Körkép 84

A Körkép 84 válogatás az 1983-84-ben megjelent magyar elbeszélések novellák színe-javából. Zsenik egymás után. A könyvet a magyar irodalom minden barátjának ajánljuk.  

Ács Margit:Vemdégek a kertben. Angéla fiatal nő,aki kettős teherrel küzd:nemrégiben lett anya,ráadásul férje javaslatára vállalják egy budai nyaraló rendbetételét. István egész nap dolgozik,Angélának a kettős feladat pedig sok. Mindenféle irracionális gondolatok támadnak a fejében...Az egyik legjobb irodalmi alkotás,mely a szülés utáni depresszió témáját dolgozza fel.

Bertha Bulcsu:Szürke Vince. Takács,a kiskatona,rettenetesen egyedül érzi magát ebben a világban. Egyetlen barátja van,a címszereplő. Egyszerre bánatos és humoros hangulatú elbeszélés,remek olvasmány.

Bodor Ádám:Gyergyó éghajlata. Itt minden metaforikusan értendő. Gyergyó az Magyarország és Erdély. A professzor és bájos,de nem túl okos asszisztense valami havas tájon át mennek valami konferenciára,persze,az ő személyük sem pusztán önmagát jelenti. Bodor Ádám egyik legjobb műve a Körkép' 84-ben!

Boldizsár Iván:Éjszaka,autóban. Alcím:Egy keserédes az ötvenes évek elejéről.A Szerző az 1950-es években Rákosi Mátyásnak majd Révai Józsefnek dolgozott.Azután a Magyar Nemzet főszerkesztője lett. Egyik este aztán eltűnt a sofőrje.Lehet,hogy az ÁVH vitte el?

Csaplár Vilmos:Az Atya katona képében megjelenik.Megrázó történet az első világháború idejéből. Kirabolnak egy cselédlányt. A mozaikszerű szerkesztés közelebb viszi az Olvasót a történelemhez.

Császár István:Gyilokjáró.Rév Zoli,a helyi vagány,élettörténetét meséli egy nőnek,akinek-nek természetesen udvarol. Zoli az 1950-es években börtönben ült,embertelen körülmények között. Ez az egyik első azon magyar irodalmi művek közül,melyek a Rákosi-rendszer embertelenségét tárják fel.

Cseres Tibor:Justh Zsigmond szerelme. Nagyon komoly,mély irodalmi alkotás. Justh,a gazdag főúr,beleszeret egy cselédlányba. Cseres elbeszélése megrázó képet ad a korabeli társadalmi viszonyokról.

Csurka István:Hullámtörés. Legendává lett irodalom. Gacsó,aki mindig elől szokott ülni a kabaréelőadás felvételén,most hátra és szélre kényszerül. Középre ugyanis három hosszú hajú,vidám fiatalembert ültetnek. Gacsó alakja szimbólum:annak a nem túl intelligens,pártkarrierjét még az 1960-as években kezdő kommunistának a megtestesítője akit a reformvonal háttérbe szorít. 

Esterházy Péter:A fogadós naplója. A fogadós nagyon sokat foglalkozik magával a naplóírással. Történetet mesélni,hagyományos írói értelemben,nem tud és nem akar. Ma már másképp látjuk a magyar posztmodern jelentőségét és minőségét,mint az 1980-as években. Akkoriban Esterházy képviselte az irodalmi forradalmat. Aztán ez a forradalom békésebb irányt vett. Túl voltunk a Péterek Évtizedén. 

Hernádi Gyula:A boldogság elmélete. Erika és István,fiatal pár,a boldogságról beszélget. Filozofikusnak induló,aztán fokozatosan ellaposodó novella. Nem tudom,a Körkép 84 miért válogatta be. Talán a Szerző híre-neve okán.

Jávor Ottó:Bukfenc.Mit kell csinálni akkor, ha apukára, aki korábban a család támasza volt, rájön a dinnyemánia? A világ minden jelenségét a dinnyén, annak szimbolikáján keresztül értelmezi? Jávor Ottó óvja az Olvasókat attól, hogy az évtizedekig tartó egyoldalúság helyett beleessünk egy másfajta egyoldalúságba. 

Karinthy Ferenc: Rio. Glück nevű polgártársunk, megszokott esti sétája közben, egy üres építési telken felfedez egy olyan pontot, ahonnét át tud csusszanni a Föld túlsó oldalára. Sziklás öblök partjára gondol, meg Óceániára, meg a végtelenbe nyúló tengerre. Kis politika is van ebben az elbeszélésben: Szerző a kommunista Magyarország idegenforgalmi politikáját, a személyi szabadság folyamatos megsértését kritizálja. 

Kolozsvári Grandpierre Emil: Egy darab az életünkből. Nehéz- olykor nehéz- eldönteni, hogy szeretünk-e egy nőt, főképp, ha az a feleségünk. Szerző önéletrajzi ihletésű elbeszéléseben az író-narrátor közli feleségével, egyben intellektuális társával, kéziratainak folyamatos olvasójával és bírálójával, hogy elválik. De azért...

