Schweitzer Gábor:A mezítlábas ügyvédtől a legitimista professzorig

 Amint azt a könyv alcíme is mutatja (Válogatott közjog- és tudománytörténeti tanulmányok),Schweitzer Gábor könyve elsősorban jogászoknak íródott. Ám A mezítlábas ügyvédtől a legitimsta professzorig című könyv tanulmányai oly sorétűek, hogy haszonnal forgathatják a kötetet történészek, művelődéstörténészek is. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden összefoglalom, miről is szólnak a négy blokkba rendezett, korszerű és alapos forráskezelésen alapuló tanulmányok. Bizonyára minden Kedves Látogatónk megtalálja az érdeklődési körének és habitusának leginkább megfelelő témákat. 

Az első blokk tragkus történelmi eseményeket elevenít fel. A Horthy-korszak Magyarországán, 1938-ban illetve 1939-ben, elfogadták a német mintára megalkotott, embertelen és mindenféle emberi jogot sértő első illetve második zsidótörvényt. Schwitzer Gábor több tanulmányt is közöl erről a nagyon tragikus korszakról. Az egyikben a pécsi ügyvédi társadalom és a zsidótörvények kapcsolatát vizsgálja:a baranyai megyeszékhely ügyvédeinek rendkívül nagy százaléka minősült a törvények szerint zsidónak. A második világháború és holocaust nagyon nagy pusztítást végzett soraikban:csak harmaduk élte meg a háború végét jelző 1945. évet. A többiek koncentrációs táborokban pusztultak el. Egy másik, szintén hiánypótló tanulmányból kiderül, hogy a közigazgatási bíróság elé benyújtott kérelmek sem mentették meg az üldözötteket. A magyar jog nem állt a deportálás elé néző emberek mellé. Nagyon szomorú, nagyon tragikus. 

A második blokk azzal foglalkozik, hogyan értékelte a korabeli jogász-értelmiség az európai és amerikai alkotmányosságot. Részletesen olvashatunk a utóbb titokzatos körülmények között elhunyt Haendel Vilmos:A parlamentarismus.Politikai tanulmány című könyvével, mely részletesen elemzi, komparatisztikai módszerrel, Európa akkori alkotmányait. Ez a munka nemzetközi szinten is kiemelkedő, csakúgy, mint a professzor majd'900 oldalas, előadásaiból összeállított jegyzete. Haendel jónak tartotta a parlamentáris kormányformát, szerinte, ha hiba akad benne,azt az emberek követik el. Az is kiderül, hogy a két világháború között több olyan alkotmányjogászunk akadt, aki elemezte a kor európai alkotmányait, például a német weimari köztársaság alaptörvényét. Ezek a művek azonban csak korlátozott nyilvánossághoz jutottak el. 

Nagyon érdekesek, művelődéstörténeti szempontból is jelentősek Schweitzer Gábor egyetemtörténeti kutatásai. A mafla Kmety, a körülreklámozott Pikler és a fölényeskedő Csarada című tanulmány a 21.században eddig megjelent magyar történeti tanulmányok egyik legjobbika. Arról szól, hogyan viszonyultak- utólag vagy egykorúan- a pesti jogi kar hallgatói professzoraikhoz. Nagyon szellemes, olykor a legendákat a valósággal keverő emlékezéseket és jellemzéseket olvashatunk levelekből, naplókból. Igazából annyi derül ki, hogy a pesti jogi kar professzorai is emberek voltak.Volt közöttük jó és rossz előadó, félelmetes vizsgáztató és rendkívül aranyos, a megbuktatott diákot az egyetem ajtajából visszahívó professzor-bácsi, nagyhangú és szelíd, visszafogott természetű és a katedrán kézzel-lábbal hadonászó professzor. Érdemes lenne egy efféle utólagos " felmérést" készíteni minden egyetem minden karáról és minden szakjáról. Az egyetemtörténeti kutatások ezzel túllépnének a száraz intézménytörténet keretein. Esetünkben az is érdekes, hogy az ország akkori vezető élclapjai is foglalkoztak a jog kar professzoraival, ami egyrészt mutatja a pesti jogi kar akkori széles befolyását, másrészt viszont aligha örült neki egy professzor, ha a Borsszem Jankó közölt róla gúnyverset...Ágoston Péter naplója igen tanulságos olvasmány: a magyar történettudományban még mind a mai napig tartja magát az a nézet, hogy a társadalom 1918-ig, az első világháború utolsó évéig, a győzelem mámorában élt. Ágoston professzor naplója nem erről tanúskodik:a rendkívül művelt értelmiségi elit már 1916-ban érezte, hogy itt nekünk babér nem terem.Egy másik tanulmányról:Polner Ödön jogászprofesszor nevét még a szakmabeliek közül sem mindenki ismeri ( ügyvéd barátomon keresztül " teszteltem"), viszont nem ártana, ha neve bekerülne a történeti köztudatba, mert szép és hasznos dolgokat cselekedett. Schweitzer Gábor tanulmánya ennek a folyamatnak lehet első lépése.

A negyedik blokkból számomra a Károlyi-kormány és a pesti jogi kar professzorainak viszonyát tárgyaló tanulmány a legérdekesebb. 1918. őszén még sokan hittek egy szebb jövőben, aztán, amikor látták, hogy Károlyi a fennálló gazdasági-társadalmi-politikai problémák közül szinte egyiket sem tudja megoldani- vagy látszatmegoldásokhoz folyamodik, lásd földosztás- akkor az értelmiségi társadalom szépen kihátrált a "nyúlszájú gróf" mögül, sőt, utólag azt is letagadta, hogy valaha reménykedett. Ilyen a politika, nem szeretik a veszteseket. Ez a jelenség állhat a pesti jogászok magatartása mögött is- szerintem. 

Ajánljuk Schweitzer Gábor könyvét mindazoknak, akik szeretik a jogot, a történelmet, a művelődéstörténetet. A mezítlábas ügyvédtől a legitimista professzorig című könyvben több kiváló, szemléletében új tanulmány várja mindazokat, akik művelik a társadalomtudományok valamelyikét vagy éppen a jogtudományt. 

Társadalomtudományi Kutatóközpont- Novissima Kiadó, 2022