B. Varga Judit (szerk.): Intelligens háló 2015.
Érdekes címe van ennek a könyvnek, olyan, mintha egy informatikai könyvről lenne szó- ennél azonban sokkal érdekesebb. A B. Varga Judit által szerkesztett, az Edutus Főiskola által kiadott kiadvány határon túli magyar fiatal kutatók tanulmányait tartalmazza, a legkülönfélébb tudományágak területéről. A teljesség igénye nélkül szemléznénk ezt a könyvet- pedig megérne egy hosszabb " misét".
Székely Tünde a kisebbségi magyar civil társadalmakról ír, leginkább kutatástörténeti aspektusból. Cozma Lujza Tünde lenyűgözően érdekes elemzése az észak-erdélyi turizmus jellegét és problémáit tárgyalja, regionális megközelítésben. Nagyon fontosnak tartom a 25. oldalon található táblázatot: a romániai turizmusról már annyit s annyiféleképpen írtak, főleg publicisták és utazási irodák, hogy itt az ideje egy tényszerű, tudományos megközelítésnek. Ezt a célt jól szolgálja Cozma Lujza Tünde tanulmánya.
Szorosabb értelemben vett történelmi tanulmány csak egyetlenegy került be a kötetbe: Hajdú Andrásnak az 1848-49-es felvidéki kisháborúról szóló írása. A szabadságharcot egységes egészként bemutató hadtörténetek helyett olyan munkákon kellene dolgozni, melyek a többi " kisháborút" is regionális megközelítésben mutatják be. Mert az erdélyi, a délvidéki háborúkat is felfoghatjuk ugyanilyen " kisháborúként", mint a felvidékit, ezáltal a magyar szabadságharc tulajdonképpen kisháborúk sorozatára bontható fel ( ez utóbbi inkább már csak recenzens magánvéleménye, nem túl komolyan venni...). Erős Katalin tanulmánya rendkívül megragadott: manapság, amikor mind a természet- mind a társadalomtudományok terén a szimbiózisok kutatása vált nagyon fontossá, a hangyák és pollenek kapcsolatát tárgyaló tanulmány kiemelt fontosságú lehet. Ráadásul a Szerző még érdekesen is ír, úgyhogy nem biológus olvasók is megértik, miről is volna itt szó. Péntek Máté tanulmánya nem ennyire " közérthető", kell hozzá némi szakmai "töltet", de alaposabb, többszöri újraolvasás során kiderül, hogy nagyon fontos dologról írt nekünk a Szerző, csak megköszönhetjük munkáját.
A tanulmánykötetet mindenkinek ajánlhatjuk, aki érdeklődik a tudományok bármely neme és formája iránt, és aki tudni szeretné, hol is tart ma az emberi világ. Itt. És ehhez az épülethez a határon túli magyar tudósok is hozzáteszik a maguk tartós, esztétikus, fontos köveit.
( Editus Főiskola, Tatabánya, 2015.)
Székely Tünde a kisebbségi magyar civil társadalmakról ír, leginkább kutatástörténeti aspektusból. Cozma Lujza Tünde lenyűgözően érdekes elemzése az észak-erdélyi turizmus jellegét és problémáit tárgyalja, regionális megközelítésben. Nagyon fontosnak tartom a 25. oldalon található táblázatot: a romániai turizmusról már annyit s annyiféleképpen írtak, főleg publicisták és utazási irodák, hogy itt az ideje egy tényszerű, tudományos megközelítésnek. Ezt a célt jól szolgálja Cozma Lujza Tünde tanulmánya.
Szorosabb értelemben vett történelmi tanulmány csak egyetlenegy került be a kötetbe: Hajdú Andrásnak az 1848-49-es felvidéki kisháborúról szóló írása. A szabadságharcot egységes egészként bemutató hadtörténetek helyett olyan munkákon kellene dolgozni, melyek a többi " kisháborút" is regionális megközelítésben mutatják be. Mert az erdélyi, a délvidéki háborúkat is felfoghatjuk ugyanilyen " kisháborúként", mint a felvidékit, ezáltal a magyar szabadságharc tulajdonképpen kisháborúk sorozatára bontható fel ( ez utóbbi inkább már csak recenzens magánvéleménye, nem túl komolyan venni...). Erős Katalin tanulmánya rendkívül megragadott: manapság, amikor mind a természet- mind a társadalomtudományok terén a szimbiózisok kutatása vált nagyon fontossá, a hangyák és pollenek kapcsolatát tárgyaló tanulmány kiemelt fontosságú lehet. Ráadásul a Szerző még érdekesen is ír, úgyhogy nem biológus olvasók is megértik, miről is volna itt szó. Péntek Máté tanulmánya nem ennyire " közérthető", kell hozzá némi szakmai "töltet", de alaposabb, többszöri újraolvasás során kiderül, hogy nagyon fontos dologról írt nekünk a Szerző, csak megköszönhetjük munkáját.
A tanulmánykötetet mindenkinek ajánlhatjuk, aki érdeklődik a tudományok bármely neme és formája iránt, és aki tudni szeretné, hol is tart ma az emberi világ. Itt. És ehhez az épülethez a határon túli magyar tudósok is hozzáteszik a maguk tartós, esztétikus, fontos köveit.
( Editus Főiskola, Tatabánya, 2015.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése