Könyvekről mindenkinek

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

 Li Kaj-Fu korábban olyan neves cégek felső vezetésében dolgozott, mint például a Microsoft, a Google. Jelenleg ő a Világgazdasági Fórum Mesterséges Intelligncia Tanácsának társelnöke. Csen Csiu-Fan kiváló sci-fi író, a Kínai Science Fiction Világszövetség elnöke. A tudós, a technológiai fejlesztő és az író kiváló összmunkája a Mesterséges Intelligencia 2041. Tíz vízió az ember és a technológia kapcsolatáról című könyv. Szerkezeti felépítése is különleges:egy sci-fi történet után- mely történet középpontjában természetesen a Mesterséges Intelligencia áll- következik az adott történethez kapcsolódó háttér-tudásanyag. Nagyon új szemléletű ez a kiváló könyv, kitágítja az Olvasó gondolkodásának határait. Néhány szubjektyv megjegyzést fűznék a könyvhöz, elsősorban arról, számomra milyen újdonságokkal szolgált a könyv, nekem, mint Olvasónak, milyen új élményeket, paradigmákat teremtett.  A Bevezetőből röviden képet kapunk a Mesterséges Intelligencia történetéből. Li Kaj-Fu négy fejlődési fáz

 A könyv alcíme:Életünk a technológia uralta világban. Jamie Susskind könyvét azoknak a Kedves Olvasóknak ajánljuk, akik naprakészek akarnak maradni politikatudományból, de érdeklőnek a szociológia, a közgazdaságtan, a technika- és technológiatörténet, egyszóval: a társadalomtudományok széles spektruma iránt is. A Politika a jövőben azokba a folyamatokba vezet el bennünket, melyek a technológia fejlődésével párhuzamosan a politikatudomány, a gyakorlati politika és a társadalom számára jelentek majd kihívást. Ezen trendek, dolgok egy része, már itt van velünk, egy részükkel fiainknak és unokáinknak kell megbarátkozni. Néhány átgondolásra érdemes kérdést, problémát, témát ismertetünk ebből a nagyon fontos könyvből.  Fel kell tennük a kérdést: a technológia fejlődés változatlan sebességgel folytatódik, exponenciálisan nő ( Moore- törvény), vagy éppen jön majd valami apokaliptikus katasztrófa, és az emberiség isszasüllyed az önellátás világába ( Susskind a középső változat mellett teszi le

 Jeffrey Archer a világ bestsellerírói között, akik átlagembernek egyáltalán nem nevezhetők, óriási egyéniség. Nem mindennapos dolog, hogy egy brit parlamenti képviselő politikai thrillereket írjon. A tizenegyedik parancsolat- Ne hagyd, hogy elkapjanak!- egy végtelenül izgalmas, sokoldalú könyv, igazi adreanalinlöket. Azoknak a felnőttkorú Olvasóknak ajánljuk, akik unalmas téli hétvégéken vagy éppen a napozóágy magányában valami igényes, izgalmas szórakozásra vágynak.  Spoiler:A történet főhőse Connor Fitzgerald, aki a CIA bérgyilkosa. Egy ízben egy nicaraguai elnökjelöltet kell lelőnie, nagyon ravasz trükkel, egy régiségkereskedésben vásárolt puskával ezt meg is teszi. Csakhogy Lawrence amerikai elnök nem adott utasítást az akcióra, sőt, nem is tudott róla. A titkosszolgálat vezetői a kommunikációjukban állandóan azt hangoztatják, hogy magányos gyilkos követte el a bűncselekményt, de Lawrence elnök ezt nem veszi be. A titkosszolgálat vezetői erre úgy döntenek, elteszik láb alól Connor

A könyv alcíme:Globális civilizáció és Kína megújulása.  Zhouying Jin a világ egyik legismertebb jövőkutatója. Az emberiség jövője című könyvében arra keresi a választ, milyen technológiai és társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie a 21. századi emberiségnek, s ezekre a kihívásokra milyen válaszok adhatók. Bár legtöbb gyakorlati példáját Kína fejlődéséből hozza, a könyv az egész emberiségnek, bármely nemzet bármely tagjának szól.  Zhouying Jin szerint szakítani kell az elmúlt 300 évben uralkodóvá vált társadalmi paradigmákkal. Az ipari alapú társadalom szerinte túlságosan is az anyagi javakat hajszolja, mindenben a profitot keresi, eközben gyógyíthatatlan károkat okoz a Föld bolygó ökoszisztémájában,a következő generációktól pedig még a lehetőséget is elveszi a hibák kijavítására. A technológiával kapcsolatosan két veszélyről ír: az egyik a fejlődés elutasítása, a másik a tudomány és a technika mindenhatóságába vetett hit, a túlzott racionalizmus. Jin szerint midkettőt el kell kerüln

 Alcím:Optimisták kalauza a boldoguláshoz a gyorsulás korában. Thomas L. Friedman könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy többszempontú analízisét adja annak, amit úgy hívunk: mai kor. Nagyon sok szempontból járja körül a mai kor problémáit, kihívásait, sok kérdést tesz fel, ezek egy részét kiválóan meg is válaszolja. Elsősorban közgazdasági érdeklődésű Olvasóknak ajánljuk ezt a könyvet, de nagyon hasznos szövegeket találnak benne informatikusok, társadalomtudósok  is.  Az első fejezetek egy, a mai kor arculatának kialakításában fontos esztenddőről, a 2007. évről szólnak. Ebben az évben kezdte meg hódító útját a legnagyobb közösségi portál, a Facebook, ekkor születtek meg az első Twitter-bejegyzések, a Google ekkor vásárolta meg a youtube-ot, az Amazon ekkor indította be a Kindle alkalmazást, és még számtalan, átlagos közép-európai ember számára ismeretlen dolgok történtek ekkor. Kétségkívül, 2007.fordulatot jelent a technológia történetében. Ám ez a hirtelen fejlődés társadalomps

Milyen lesz a mai fiatalok jövője? Ez a kérdés mindenkit izgat, éppen ezért sok önyv jelent meg az utóbbi időben erről a témáról. Nemes Orsolya: Generációs mítoszok. Hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira? című munkája az egyik legátfogóbb. Szól a felnőtté válásról, a globális éghajlatváltozásról ( Szerző azon a véleményen van, hogy ez igenis létezik és tenni kell ellene), a munkaerőpiac beláthatatlan változásairól, az ingyenes alapjövedelem kérdéseiről, az úgynevezett techno-utópiáról, illetve arról, hogyan kellene az oktatást megváltoztatni ahhoz, hogy megfelejen a 21. század kihívásainak. Nagyon szimpatikus, hogy Nemes Orsolya egy-egy kérdés tárgyalásánál a pro és kontra álláspontot is bemutatja- igen fontosnak találtam ezt például az ingyenes, minden állampolgának járó alapjövedelmmel kapcsolatban. De ami legjobban megragadott a Generációs mítoszok című könyvben, az az, hogy Nemes Orsolya azt vallja: ma már nincsenek olyan értelemben generációk, mint a hatvanas években. gondo

Li Kuan Ju Szingapúr miniszterelnöke ( egyesek szerint diktátora) volt, akinek regnálása alatt lett független állam Szingapúr, és kúszott fel a nemzetközi ranglétrán- ahogy a könyv címe is mondja: a harmadik világból az elsőbe. Megtudhatjuk, hogy a korábbi brit gyarmat hogyan vívta ki függetlenségét- Szerző interpretációjában önkéntes lemondásról van szó, azt gondolom, ezzel sok történész vitatkozna-, hogyan épített fel önálló haderőt ( nem kis részben Izrael segítségével), hogy alapított ipart egy korábbi mocsárvidéken, miképpen oldotta meg a felsőfokú oktatás kérdését, hogyan tette Szingapúrt nemcsak Ázsia, de a világ egyik jelentős pénzügyi központjává ( a szingapúri tőzsde adatait mindenhol figyelik). különösen sok szó esik a maláj, az indonéz nacionalizmusól illetve az iszlám szerepéről ( Szingapúr lakosságának nagy része buddhista). A legnagyobb eredménye a kis ázsiai országnak az, hogy tudott paradigmát váltani:amikor az 1980-as években nyilvánvalóvá vált, hogy az It üzletág l

Nem kell megijedni: Dr.Csanády Mihály tanulmánya1998-ban jelent meg, akkor bizony még voltak problémák az arzénos víz miatt, mára már ezeket kijavították. Szerző részletesen ír az első országos vízminőség-felmérésről, arról, hogy lehetne csökkenteni a víz arzéntartalmát, kivonatokat közöl az 1997-98-as felmérés adataiból, szól arról, hogy hogyan hat a víz arzéntartalma a rákos megbetegedések kockázatára. Számba veszi azt a lehetőséget hogy esetleg hígítással csökkentsék a víz arzéntartalmát, javaslatot tesz az új magyar határértékekre, arra, hogy milyen technológiák alkalmazásával lehetne ezt elérni, majd elemzi azokat a jogi kérdéseket, amelyek felmerülhetnek ezen technológiáknak gyakorlatba történő átültetése során. A könyvet vízügyeseknek, valamint környezettörténettel foglakozó szakembereknek ajánljuk.

Richard Susskind és Daniel Susskind könyve arról szól, hgyan alakul az egyes szakmák helyzete a 21. században. A Susskind szerzőpáros koncepciója szerint a jelenlegi szakmák vagy megszűnnek, vagy átalakulnak, a technológiai fejlődés miatt. Az átalakulás vált valóra. Az egyes értelmiségi szakmák nem szűntek meg. Ugyanúgy szükség van orovsokra, ügyvédekre, tanárokra, újságírókra, mint a 20. században, csak éppen ezekenek a munkáknak a jellege változott meg. Van olyan orvos, aki kizárólag tanácsadással foglalkozik. Van olyan ügyvéd, aki kizárólag e-mailban érintkezik ügyfeleivel. A társadalom annyiban konvencionális maradt, hogy igényt tart a képzettségre és a szaktudásra. Persze, akadnak kóklerek, akik öthónapos gyorstalpaló elvégzése után már kész és sikeres természetgyógyászként exponálják magukat, de azért egy város mindig tudja, kik a jó ügyvédei, melyik orvossal érdemes magad megműttetni, hová érdemes iskolába járatni a gyereket. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi szokásarendszer-

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM

Matolcsy György: Amerikai Birodalom.A jövő forgatókönyvei című könyve nem összeesküvéselméletek hagymázas felsorolása, hanem szilárd történelmi tényeken nyugvó kísérlet arra, hogy megfejtsük: mi a titka az USA 20.századi felemelkedésének, gazdasági-politikai- kulturális hegemóniájának, történelemformáló szerepének. Matolcsy György az okot elsősorban gazdasági tényezőkben véli feltalálni: Marshall-segély, olajárrobbanás kihasználása, és mindenekelőtt a meglehetősen kétarcú technológiai-infrastruktrurális fejlődés. Ez utóbbiról  szólva Szerző nem osztja a " mai generáció" hurráoptimizmusát, úgy véli, túl nagy  az ár. Csökken a társadalmi tőke, nő a fogalmi munkások száma, egyre nő a heti munkaidő ( Amerikában már heti 50 órát dolgoznak), a cégek pedig a társadalmi kapcsolatok helyébe lépnek ( ez utóbbi jelenség, legalábbis vezetői szinten, sajnos, már hazánkban is megfigyelhető). Matolcsy György kiváló könyve példás magyarázattal szolgál a 20-21.század válságjelenségeire, a mi