Russel Kirk:Amerika brit kultúrája

 Russel Kirk (1918-1994) amerikai politika-és kultúrtörténész, társadalomtudós, kultúraelméleti szakember Amerika brit kultúrája című könyvében arról győz meg bennünket, hogy bár az USA történelme során nagyon sok kultúrát, szokást, nyelvet olvasztott magába, szellemi gyökerei mégis a brit kultúrában gyökereznek. A kultúrtörténeti esszé nagyon jól bizonyítja alkotójának igazát, még ha olykor egy- egy ponton vitát is indukál.

Mit is örökölt az Egyesült Államok Nagy-Britanniától? Legelsősorban is nyelvet, irodalmat. Kirk részletesen bemutatja az angol nyelv fő fejlődési vonalát, kiemelve az óangolról a középső angolra való áttérés hatalmas jelentőségét, nem megfeledkezve a normann hódítók hatásáról. Kirk idézi a nemzetközileg ismert nyelvész, Jespersen néhány mondatát. Minden tiszteletem Otto Jespersené, de azt mégis eléggé nehezen értelmezem, hogy az angol nyelv minden más európai nyelvnél férfiasabb...Kirk Shakespeare-t és munkásságát tartja az angol és az egyetemes európai irodalom csúcsteljesítményének, s sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a nagy reneszánsz zseni visszaszorul az amerikai irodalomoktatásban.Általában is kárhoztatja a szépirodalom kiszorulását az amerikai irodalomoktatásból- ezt a sajnálatos gyakorlatot azóta már több európai ország is átvette.

A könyv nagyobb ,szerintem több vitára okot adó része az angolszász jogrendszerrel foglalkozik. Szerinte Amerika átemelte az angol szokásjogot ( az úgynevezett common law-t), adaptálta, és ebből fejlődött ki az amerikai jog. Azt gondolom, hogy nem ennyire egyenesvonalú a folyamat. Igaz, hogy az első telepesek a common law rendszere szerint éltek- mivel nem volt más. Idővel aztán ezek a helyi törvények más jogforrásokkal is kölcsönhatásba léptek:
- nem angol telepesek jogrendszere, különös tekintettel a francia és a német jogra. A német jogrendszer önmagában is eléggé összetett.
- az őslakosok, elsősorban az irokéz indiánok jogrendszere, amely a Függetlenségi Nyilatkozatban is megmutatkozik
- a különböző egyházak jogrendszere ( pl. a 16-18. században némely egyházak minden esetben tiltották a válást, más egyházak bizonyos esetekben engedélyezték, az egyes bevándorló kultúrákban más és más szokások honosodtak meg.)
- nemzetközi katonai és hadijog
- idővel, a helyi jogtudó értelmiség kialakulásával az egyes községek, városok sajátos jogi precedensei, gondoljunk például az aranyláz kapcsán megszülető új Nyugat sajátos közigazgatási- jogi viszonyaira.

Annyiban tehát vitatkoznék Kirkkel, hogy- szerény véleményem szerint- állításának bizonyítására nem a legjobb példát választotta. Az irodalom, a művészetek terén Amerika valóban és kétségbevonhatatlanul brit gyökerű, ám a jog területén ezt már nem lehet ennyire egyértelműen kijelenteni. És igen, abban igaza van Kirknek, hogy vissza kell állítani az amerikai iskolákban a klasszikus angol szépirodalom oktatását. Továbbgondolva mindezt: a magyar iskolákban viszont kevesebb klasszikus művet kellene oktatni, de ezeket alaposabban tanulmányozni. Szóval, ne kanyarodjunk messzire: az Amerika brit kultúrája kitűnő könyv, együltömben olvastam végig, igazi szellemi kaland. Minden gondolkodó embernek szívből ajánlom!

Fordította Pásztor Péter, MMA Kiadó, Nonprofit Kft, 2020.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása