Gramofon, 2008.nyár

A Gramofon folyóirat klasszikus zenéről és jazzről szól. Ez is jelzi, hogy jazz mára kikerült a " könnyűzene" feliratú skatulyából, színvonalában emelkedett, felnőtt a Nagy Testvérhez, a klasszikusokhoz. Ellentétben a pop-rock alapú zenékkel, melyek inkább lefele ívelő tendeciát mutatnak, de ez a rajongókat csöppet sem érdekli, elvégre nem mindenki a zene miatt jár fesztiválokra...
A Gramofon folyóirat 2008.nyári számának rendkívül gazdag tartalmából két írást emelnék ki. Aradi Péter a Semmelweis Vonósnégyes 25 éves jubileumát ünnepli cikkében, Rost Andrea pedig arról beszél, hogy beleszeretett a dalba, mint műfajba. Jó példát nyújt a művészi alázatra, mikor azt mondja, hogy 13 év Traviata-éneklés után kezdi magáénak érezni a darabot.
Rendkívül gazdag a Gramofon lemezajánlója, kiemelném belőle Barbara Booney Schubert-lemezét, melyet a megjelenés évében volt szerencsém meghallgatni, és kijelenthetem: hozzátesz Schuberthez, nem pedig elvesz belőle.
A rendkívül igényes kiállítású folyóiratot leginkább szakkönyvtárakban lehet megtalálni, akit érdekel, ott keresse. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása