Abhijit V. Banerjee-Esther Duflo:Jó közgazdaságtan nehéz időkre

A könyv alcíme: Meggyőző válaszok legégetőbb kérdéseinkre
Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo:Jó közgazdaságran nehéz időkre című közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett könyve kitűnő, a 21.század szitjén álló közgazdasági munka. Szakmai értékelésre ebben a rövid könyvajánlóban nem vállalkozunk, inkább csak azt írnánk le, miért is tartjuk a kor színvonalán mozgó, minden gondolkodó ember számára nagyon hasznos könyvnek Banerjee és dufolo munkáját.
- A Bevezetőben Szerzők világossá teszik, hogy nem hívei sem az ortodox liberális, sem pedig a magát unortodoxnak nevező közgazdaságtannak. Saját nézőpontjuk van a dolgokról, ki akarnák látni a puszta száok mögül, túl akarnak lépni a szalvéta-közgazdaságtanon ( hogy ez mit jelent, azt megtalálja Olvasónk a könyvben). Banerjee és Duflo könyve segített nekem abban, hogy új paradigmákat követve tekintsek fontos gazdasági. társadalmi és politikai kérdésekre.
- Nagyon sokat törődnek a fejlődő országokkal, a lemaradó régiókkal. Elvetik azt a napjainkban divatos szemléletet, miszerint egy-egy elmélet, vagy kormányzati intézkedés feltétel nélkül minden gazdasgi szereplő számára rossz vagy jó: inkább arra mutatnak rá, például a szabadkereskedelem kapcsán, hogy az azon országok sazámára jó, melyek eredményesen kapcsolódnak be ebbe a rendszerbe.
- Az előzőekkel összefüggésben:Szerzők odafigyelnek arra, hogy még a fejlett országokon belül is rendkívül egyenlőtlen lehet az egyes régiók fejlődése. Kiemelten foglalkoznak az USA-beli Appalache-régió problémájával ( a kínai kereskedelmi verseny miatt az itteni munkások elveszítették megélhetésüket, az egykor virágzó, élettel teli városok közül ma sok szellemvárossá alakult). Rámutatnak a szövetségi segélyprogramok alulfinanszírozottságára, illetve arra, hogy a tanfolyamokat, átképzéseket kínáló projektek nem tudnak az emberek részére állást biztosítani,ezért aztán sokan a rokkantnyugdíjba menekülnek.
- Bennünket, magyar Olvasókat bizonyára nagyon érdekel a második fejezet, amelyben Szerzők a migrációról fejtik ki álláspontjukat. Nem értenek egyet sem a migrációpárti, sem pedig a médiában oly gyakori migrációelllenes állásponttal. Kimutatják, hogy az 1970-es években éppen annyi menedékkérő érkezett Európába, mint 2018.után. Elutasítják azt a főleg jobboldali politikai publicisztikában gyakran feltűnő nézetet, miszerint a " migránsok" elveszik a helyiektől a munkát, csökkentik a béreket. Banerjee és Duflo meggyőzően bizonyítják, hogy ez nem igaz. Sajnos, alig szólnak a migráció kulturális következményeiről...

- Nagyon sokat foglalkoznak Szerzőink az előítéletekkel, a sztereotípiákkal. Kimutatják, hogy az USA társadalma éppoly előítéletes bizonyos kérdésekben, mint a kasztrendszeren alapuló indiai közösség. Engem teljesen és hosszú órákig letaglózott a golfozós kísérlet- ezt feltétlenül olvassák el, ne lapozzák át!- illetve azok a pszichológiai kísérletek, melyek feltárják, hogy bizony, a " fejlett", vagy magukat annak tartó, közösségeknek is van mit fejlődniük a demokratizmus, az egyenlő jogok terén. 
- Ami a politikát illeti: Szerzők nem titkolják, hogy nem rokonszenveznek a magukat jobboldaliként definiáló politikusokkal ( pl.Trump, Orbán és mások). Ugyanakkor kritikusak, pontosabban:nem kritkamentesek a baloldallal is. 
Önállóak. Függetlenek. Olyan jó ilyen könyveket olvasni. Kitűnő tartalom, közérthető nyelvezet. Éppen ezért minden, gazdasági, társadalmi, politikai folyamatok iránt érdeklődő embernek szívből ajánljuk A jó közgazdaságtan nehéz időkre című könyvet. 



 Fordította Garamvölgyi Andrea, HVG Könyvek, 2021.