Könyvekről mindenkinek

 Hallottak már olyan részvénytársaságról, melynek  - nincs tulajdonosa - egyetlen tulajdona egy lépcső, de az sem az övé - egyetlen részvényt sem bocsátott ki? Egyvalamije van:ügyvédje. Oláh Gábor tapolcai születésű ( 1938) író, képzőművész dokumentum-hangjátéka egy ilyen részvénytársaságot mutat be. A hangjáték nagy sikert aratott, és 1979-ben könyv alakban is megjelent.  Voltaképpen nem másról van szó, mint a történelemről. A két világháború között Budapesten működött egy részvénytársaság, ennek, sok más mellett, volt egy bérháza. Magyarán: a részvénytársaság azzal foglalkozott, hogy a saját tulajdonában lévő házban bérbe adott lakásokat. Csakhogy jött a második világháború, és a házat lebombázták. 1945 után, az újjápítés időszakában, a romokat tökéletesen eltakarították. Viszont nem törölték az épületet a földhivatali nyilvántartásból. Egyrészt azért, mert akkoriban mindenkinek kisebb gondja is nagyobb volt a hivatali ügyintézésnél, másrészt mert bíztak abban, hogy a házat egyszer m

 Konrád György:A városalapító című könyve 1977-ben, tehát még a Kádár-korszak "java időszakában" jelent meg. A regény tiltakozás a kommunista diktatúra elszemélytelenítő, technokrata, ugyanakkor mélységesen tehetetlen rendszere ellen.  A mű főhőse, egyben narrátora, egy várostervező mérnök ( itt az első metafora: a város itt jelenti egész Magyarországot, sőt, az egész szocialista Kelet-Közép-Európát). Szakmailag sikeres, nemrég valósította meg egyik nagy projektjét. Mégsem boldog. Úgy érzi, testben és lélekben öregszik, együtt öregszik szűkebb szülőhazájával, a várossal, az országgal, a Kárpát-medencével. Konrád ezzel azt fejezi ki, hogy a Kádár-korszak szocializmusa idejétmúlt. Már azt is nehezen találja az alapító( metaforikusan: az irányító, azaz a kor gazdasági-társadalmi elitje), hogy voltaképpen mit alapított/irányított, mint ahogy az 1970-es évekre definiálhatatlanná vált a szocializmus fogalma. Az a gazdasági-politikai-társadalmi fogalomrendszer, amelyben az elit gond

 A Tótékat annyian magyarázták már félre,hogy néhány alapvetést muszáj tenni ezzel a nagyszerű Örkény-darabbal kapcsolatosan.  A legfontosabb talán az,hogy a Tóték nem egyéni,nem személyes dráma. Örkény István tragikomédiája történelmi példázat,a magyar nép múltja és jelene egy groteszk történetben elbeszélve. Más írók patetikus hangvételű sorstragédiákat alkottak,addig Örkény görbe tükröt tart történelmünk elé,amelyben,hogy,hogy nem,de felismerhetjük önmagunkat. Második világháború?Lehetne az első is,de lehetne a Rákosi-korszak is. Utóbbi esetben az őrnagy lenne Rákosi Mátyás alteregója. Üldözési mániája van,nem bírja,ha áznéznek a válla felett. Kis termetű.Paranoiásan félti egészséget. Nagy munkabírású,élvezi a gépies,sehová sem vezető,nagyüzemies munkát,s másoktól is elvárja,hogy élvezzék azt.Mindemellett kitűnő manipulátor:azt állítja,Tóték hívták meg őt.  Kihasználja vendéglátóit,akárcsak a kommunista diktátor a saját népét. Feltétlen azonosulást kíván saját értékeivel,még azt sem

