Könyvekről mindenkinek

 Hahner Péter megírta a francia forradalom és a francia 19.század történetét, méghozzá a korszak két jellegzetes szereplőjének, Fouchénak és Talleyrandnak életrajzán keresztül. Az eredmény:a magyar történetírás mesterműve, egy nemzetközi szinten is kiemelkedő monográfia. Minden történész és történészhallgató számára kötelezővé tenném- csak hát, persze, ez nem rajtam múlik. Az alábbi könyvajánlóban néhány- általam fontosnak tartott- észrevételt fűznék ehhez a kitűnő színvonalú és terjedelmileg sem elhanyagolható műhöz, hogy ezzel is kedvet csináljak az Olvasónak ahhoz, hogy a manapság hatalmasra nőtt könyvtári polcokról éppen ezt a kötetet vegye le.  1. Mindenekelőtt:nagyon jó dolognak tartom ezt a kontextusba helyezett, mégis életrajzi szemléletű történetírást. Talán ez lehet a politikatörténetírás jövője. Pl. megírni az amerikai függetlenségi háború történetét George Washington szempontjából, vagy a Szovjetunió történetét Molotov életrajzán keresztül, vagy- ne álljak le az ötletekkel,

 A könyv alcíme:Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról.  Erős Vilmos a magyar történetírás történetének egyik legnagyobb szakértője. A szellemtörténettől a népiségtörténetig című könyvében a két világháború közötti történetírás legnagyobb alkotóiról készült tanulmányait gyűjtötte össze. Kiválóan sikerült a könyv, ösztönöz a további olvasásra, kutatásra. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány részkérdésben fogalmaznám meg egyáltalán nem szakértői véleményemet, kiemelve, hogy a könyv minden magyar történész számára nélkülözhetetlen.  1. Nagyon fontos tudnunk azt, hogy a két világháború köüzötti magyar történetírás világszínvonalú volt. A bolygó bármely nemzete örült volna, ha olyan kvalitású és világlátású történészeket tudott volna sorai között, mint Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor,Mályusz Elemér, Szabó István, Hajnal István, de ide sorolnám Hóman Bálintot is, és még jópár név kívánkozna ide. Akárcsak az irodalomban, a történettudományban is " aranyidőknek&quo

 A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a Magyar vidék a 20.században könyvsorozatban jelent meg. A rendkívül színvonalas tanulmányokat,ebben a rövid ajánlóban ,nem áll módunkban egyenként értékelni. Ehelyett inkább arra hívnánk fel a Kedves látogatók figyelmét, mi is tetszett meg annyira ebben a könyvben- úgy általában véve.  1. Nagyon jó, hogy a magyar történetírás elkezdte a magyar falu, a magyar tanya 20.századi történetének feltárását. Múlt-kutatásunk jó darabig Budapest- központú volt, pedig hazánk lakosságának nagy része mindig is " a vidéken" élt. Mégis, elkerülik az alkotók azt a csapdát, hogy valamiféle " narodnyik" történetszemlélet jegyében értelmezzék újra a Kádár-korszakot. Az Árnyékos oldalon.. az objektív, valóban szakmai szempontokat előnyben részesítő történetírás diadala. A könyv címe egyébként fedi a valóságot:a hatvanas években a falu még erőteljesen azon a bizonyos árnyékos oldalon feküdt: fejlesztésekben,

 Gyáni Gábor:A történeti tudás című könyve a történetelmélet tudományának egyik kiemelkedő alkotása. Arra a kérdésre keresi a választ,amely kérdést már jó ideje igyekeznek megválaszolni a történetírás amatőr és professzionalista művelői:mi a történelem és hogyan kell ahhoz hozzáállni írónak és olvasónak. Gyáni Gábor részletesen elemzi Carr:Mi a történelem?c.könyvének főbb gondolatait. Carr szerint a történész csak konstruálja a múltat,objektíven ábrázolni nem tudja. Ugyanakkor Carr egy ponton jelentősen eltér a posztmodern elméletalkotóktól:hogy ti.szerinte a történelem fejlődés,valamiféle folyton előremutató dolog. A következő nagy mű,amelyet Gyáni Gábor górcső alá vesz,Peter Burke-nak a kora újkori népi kultúráról szóló,magyarul is megjelent könyve. Burke szerint a történésznek modelleket,típusokat kell alkotnia,valamint le kell kicsinyítenie vizsgálódása tárgyát,és ezt a mikro-közeget kell kvantitatív módszerekkel vizsgálnia.  Mi a történeti tény? Ezzel a hatalmas témával foglalkozi

 Nagyon nagy szükség van ilyen könyvekre. Egészséges és alapos történelmi tudás-és tegyük hozzá:tudat- nélkül ugyanis lehetetlen megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak. Tóth Dóra szerkesztő és Bera Károly illusztrátor kitűnő könyve,A magyar történelem nagy alakjai,abszolúte alkalmas arra,hogy felkeltse az ifjúság érdeklődését a magyar múlt iránt. Felnőttek számára pedig jó alkalmat kínál a korábban megszerzett,azóta elfeledett ismeretek felidézésére. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet?Mindenkinek! Ajánljuk azért,mert politikamentes történetírással találkozhatunk benne. Az I.István királyról szóló fejezetből is hiányzik a máshol megszokott pátosz-szerencsére. A 19.századi hőseink bemutatásakor sem kényszerül választásra az Olvasó,hogy akkor most Széchenyi vagy Kossuth. Mindkettejüknek megvan a maga történelmi érdeme. Azért a 20.századból Horthyn és Nagy Imrén kívül másokat is "beválogattam volna a csapatba",de nyilván terjedelmi korlátok is közrejátszottak. Egyáltalán:nem je