Kolozsvári Papp László: Piruett akció. Egy személyiségfejlődésében kissé visszamaradt, a folytonos kételkedés mamaiban őrlődő fiatalember, és néhány barátja kitalálja, hogy kirabolják a postát. A történetbe ott kapcsolódunk be, hogy az ifjonc áll az utcasarkon és a nme túlzottan kimódolt akció vagy sikerül, vagy nem. Nem bűnügyi elbeszélés ez, inkább pszichológiai. 

Nádas Péter-Table d'Hote-fejezetek egy emlékiratból. A francia cím olyasmit jelent, mint az a la carte ellentéte, tehát mindenki egyfélét eszik. Egy fiatalember szállodai szobájában fekve, várva a reggelit, inasával társalog. Az inas rendkívül kötelességtudó fiú, és ráadásul még jósvádájú is. A fiatalember most próbál beilleszkedni az életbe, ebben számtalan buktató -segíti?

Pályi András:Másutt. A fitkív történet a 16.században játszódik, Spanyolországban. Egy kolostor főnöknője túllép a hivatalos katolikus dogmatikán, és személyesen találkozik Istennel, protestáns módra személyes kapcsolatot ápol az Úrral. De találkozik az ördöggel is, ezért tudja: titokban kell tartania minden, ami az egyház szabályaival ellentétes, különben nagyon szigorú inkvizíciós eljárában lehet része. 

Páskándi Géza:A szörnyszülött vagy a statisztika boldogsága. Ha egy faluban torz külsejű fiú születik,a babona szerint isten büntetése az a falu felé. De mit mond erre Ézagh,a környék bölcse?

Sándor Iván:Közben.Csak az értheti igazán ezt a művet,aki tisztában van az 1950-es évek koncepciós pereinek történetével. Börtöncellák sötétje és hazugságfelhőbe burkolt valóság. Megrázó,emlékezetes alkotás.

Sőtér István:Rózsaszín és kék. Leírható-e teljes mivoltában a történelem? A különböző naplók,emlékiratok sok dolgot nem mondanak el az utókor kutatóinak. A kitűnő író és irodalomtörténész egyik legjobb szépirodalmi műve.Kúlönösen ajánlom magyar-történelem szakosoknak.

Sükösd Mihály:Kemény Zsigmond levelet ír a császár és királynak. Azaz Ferenc Józsefnek. Jómagam nem így képzelem Kemény Zsigmondot,mint ahogy Sükösd Mihály képzeli,ennek ellenére nagyon megragadó a karakter. Nagyon különleges,a magyar irodalomban szokatlan elbeszélés.

Szász Imre:Sümeg,régi kikötőnk.Volt egyszer egy magyar polgárság-nemcsak Pesten,de vidéken is,amely vállalkozott,művelt volt,áldozott a nép felemelésére.Aztán jött a történelem,és elsodort mindent.

Szeberényi Lehel:A lemondás bére. Mi az az áldozat,amit egy anya-és úgy általában:szülő,nagyszülő-köteles meghozni a gyermekéért?Meddig köteles túlmunkát vállalni,lemondani minden örömről,áldozatokat vállalni?Hol a határ?S milyen hálára számíthat mindezért a gyerektől?Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Szeberényi Lehel műve,mely a 21.században különösen aktuális.

Szobotka Tibor:Léptek.Ha az ember már öregnek érzi magát,szeret visszagondolni eltűnt életére,például szerelmeire is. Aztán két élet találkozik az emlékezésben. 

Tandori Dezső:Hány éves a kor szelleme. Létezik-e korszellem,s van-e a medvéknek és a madaralnak koruk?Hogyan írható le az a milliő,amit egy megszállott madártenyésztő érez a lakásában,madaraktól,emlékektől és kalitkáktól körbevéve?Talán kapunk feleletet erre a kérdésre,talán nem.

Thury Zsuzsa:Félek. A gyász,az elmagányosodás könnyen hozhatják olyan helyzetbe az embert,főleg az idős embert,hogy rettegni kezd a legkisebb beszivárgó fénytől,a leghalkabb éjszakai patketta-nesztől is. Elképesztően nívós irodalom ez,a 20.századi magyar rövidprózakincs fénylő darabja.

Végh Antal:Az utolsó magyar nemzeti 11. Valamikor a jövőben,háromszáz év múlva,Magyarországon megszűnik a futball. A Göncölszekér válogatott viszont pont most szeretne egy barátságos meccset játszani fiainkkal. Szatirikus hangvételű,erős társadalomkritikai attitűddel megírt remek elbeszélés.

Vészi Endre:Ólmosi-Bleier utolsó műve. A címben szereplő kitalált szobrász az ötvenes években elkövette,amit elkövetett:megmintázta Rákosi Mátyás kopasz fejét. Most,a reformom idején a múzeum kiállítást tervez a személyi kultusz korszakának műveiből,s hősünk szobrát is kiállítanák. 

Magvető Könyvkiadó,1984. Szerkesztette Kardos György.