 Mesterházi Lajos gyakorlatilag végigélte a huszadik század borzalmait,végül feltétlen híve lett a Kádár-rendszernek. A hazafiság logikája című könyvét azoknak ajánljuk,akik kíváncsiak arra,hogyan is látta nemzet és történelem összefüggéseit egy,a szocializmus mellett elkötelezett magyar író. Hogyan is látta?A dualizmust a nagytőke és a nagyipar szövetségének ábrázolja,mely Európa legolcsóbb ipari munkaerejére (ez,sajnos,igaz) alapozva teremtett átmeneti gazdasági felvirágzást,hogy aztán az első világháborúval,mely az uralkodó osztályok érdekét szolgálta,mindent leromboljon. Károlyi Mihály,Mesterházi szerint,a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik,polgári forradalma egyszerre szolgálta a nemzeti és társadalmi haladást.  A Horthy-rendszer,a Szerző értelmezésében, Európa legreakciósabb rendszere volt, ahol a baloldali ellenzéket elnyomták. A Horthy-rendszer természetszerűleg vezetett 1944-1945.borzalmaihoz.  A második világháború utáni időszakot nem szabad úgy felosztani,hog

Ez a könyv olyan szomorú- mondta nekem, akkor tizenkét éves, olvasni szerető lurkónak a könyvtárosnő- Inkább válassz valami mást! Padisák Mihályra, az akkori egyetlen rádióban rendszeresen szereplő népszerű Miska bácsira a negyven felettiek némi nosztalgiával emlékeznek. Ám azt már kevesen tudják, hogy Miska bácsi remek ifjúságiregény-író is volt. A csúcs mindig fölöttünk van című könyve leginkább a 12-15 éves korosztálynak ajánlott. A történet egy általános iskola természetjáró szakkörében indul. Kószáló tanár úr nehéz feladat elé állítja a csapatot: egy meredek sziklát kell megmászni. Miközben a gyerekek másznak, s szerencsére mindenki felér, képet kapunk a csoport tagjainak egymás közti viszonyáról. Amikor felérnek, Kószáló tanár úr egy rendkívüli feladatot ad a srácoknak. Jövőre ilyenkor külföldre, a Tátrába utazik a család, ám mikrobusszal mennek, és van még négy hely. Azt a négy helyet pedig az kapja, aki a legjobban teljesít a természetjáró csapatban. Van ám még egy nagyon font

Az 1980-as években, a létező vagy nemlétező szocializmus válságkorában, felvirágzott a jobb kifejezés híján válság-szépirodalomnak nevezett könyvek sorsa. A kiadók már nem féltek kiadni ilyen könyveket, az alkotók pedig megragadták az alkalmat, és elfojtott keserűségüket megosztották a nyilvánossággal. Mezey Katalin:Élőfilm című könyve regény, mely a korabeli magyar társadalom válságáról szól. Arról, hogy nem is tudjuk, merre kellene mozdulni, és hogy nincsenek olyan vezetőink, akik képesek lennének arra, hogy utat mutassanak. Az útmutatás tehát az értelmiség feladata. Csakhogy ez a magyar értelmiség megosztott. Van egy reformista szárny és egy radikális szárny. Előbbit Mezey Katalin könyvében a tanár, utóbbit a festőművész képviseli. Ők vég nélkül elvitatkoznak azon, hogy Magyarország gazdaságának, társadalmának, sportjának, közösségi életének stb. merre kellene mozdulnia. Csakhogy mindeközben ott egy fiatal lány. Szabó Mari varrónő, a regény főhőse, remekül megformált alak. Kamasz

John Lukacs, Amerikában élő világhírű magyar történész könyve a 20-21.századi eszmetörténet világában igazít el bennünket. Lukacs a populizmus kialakulását, térnyerését, várható következményeit elemzi, úgy, hogy nem köti ezt a jelenséget politikai pártokhoz, pláne nem pedig politikusokhoz. A történelmi folyamatokat vizsgálja, nagyon finom és éles nagyítójával. Lukacs a 20.századi eszmetörténet fő mozgásait nem az egyes konkrét eszmék kialakulásában látja, hanem azok egymásra hatásában. A Demokrácia és populizmus (alcím: Félelem és gyűlölet) című könyv arról szól, történelmileg hogyan hatottak egymásra a középutas illetve szélsőséges politikai eszmék, s mindezen egymásra hatás hogyan tükröződött az intézményekben. Hogyan módosította a demokráciáról alkott felfogásunkat a nacionalizmus és a szocializmus térnyerése, s mi köze mindehhez az állam térvesztésének? Azok, akik az állam fokozatos visszaszorításának szükségességét vallják, miért szavaznak meg milliárd dollárokat államilag finan

A szocializmus legsötétebb korszakában tilos volt beszélni ufókról, parapszichológiáról, csodás gyógyítókról, meg más efféle irracionális dolgokról. a marxizmus szilárdan tartotta magát. Aztán jött Nemere... A Titkok könyve akkora bestseller lett, hogy olvasni amúgy alig "szokó" háziasszonyok rohantak le a legközelebbi közértbe ( mert ott is lehetett kapni), hogy megvegyék " ennek a Nemerének" a könyvét. A Titkok könyvét. Olyan korszak volt ez, amikor az emberek még vágytak arra, hogy megtudják a titkokat. Nemere István aztán el is árulta. A könyvből kiderül, hogy ufók igenis léteznek, az amerikai és a szovjet katonai vezetés is eltitkolja létüket. Kiderül, hogy semmi különös nincs abban, ha valaki a bőrével tud olvasni, vagy kitalál olyan dolgokat, melyek tőle többszáz kilométerre történnek. Minden okkultnak nevezett jelenség igaz, és aki mást állít, az lepaktált a hatalommal. Talán ez a Titkok könyvének legnagyobb fogyatékossága, mai, 21. századi szemmel. Alter

Mindszenty József 1956-os hagyatékát Kovács Attila Zoltán és Soós Viktor Attila rendezte sajtó alá. Olyan, az átlagolvasó számára eddig ismeretlen információkról, személyes benyomásokról olvashat a huszadik századi magyar történelem iránt érdeklődő Olvasó,melyek alapvetően változtatják meg a forradalom és szabadságharcról eddig létező képünket. Megtudhatjuk pl., hogy Mindszenty József ( a fogságában addig elszigetelt Mindszenty József) volt az egyik első, aki megérezte Kádár János kétszínűségét. Meglepve szerezhetünk tudomást arról, hány és hány város, nemzetközi szervezet, oktatási intézmény tiltakozott Mindszenty hercegprímás 1948-as letartóztatása ellen. Volt, aki több százezer imát mondott el a fogságban sínylődő bíborosért. Rendszeresek voltak a gyűjtések, sőt, amikor világossá vált, hogy Mindszenty az amerikai követség " aranykalitkájába" kerül, többen ( magánszemélyek és amerikai katolikus szervezetek is) azonnal felajánlottak neki jelentős havi járadékot. Ami számom

Életrajz? Korrajz? Filep Tibor: " Ama nemes harcot megharcoltam". Kiss Gyula kisvárdai lelkész emlékezete című könyve elénk tárja egy nagyszerű ember portréját. Egy olyan egyházfiét, akit már a második világháború idején is halálra ítélt a Hatalom- hamis vádak alapján- s akit a kommunista diktatúra s annak elvtelen kiszolgálói meghurcoltak. Péter János, Berecki Albert, a Rákosi-korszak vezető egyházi férfiúi a szolgáló egyház hamis tanát hintették el a templomokban, a hívők lelkében. Ők úgy látták, az egyház feladata nem lehet más, mint a szocialistának mondott államhatalom kiszolgálása. Kiss Gyula lelkész nem így látta. Mindent megtett, hogy megakadályozza Péter János püspöki székbe ültetését. Tiltakozott az ellen, hogy elvegyenek a református egyháztól két fundamentális oktatási intézményt- a sárospatakit és a pápait-, tiltakozott, felemelte hangját minden ellen, ami istenellenes. A hívek őt pártolták, mellette álltak, nagy számban jártak az istentiszteletre, Kisvárda a r