Beke Albert:A behódolt velszi bárdok kora

 A könyv alcíme:A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban
Ha lenne ilyen díj vagy verseny, Beke Albert bízvást sikerrel pályázhatna a " Legszigorúbb magyar irodalomtörténész" címre.A behódolt velszi bárdok kora című könyvében kökeményen számon kéri az íróktól az erkölcsi tisztességet, azt, hogy mennyire " feküdtek" le vagy álltak ellen a diktatorikus kommunista hatalomnak.
És nekem ezért ez a könyv nagyon tetszik.Bátor, és bátorságra sarkallja az Olvasót is.Hogy válogassa meg, kiket olvas. Ugyanakkor, mivel nekem nagyon tetszett a könyv, éppen ezért fűznék hozzá néhány, többnyire személyes élményből táplálkozó megjegyzést, reflexiót, szempontot, szóval:hozzáfűznivalót. (Kritikának nem nevezném, mint ahogy egyik könyv esetben sem a könyvkritikus vgy irodalmi kritikus szerepében lépek fel.)

1. Volt-e irodalmi életünk az 1945-1989 közötti időszakban? Beke Albert szerint nem. Én nem fogalmaznák ilyen erősen. A szakmai szempontok átitatódtak politikai szempontokkal, bizonyos írók és irodalomtörténészek pedig jókat vitatkoztak egy olyan dolgon, amihez abszolúte nem értettek: a történelmen. A kommunista diktatúrában az adta meg egy intellektuális foglalkozást űző ember alapállását, hogy miként értelmezi a közelmúlt történelmi eseményeit. Csakhogy ezen értelmezés során mindenki a saját személyes élményeiből indult ki:Illyés is, Hamvas is, Németh László is, meg mindenki. 
Pusztán csak a személyes élményekre alapozva nem lehet történelmet értelmezni,történelemről szólni, pláne nem szabad a személyes élményeket általánosítani. Jómagam például futballoztam, amikor a Ceacescu-házaspárt kivégezték. Horthy " kiugrási" beszédét üknagyapám egy kocsmában hallgatta, és már annyi " folyékony matéria" volt benne, hogy fel sem fogta, miről beszél a Kormányzó. Akkor most ezek az események meg sem történtek?
A " létező szocializmus" írói, művészei többnyire/mindig azt látták, ami velük történt. Major Tamás még évtizedekkel később is áhítattal mesélte, milyen nagy élmény volt verset mondani a krumplivonatok előtt, az állomáson. Neki ezt jelentette 1945. Szabó Magdát a szovjetek vonattal hozták fel Pestre, és valami filmgyári munkával bízták meg. Neki ez volt 1945. Volt, akinek tragédia:Hadifogság, erőszak, tovább nem sorolom. 
A Kádár-kor írói azt hitték, hogyha nekik jó, kényelmes és biztonságos,akkor bizonyára mindenkinek az. Megvakították saját magukat, történelmi csőlátásban szenvedtek. A díjakat pedig elfogadták, hiszen mégiscsak ők az ország szellemi emberei...
Nem tudták, hogy a történelem, az bizony komoly dolog. Arról nem lehet csak úgy, pusztán élményekre és érzelmekre hagyatkozva írni. Ahhoz kutatni kell, könyveket, levéltárakat bújni. Kiváncsi vagyok, azok közül az írók közül, akik írtak valamit a Horthy-korszakról, hányan nézték át a korszak sajtóanyagát, levéltári dokumentumait. Mindezzel összehasonlítva: hányan voltak azok, akik megelégedtek a pártbrosúrákban olvasottakkal...

2..Hamvas Béla nagyon bátor ember volt. Világosan és egyértelműen állást foglalt mind a Rákosi- mind a Kádár-rendszer ellen. Ugyanakkor bátorsága kivételes, szerintem legtöbben nem is tudtuk róla, hogy fizikai munkás volt ( tankönyveink erről nem/ erről sem írnak.).

3. Szerintem Szabó Magdával túlzottan szigorúan bánt Beke Albert. Véleményem szerint az Ókút nagyon jó próza, a Régimódi történet ( nemcsak filmen) remekmű. A Katalin utca című regényét pedig egy Franciaországból kiinduló internetes szavazás Európa 1945 után megjelent legjobb regényévé váálasztotta- szinte az egész világból érkeztek szavazatok. Magyar szerző magyar regényétől ez azért nem semmi! Szóval,kicsit vitatkoznék Beke Alberttel:Szabó Magda szerintem jó író. Hogy szerette őt a hatalom? Igen, ő testesítette meg irodalmi életünkben a " modern nő"-t, ha jól emlékszem, volt is ő valami nőmozgalomnak elnöke. 
Jókai Anával kapcsolatban viszont teljesen egyetértek Beke Alberttel. Jó író volt, de igen erős politikai hátszéllel. A Napok című könyve pedig hát...inkább nem folytatom. 

4. Igen-igen kedvet kaptam az alábbi, általam korábban nem igazán " kultivált" írók olvasásához: Csanádi Imre, Dobai Péter,Dutka Akos, Gyurkovics Tibor, Fejes Endre,Ignácz Rózsa,Zelk Zoltán. Valahogy megkedveltem ezeket az embereket, minden emberi gyengségük ellenére is.Egy adalék Gyurkovics Tiborról:egy időben, Mészöly Kálmán  második szövetségi kapitánysága idején, ő volt a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa. Sokszor kikaptunk, de legalább a játékosok jókedve töretlen maradt. A drukkereké már kevésbé...

Nagyon jó könyvet írt Beke Albert, ajánlom mindenkinek, akit érdekel a magyar irodalom, vagy huszadik századi magyar történelemmel foglalkozik. 

l'Harmattan Kiadó,2022.