Jurij Koval: Apróka
Oroszországban ( illetve a volt Szovjetunióban) elképesztő tematikájú könyvek jelennek és jelentek meg. Ennek egyik oka az, hogy ez a hatalmas ország rengeteg éghajlati zónát, ebből következően rengeteg eltérő kultúrát átfog. Ez pedig változatossá és külföldi olvasó számára érdekessé, kicsit elcsépelt szóval: egzotikussá teszi az orosz irodalmat.
Jurij Koval: Apróka című könyve először 1975-ben jelent meg oroszul. Az ifjúsági regény főhőse két sarki róka: Harmadik Napóleon illetve a Száztizenhatos. A két derék állat egy szibériai rókatelepről szökik meg, egyszerűen a szabadságvágy hajtja őket. Bejárják az erdőt, pockokat fognak, kutyaólban alszanak, csirkét lopnak, szóval, úgy élnek, mint egy róka. Aztán jön a kísértés, és Harmadik Napóleon hazamegy a telepre. Ott legalább van rendes étel, és biztonság. A kisebbik, Száztizenhatos, tovább folytatja bolyongásait, és megismerkedik a korabeli Szovjetunióval.
A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy plasztikus stílusú. Szinte érezzük Szibéria hidegét. Egy téli túra élményében részesülünk, bakancsunk belesüpped a méteres hóba, a szél pedig átjárja testünket, belopódzik prémkabátunk alá, kucsmánk alatt pedig fázik a fülünk.
A másik erénye a könyvnek...nos, egy kérdéssel kezdeném: biztos, hogy ez pusztán egy ifjúsági regény, nincs ebben egy kis rendszerkritika is? A hatalmaskodó, folyton ordibáló igazgató, a részeges vadász- jellegzetes "ruszki" figurák. És szegénység van ebben az emberi világban, még a deszkát is kérelmezni kell. Mert nincs.
Móra Kiadó-Kárpáti Kiadó, Budapest-Uzsgorod, 1979.
Jurij Koval: Apróka című könyve először 1975-ben jelent meg oroszul. Az ifjúsági regény főhőse két sarki róka: Harmadik Napóleon illetve a Száztizenhatos. A két derék állat egy szibériai rókatelepről szökik meg, egyszerűen a szabadságvágy hajtja őket. Bejárják az erdőt, pockokat fognak, kutyaólban alszanak, csirkét lopnak, szóval, úgy élnek, mint egy róka. Aztán jön a kísértés, és Harmadik Napóleon hazamegy a telepre. Ott legalább van rendes étel, és biztonság. A kisebbik, Száztizenhatos, tovább folytatja bolyongásait, és megismerkedik a korabeli Szovjetunióval.
A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy plasztikus stílusú. Szinte érezzük Szibéria hidegét. Egy téli túra élményében részesülünk, bakancsunk belesüpped a méteres hóba, a szél pedig átjárja testünket, belopódzik prémkabátunk alá, kucsmánk alatt pedig fázik a fülünk.
A másik erénye a könyvnek...nos, egy kérdéssel kezdeném: biztos, hogy ez pusztán egy ifjúsági regény, nincs ebben egy kis rendszerkritika is? A hatalmaskodó, folyton ordibáló igazgató, a részeges vadász- jellegzetes "ruszki" figurák. És szegénység van ebben az emberi világban, még a deszkát is kérelmezni kell. Mert nincs.
Móra Kiadó-Kárpáti Kiadó, Budapest-Uzsgorod, 1979.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése