Murányi Sándor Olivér:Medvenéző
A könyv alcíme:Találkozások medvékkel, halakkal, nőkkel és férfiakkal.
Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet.
A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás- pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze, szó nincs arról, hogy Murányi Sándor Olivér valamiféle Z generációs irodalmat alkotott volna. De tételesen ki nem mondott természet-koncepciója annyira megfelel a mai Olvasó hasonló ideológiájának, hogy a szöveg szinte hívja a befogadót: akarsz Te is medvével találkozni? Hát gyere, és induljunk!
És a találkozás öröme minden mást felülír. Nyugodtan lehet műléggyel horgászni, nem kínos az, megesik legjobb családokban is. Az sem baj, ha nem láttam valami 1970-es évekbeli filmet. Lehet tévedni, véletlenül rátaposni valamire, a történet már bennünk van. És él.
Az is lehet, hogy egyszer összefut egy medvével.
( Új Forrás Kiadó- Alutus, Csíkszereda, 2017)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is:mediaszemle.blogspot.com
Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet.
A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás- pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze, szó nincs arról, hogy Murányi Sándor Olivér valamiféle Z generációs irodalmat alkotott volna. De tételesen ki nem mondott természet-koncepciója annyira megfelel a mai Olvasó hasonló ideológiájának, hogy a szöveg szinte hívja a befogadót: akarsz Te is medvével találkozni? Hát gyere, és induljunk!
És a találkozás öröme minden mást felülír. Nyugodtan lehet műléggyel horgászni, nem kínos az, megesik legjobb családokban is. Az sem baj, ha nem láttam valami 1970-es évekbeli filmet. Lehet tévedni, véletlenül rátaposni valamire, a történet már bennünk van. És él.
Az is lehet, hogy egyszer összefut egy medvével.
( Új Forrás Kiadó- Alutus, Csíkszereda, 2017)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is:mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése