Artner Annamária:Tőke,munka és válság a globalizáció korában

 Artner Annamária közgazdász: Tőke, munka és válság a globalizáció korában című könyve jelentős és fontos. Nemcsak az egymást folyamatosa követő válságokat magyarázza meg, hanem a tünetek okok és okozatok keresését beilleszti egy nagyobb kontextusba:mégpedig abba, hogy az 1945 utáni kapitalista gazdaságban torz jelenségek uralkodtak el, melyek hozzájárultak a válságok ( például a 2008-as, a sajtóban " pénzügyi"-nek nevezett, valójában az egész gazdaságot érintő problémahalmaz) kialakulásához. Könyvajánlónkban spoiler helyett inkább a könyv egyes megállapításaihoz, szemléletéhez fűznénk elismerő szavakat. 

A 40. oldalon található egy igen fontos táblázat, mely azt bizonyítja, hogy a gazdasági versenyképesség növekedése,az egyes szektorok termelékenyebbé válása nem áll arányban a reálbérek növekedésével. Atrner Annamária a következő oldalon meg is említi, hogy az USA-ban 1966 és 2012. között nemhogy nőttek volna, de csökkentek a reálbérek- pedig az amerikai gazdaság teljesítménye a tárgyalt időszakban egészen biztosan nőtt. Hozátehetjük:ha az alkalmazottak reálbére a gazdasági növekedés ellenére is csökken, akkor az alkalmazottak sűrűn fognak élni a hitelfelvétel lehetőségével, hiszen szeretnének egy növekvő gazdaságbna maguknak is növekvő jólétet. Márpedig a 2008-as válság pontosan a hitelek miatt robbant ki- legalábbis ez volt a közvelten kiváltó ok. 
De vehetjük a magyarországi példát is. A kettőezres években, bár nőtt a gazdasági teljesítmény, a reálbérek inkább csak papíron emelkedtek, amely szinte dühödt hitelfelvételi kedvet indukált az alkalmazotti réteg oldalán. A bankok pedig éltek a lehetőséggel és sok esetben nem kellő óvatossággal " nyomták ki" a kölcsönöket a lakossági ügyfelek számára. 

A 68 és skk oldalakon foglalkozik Artner a tőkeértékesüléssel, mint globális világgazdasági jelenséggel. Nagyon pontosan mutat rá, miért éri meg a fejlett országok vállalatai számára, hogy a termelést szegényebb országokba helyezzék ki. Mindaz, ami ezeken az oldalakon le van írva, okos és pontos. De nem szabad elfelejteni, hogy történt a 20. század végén-21.század elején egyrendkívüli eset, mégpedig Kínáé. Ahol is az óriási mennyiségű munkaerő- melynek képzettségi szintje, ha lassan is, de emelkedett- a rengeteg rendelkezésre álló forrás egyszerűen fő gazdasági ágazatot kovácsolt abból, hogy amerikai és európai cégek az ázsiai országba helyezzék át a termelést.Az irtózatos mennyiség tehát még a fejletlen, objektíve szemlélve alacsony technológiájú gazdaságokat,országokat is képes átlendíteni azon a bizonyos küszöbön. Kína ma már a világ egyik legjelentősebb gazdasági tényezője, Európa és Amerika pedig sok tekintetben függésbe került tőle.

A 36-39.oldalon foglalkozik Szerző Porter termelékenység-elméletével ( vagy inkább jobb volna a többes számot használni:elméleteivel?). Érdekes a nemzeti versenyképességről és a vállalati versenyképességről felállított tételek látszólagos ellentmondása. Valahogy úgy lehetne ezt feloldani, hogy a fejlett kapitalista gazdaságok ( már ez a kifejezés is címkéző, egy gazdaság, pláne, a nagyobb közösségek gazdasága, sohasem lesz tisztán kapitalista) általában fejlett államisággal, kialakult nemzeti egységgel rendelkező civilizációkban alakulnak ki, sőt, nem túlzás azt állítani, hogy a gazdasági fejlettség és a társadalmi-politikai fejlettség kéz a kézben, egymás függvényében alakul ki. A fejlett országokban mindenütt van valamiféle állami beavatkozás a gazdaságba ( bár sokan szeretik ezt tagadni, úgy állítva be nemzetüket, mint Adam Smith kései örökösét). Az állami bevatkozás hatékonysága viszont növeli a vállalati versenyképességet:minél jobb az állami iskolák természettudományos képzése, annál valószínűbb, hogy abban az országban modern szemléletű és fejlett gyógyszeripar, IT-szektor, nanotechnológiai ipar, stb. fog működni. Ha pedig a modern iparágakban fejlődés tapasztalható, ott nőni fognak a vállalati bérek- legalábbis az adott ágazatban- még akkor is, ha elméletileg a tőkés gazdaság rentabililtása- az egyes vállalatok vagy vállalatcsoportok szintjén- nagyban függ a bérköltség viszonylagos alacsonyan tartásától.További kutatásokat igényelne annak feltárása, hogy azokban az országokban, ahol fejlett technológiai ipar alakult ki, kiváló szakemberekkel, növekvő bérekkel, hogyan alakult ezzel párhuzamosan a többi, a társadalmi konszenzus alapján nem annyira fejlett iparág helyzete, azon belül a munkabérek. 

Artner Annamária kitűnő és sokban elgondolkodtató könyvét legelsősorban is közgazdászok, vállalatvezetők számára ajánljuk, de nagyon sokat meríthatnek belőle történészek ( nekik kifejezetten ajánljuk a 3.,Válságtól válságig című fejezetet), továbbá mindenki, aki szeret a folyamatok mélyére látni, és gondolkodni is arról, amit lát.A tőke, munka és válság a globalizáció korában egy nagyszerű könyv. 

Akadémiai Kiadó, 2014.