott,látszik ez akár a hadsereg irányításán vagy a reneszánszát élő erődépítéseken. Soanyolország,Anglia és Hollandia játszott vezető szerepet az európai politikában. Franciaország mint hatalom felemelkedése XIV.Lajos nevéhez köthető. Bár halálakor az állam közel állt a teljes csődhöz,a világ megtanult félni Franciaországtól. A felvilágosodás terjedésével pedig megtanulta tisztelni Franciaországot. Szerző áttekinti a francia forradalom és Napóleon korának történéseit éppúgy,mint a két világháború közötti időszak fontosabb történéseit. Könyvét a hidegháború korszakának elemzésével zárja.

Ajánljuk Harald Kleinschmidt:A nemzetközi kapcsolatok története című könyvét történészeknek,politológusoknak,egyetemi hallgatóknak.

Athenaum 2000 Kiadó,Budapest,fordította Magyar István.