Titus Livius monumentális történelmi munkája egyike az ókori történetírás örök klasszikusainak. A római nép története a város alapításától c.könyv a 21.század embere számára is bőven tartogat izgalmakat. A XXI.kötetben a második pun háború előzményeiről és első szakaszáról olvashatunk. Megismerhetjük Karthago bonyolult hatalmi viszonyait,megtudhatjuk,fiatal kora ellenére hogyan lett Hannibál a legfőbb katonai-politikai vezető. Részletesen leírja Livius a háború előzményeként ismert saguntumi konfliktust,aki el akar mélyedni az ókori nemzetközi jogban,annak ez a szövegrész valóságos csemege. Hannibál további hispániai harcairól, a helyi és a galliai törzsekkel lefolytatott konfliktusairól is részletesen ír Livius. Külön fejezetek tárgyalják az Alpokon való átkelés problémáját. Hány fővel,milyen nehézségekkel megküzdve kellett az etnikailag vegyes hadsereggel végrehajtani az ókor talán máig legismertebb katonai hadműveletét-az Olvasó a mai napig elcsodálkozik a leírás dinamikáján,a je

Történetírásunkban az 1667-ben kötött bredai békére igencsak kevés figyelem jut, sokan nem is ismerik ezt a rendkívül nagy jelentőségű békeszerződést. A 17. századi angol-holland háborúk közül ez zárta le a másodikat, méghozzá igencsak jelentős holland fölénnyel. A 17.században dőlt el, ki lesz a tengerek ura, pontosabban: mrlyik állam melyik tenger ura lesz. A 19.században pedig következett a gyarmatosítás. Palotás Zsolt szerkesztette és rendezte sajtó alá a bredai béke magyar fordítású teljes szövegét, ráadásként írt egy bevezetőt mindehhez. A Bevezetőből kiderül, hogy a második angol-holland háborút két dolog döntötte el Hollandia javára: a hollandok elfoglalták Suriname-ot, aztán pedig felhajóztak Anglia partjaihoz és egy folyón át behatoltak a Királyság területére. Londonban pedig kitört a pánik. A békeszerződés legfontosabb tulajdonsága, hogy: általános. Érinti a két ország diplomáciai képviselőit éppúgy, mint az áruszállítást ( a hollandok javára módosult a hajózási törvény,

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

A magyar-román kapcsolatok története mindig is neuralgikus kérdése volt a két ország történetírásának. Hencz Hilda könyve, a Magyar Bukarest, mérföldkő lehet. Románia ugyanis, egészen a 20.század második feléig, igazi multikulturális ország volt, sok etnikum képviselői életek Bukarestben, köztük magyarok is. Hencz Hilda könyve négy fontos részből áll. Az első részben Szerző a legfontosabb forrásokat tekinti át- ez már önmagában is érdekes. A második rész az első világháborúig tartó időszakot foglalja magában, a harmadik a két világháború közötti időszakkal foglalkozik, a negyedik pedig a második világháború után tárgyalja a regáti Romániában élők sorsát. Az utolsó fejezet a Ceacescu-éra bukását követő időszakról szól. Számomra különösen a kommunizmusról szóló fejezet  volt érdekes. A 1945 után hatalomra került elit ugyanúgy politikai játszmákra használta a kárpátokon túl élő magyarságot, mint tette azt a második világháború előtti társaság. Borzasztó belegondolni, hogy a románság nac

Nagyon keveset tudunk a magyar katonai középrétegnek a 20.századi nagy kataklizmákban betöltött szerepéről. A magyar olvasóközönség- vagy inkább fogalmazzunk úgy: történelmet tanuló diák- nincs tisztában azzal, milyen szerepet játszottak magyar katonatisztek a második világháborúban, valóban németpárti volt-e a Horthy-hadsereg ( már a kifejezés is tendenciózus) nagy része, mi történt a katonákkal a kommunizmus beköszönte után, valóban civilekké lettek-e a századosok, stb. Ezt a tudáshiányt hivatott pótolni Magyarország egyik vezető történészének, Rainer M.Jánosnak könyve, a Századosok. Nagyon adatgazdag, ugyanakkor lelket gyönyörködtetőn olvasmányos mű. Egyéni sorsokon keresztül villantja fel a tragédiákkal terhes magyar történelmet. Megtudhatjuk, milyen családi háttérrel rendelkeztek a könyv főhősei, hogyan végezték iskoláikat, milyen szerepet játszottak a második világháború idején, elkövettek-e háborús bűnöket- mint azt a szocialistának mondott történetírás oly előszeretettel mon

Barta János a professzionális történetíró szakavatottságával, és az Író közérthető stílusában írta meg Erdély 1630-1707. közötti történetét. A "tündérkert" romlása című könyv zseniálisan ötvözi forrásszemelvényeket a jelenkori történész magyarázatával. Rendkívül embercentrikus történetírás ez, példamutató az ifjú történésznemzedék számára. Igaz képet kapunk a török támogatással hatalomra jutott Bethlen Gábor működéséről, megtudhatjuk, miért nem szerette az erdélyi nemesség I Rákóczi Györgyöt, s miért rokonszenvezett eleinte a meggondolatlan fiúval, II. Rákóczi Györggyel. Ebben a könyvben olvastam a legjobb leírást a tragikus végkimenetelű lengyelországi hadjáratról. Ami pedig utána jött, az talán a magyar történelem legtragikusabb korszaka. Az önállóságát vesztett Erdély fejedelmei egyszerű vazallusok, Habsburg zsoldosok pusztítanak- az Olvasó belegondol, milyen lehetett akkoriban Erdélyben élni. Nem valami szívderítő. A könyvet a Móra Kiadó adta ki, 1983-ban. Egy kis feltup