Borvendég Zsuzsanna:Az Impexek kora

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom. 

Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embernek nem volt köze hozzá. Személyes, hiszen szinte mindenki,aki élt akkoriban, áldozatául esett a puha diktatúra egyik kedvenc politikai- kommunikációs vezérlőmechanizmusának:az eltitkolásnak. 
Már Bogár László Előszava megdöbbentő:olyan adatot közül, mely inkább mértékében, semmint tényében jelent újdonságot. 1980 és 2010.között Magyarországról 242 milliárd dollár vándorolt különböző offshore- paradicsomokba. Bogár László számításai szerint ez az adott időszakban megtermelt magyar nemzeti jövedelem 30 százaléka. Elképesztő. Ennek az eltűnt pénznek eredetére, pontosabban: egy részének eredetére is magyarázatot ad mindaz, amit Borvendég Zsuzsanna könyvében olvashatunk. 
Már a Rákosi-korszakban is voltak sikeres próbálkozások arra, hogy a hidegháború ellenére Magyarország próbáljon megszerezni minél több nyugati technológiát. Csakhogy ezt ekkoriban, Sztálin életében, a Szovjetunió nem engedte ( a szovjetek azt is megvétózták, hogy a keleti blokk országai elfogadják a Marshall-segélyt, azt az amerikai támogatást, mely megalapozója lett az 1945 utáni Nyugat-Európa jóléti társadalmának kialakulásának). Sztálin halála után azonban a helyzet változott, a diktatúra puhább lett- ez, persze, relatív, ezt is más- és másképpen élték meg akkori elődeink- megindultak a gazdasági tapogatózások Nyugat felé. Fiatalok kedvéért: létezett akkoriban egy úgynevezett Cocom-lista, olyan termékek, technológiai eljárások szerepeltek ezen, amelyeket nem adhattak át Kelet-Európai országnak.Ezt a listát alapvetően az USA érdekei alapján állíották össze. Csakhogy Nyugat-Európa ( kiemeli a Szerző az NSZK-t, azaz Nyugat- Németországot, valamint Olaszországot) másként tekintett a hidegháborús szembenállásra, mint az USA. Nyugat-Európának nem volt ellenére, hogy - politikusi szinten az antikommunista retorika hangoztatása mellett- kereskedelmi kapcsolatok épüljenek ki a Kelettel. A Szovjetunió nem rendelkezett ehhez megfelelő szakembergárdával, ráadásul a meglevők sem örvendtek Nyugaton a legnagyobb bizalomnak. Éppen ezért felértékelődött Magyarország szerepe: a Nyugat Kádár Jánosban a Kelet renitensét látta ( Szerző nem használja ezt a kifejezést, de szerintem találó), aki már majdnem kapitalista országában szívesen látja a Nyugatot. Holott Kádárnak ez a szerepe- hangsúlyozza Borvendég Zsuzsanna- tényleg csak kidolgozott szerep volt, a szovjetek irányítottak, a pénz egy része is náluk landolt. A gulyáskommunizmusnak is nevezett rendszer tehát idegen érdekeket szolgált. 
Borvendég Zsuzsanna végigvezet bennünket ennek a nagyon bonyolult, kereskedelmi és hírszerző aspektusokkal teli folyamatnak a mindennapjain. Megtudjuk, miért nézték le a katonai hírszerzők a belügyes hírszerzőket, hogyan kaparintotta meg a titkosszolgálat a Nyugattal kereskedő vállalatok vezetését, választ kapunk arra kérdésre: valóban csupán kereskedők voltak a külkereskedők, vagy egyéb feladatot is elláttak? Részletesen megismerkedünk, több, az eseményekben kulcsszerepet játszó ember karakterével, életútjával. Karasz Lajos, Dévai István, Sebestyén János- ki hallott akkoriban ezekről a nevekről? Pedig nagyon jelentős szerepük volt a Kádár-korszak történetében, csak éppen a háttérben mozogtak, nem szerepeltek nyilvánosság előtt. És hányan tudjuk, mivel foglalkozott akkoriban a Mineralimpex, a Centropa és más vállalatok? Ezek a folyamatok az állampolgár számára olyan titokzatosak voltak, hogy jobb volt ezekről nem is tudni. 

Borvendég Zsuzsanna könyvét ajánljuk nagy tisztelettel a történészeknek: mindegy, melyik korral vagy területtel foglalkozik, ezt el kell olvasni! Ajánljuk továbbá a történelem szakos, a jogász, a közgazdász hallgatóknak. És - ahogy a Szerző is teszi- mindenkinek ajánljuk, aki élt a Kádár-korszakban. Tanulságos, hasznos, megdöbbentő. 

Kárpátia Stúdió, Köröstárkány-Balatonfőkajár, első kiadás: 2018. 2023.április 25-én a Stúdió weboldala éppen átalakulóban volt. Azért itt a link.