Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben

-
Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben c. könyve az MTA Debreceni Területi Bizottságának történetéről (1976-2010) szól. Megismerhetjük az elődszervezetnek is tekintett Tiszta István Társaság történetét, melyet a második világháború után a Rákosi-féle kultúrpolitika szüntetett meg. Olvashatunk az 1961-es határozatról, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városokban is jelen legyen a magyar tudományosság legfelső eleme. Bognár Rezső elnökségének elévülhetetlen érdeme, hogy világos, jól körülírható célokat fogalmaztak meg, valamint stabil szervezeti kereteket állítottak fel. Nagyon fontos tevékenysége a DAB-nak, hogy támogatja a nem főállású kutatók publikációs tevékenységét. mint az Kerepeszki Róbert könyvéből kiderül, a teljes korszakban megfigyelhető egy kettős tendencia: a természettudományok sokkal inkább differenciálódtak, mégis, mennyiségileg a társadalomtudományok domináltak.
Kerepeszki Róbert könyvének olvastával nemcsak a DAB történetéről kapunk objektív képet,, hanem bepillantást nyerhtünk a teljes magyar tudományosság boszorkánykonyhájába, láthatjuk az ellentmondásokat, pozitív és negatív folyamatokat. A művet elsősorban tudománytörténet iránt érdeklődőknek ajánljuk.

Debrecen, 2010.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

-
 A 2023-ban elhunyt Cormac McCarthy ( többek között Pulitzer-díjas, Faulkner-díjas, Nemzeti Könyvdíjas) amerikai írót a kortárs próza megújítójaként tartja számon az irodalomkritika. 2022-ben egy kötetben jelent meg két, összefüggő, de külön-külön is olvasható regénye, Az utas, illetve a Stella Maris. a magyar kiadás is egy kötetben hozza a két művet, éppen ezért ebben a könyvajánló blogban mi is így teszünk- még egyszer hangsúlyozva, hogy különö-külön is érthető és élvezhető a két regény.  A szokásostól eltérően- mivel nagy író nagy műveiről van szó- nem egyszerűen spoilert közlünk Cormac McCarthy két művéről, hanem arra keressük a választ: miben is újította meg a kitűnő Szerző a modern szépprózát? 1. A hagyományos, 19.században kialakult ( kedves tanárom kedvenc szavával:balzaci) regényben elkülönül a cselekvés és a párbeszéd. Tipográfiailag is, értelmezéstanilag is. Az utas című regényben számtalan olyan példát találunk, ahol cselekvés és beszéd szinte egybefolyik- merthogy a fizika
További információk

Krasznahorkai László:Megy a világ

-
 A neves magyar író, Krasznahorkai László, Megy a világ című könyvében legjobb esszéit gyűjtötte össze. A magyar esszéírás legnemesebb hagyományait követi a Szerző, ugyanakkor, ami az irodalmi formát illeti, nem hagyja őt érintetlenül az utóbbi évek sok-sok történelmi és irodalom-értelmezési változása. A mondatok lazább szerkesztésűek, általában egy esszé egy nagy, hosszú, bővített mondat. Újfajta, sok Olvasónak szokatlan próza ez, nemes tartalommal megtöltve. Mert miről is szólnak ezek az esszék? Korunk nagy emberi- és világproblémáiról. Elidegenedésről, a változások szinte követhetetlen gyorsulásáról, a hagyományos kommunikációs formák és csatornák visszaszorulásáról. Krasznahorkai könyve igazi látlelet a mi kis, éppen forrásban lévő 21.sázadunkról. Ebben a rövid könyvajánlóban nem áll módomban részletes elemzést adni minden, a könyvben szereplő alkotásról, s nem szeretnék valami általános összképet sem felvázolni- mert az ilyesmi, akár akarja a recenzens, akár nem, befolyásolja az O
További információk

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása

-
 A magyar ókortudomány régi adósságát törlesztette azzal, hogy megjelentette Guy de la Bédoyére:Praetorianusok. A római csásázri testőrség felmelkedése és bukása című könyvét. történészként, akiknek nem azó kor a szakterülete, nagyon nagy élvezettel olvastam. A kitűnő könyvhöz csupán néhány személyes gondolatot, intuíciót szeretnék hozzáfűzni, hogy ezzel is könnyítsem a befogadó helyzetét, magyarán: közelebb hozhassam a könyvet az Olvasóhoz. Mielőtt azonban ehhez hozzákezdenénk, kiemelném,hogy a könyv jó értelemben véve tudományos jellegű:minden állítás lábjegyzetelt, forrásokkal alátámasztott, ha pedig a források alapján csak bizonytalan  vagy ellentmondásos rekonstrukcióra vagyunk képesek, Bédéyére azt is jelzi.  1. Bédoyére egyértelműen bebizonyítja, hogy a praetorinus gárda nem Julius Caesar, hanem Augustus princeps uralma alatt alakult meg. Sőt, Julius Caesar i.e.44-ben bekövetkezett halálának pontosan az volt egyik oka, hogy nem volt professzionális, képzett katonákból álló, vára
További információk