Szalma József ( szerk.):A Magyar Tudomány Napja Újvidéken,2011

 A Magyar Tudomány Napját, melynek fő rendezvénye egy konferencia, minden évben megrendezi. Kiváló konferenciaköteteket adnak ki az eseménről Szalma józsef szerkesztő a 2011.év tanácskozásának írott változatát szerkesztette kötetbe, kiválóan. Széles látókörű, a humán- a természet-, a jogtudomány széles spektrumából merít a könyv temtaikája. Ebben a könyvajánlóban a sok kitűnő referátumból kiválasztottunk néhányt, teljesen a szubjektív érdeklődésre hagyatkozva, reméljük, ezzel is tudjuk érzékeltetni a mű sokszínűségét és igen magas színvonalát. 

Glatz Ferenc történész, akadémikus a magyar és az európai tudományosság előtt álló kihíváskat fogalmazta meg Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és az európai kulturális térben című tanulmányában. Hét olyan tényezőt sorolt fel, mely eddig sosem látott kihívás elé állítja a tudományos kutatókat és a kutatást fenntartókat:felmelegedés, édesvízhiány, élelemválság, demográfiai és világpiaci átrendeződés, informatikai forradalom, tudástársadalom ( utóbbit Bill Clinton amerikai elnök nevezetes januári beszédéhez köti). A tudós szerepét az alábbiakban látja:felfedező, karbantartó, közvetítő. Kiemeli, hogy az 1990-2010.közötti fejleményekből világosan látszik, hogy az euroatlanti régió extraprofitjának vége, tehát gazdaságilag is új utakat kell keresni a tudománynak. Vallja, hogy voltaképpen minden tudomány alkalmazott tudomány, a történészeknek is a jelen problémáinak múltbeli hátterét kellene megvilágítaniuk. Kifejti, hogy a nemzetállamoknak kötelességük fenntartani a tudományos apparátust, a kutatóói hálózatot. 

Dr.Hamza Gábor tanulmánya a Tripartitumról, azaz Werbőczy Hármaskönyvéről szól. A hagyományos középiskolai és egyetemi tankönyvek ezt a művet mint az elkövetkezendő századok jogalkotásában kiindulópontként szolgáló " törvénykönyvet" említik. Hamza Tanár Úr rámutat, hogy a szó jogi értelmében a Hármaskönyv nem törvénykönyv, hanem szokásjog- gyűjtemény, amely meghatározta az elkövetkezendő évszázadok magyar törvénykozását. Ajánlanám minden történésznek, bármely témával vagy korszakkal foglalkozzék is,hogy olvassa el ezt a tanulmányt. Megváltozatja, módosítja a magyar történelem egészéről érvényes gondolkodásmódunkat. 

Dr. Mezey Barna tanulmánya a felsőoktatási törvény genezisével foglalkozik, egyúttal áttekinti a magyar felsőoktatásban a rendszerváltás óta végbement, nem mindig pozitív irányú változásokat. Melyek ezek közül a legfontosabbak? ( Ne felejtsük, az előadás 2011-ben hangzott el, a könyv 2012-ben jelent meg).
- A rendszerváltással hatalmas információáradat zúdult a felsőoktatásra. Megnőtt az inforámciós bázisok száma, elérhetővé váltak a korábban nem vagy alig beszerezhető külföldi folyóiratok, megjelentek új ösztöndíj-lehetőségek. Ennek kétségkívül megvan a pozitívuma, de elég nagy terhet rótt a felsőoktatásban dolgozókra.
- A Kádár-korszakban Magyarországon a diplomások aránya az össszakosságon belül alacsnonybabb volt, mint az OECD-országokban. Éppen ezért a kormányzatok minden eszközzel pótolni igyekeztek a lemaradást. Kialakult egy mennyiségi szemlélet, melynek jelei voltak: a felvételi vizsgák eltörlése, az élethossziglani tanulás propagálása, normatív finanszírozás, új ,nem piacképes szakok beindítása. Ennek következtében egyre gyengébb alapképzettséggel rendelkező érettségizettek kerültek az egyetem falai mögé. 
- Nem biztosítottak a kormányzatok elegendő összeget az infrastruktúra fejlesztésére, ugyanolyan eszközrendszerrel kell oktatni a megnövekedett létszámú hallgatóságot, mint a korábbi, kisebb létszámút.
Ezek után áttekintést olvashatunk a magyar felsőoktatási törvény keletkezéséről, és kodifikációjáról. több hibát is felrő a jogalkotónak.A kodifikációt például " homályba vesző"- nek minősíti Dr. Mezey Barna.

Nagyon érdekesek a fizikus Ribár Bélára, és a történész-teológus Dr.Hegedűs Antalra visszaemlékező tanulmányok. Dr.Szalma József Az új magyar Alkotány és precedensjog cím tanulmánya is nagyon fontos,további kutatásokra inspiráló. Igen érdekesnek találtam Visontai Szabó Katalinnak a Lelki betegségek a gondnoksági perekben című tanulmányát, mely arról szól, milyen betegségek indokolják azt, hogy valakit gondnokság alá helyezzenek. Szól többek között a személyiségzavarról, a skizofréniáról, a pszichopátiáról. Mezei Zsuzsanna az 1944.évi délvidéki háborús bűntettek áldozatairól közöl igen szomorú, tuományosan viszont nagyon értékes tanulmányt. 

A Szalma József által szerkesztett A Mgayar Tudomány Napja Újvidéken 2011 című könyvet ajánljuk történészeknek, szociológusoknak, fizikusoknak, ökológusoknak, jogtudósoknak és bármely ország bármely tudósának. Igen magas színvonalú, reprezentatív tanulmánykötet. 

Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék,2012.