Ranschburg Jenő:Tehetség és alkalmazkodás

 Ranschburg Jenő tanár úr :Tehetség és alkalmazkodás című könyve azzal foglalkozik, hogy milyen szocializációs különbségekkel kell szembenéznie a tehetséges ( és milyen sokféleképpen értelmezhető ez a látszólag egyszerű szó!) illetve a személyiségükben az átlagtól eltérő gyermeknek és szüleiknek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adunk abból a rendkívül változatos téma-rendszerből, mellyel a könyv foglalkozik, s nem tudtam megállni ,hogy némi személyes reflexióval ne illessem a szöveget. Magam is tehetséges gyermekként voltam számontartva,már jóval iskola előtt megtanultam olvasni, magamtól.
Elöljáróban elmondom, hogy a könyv nyelvezete rendkívül közérthető, minden szülőnek, nagyszülőnek fogódzóul szolgálhat. 

A legfontosabb, amit a könyv elolvastával meg kell jegyeznünk: a tehetség a pszichológia és a pedagógia egyik legnehezebb, legbonyolultabb témája. Ranschburg Jenő könyvéből megtudjuk, milyen problémákat jár körbe a pszichológia tudománya, amikor az " intelligencia" fogalmát kívánja meghatározni. Megismerkedünk Lewis Terman longitudinális kutatásával, melynek során több, mint félezer gyermeket vizsgált. Elgondolkodunk azon, hogy a tehetség mennyire meghatározott
- biológia-genetikai
- szociológiai szempontból.
Választ kapunk arra a kérdésre, hogy a tehetséges gyermek a személyisége valóban " érettebb-e", mit hasonló korú társaié, valamint arra, mennyire tekinthető konstansnak a tehetség, azaz elképzelhető-e olyan, hogy egy gyermek nyolcévesen még tehetséges, jól teljesít az iskolában ,aztán egyszer csak ez a tehetség tovatűnik, és a gyermekből átlagos tanuló válik. Jómagam kételkedem ebben: inkább arra tippelek- teljesen laikusként, nem vagyok pszichológus,hogy gyermekek esetében előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a tehetség " alszik": lehetnek a tehetséges gyermeknek is olyan " korszakai", amikor a tehetség egyszerűen nem fejlődik, merthogy a személyiség más összetevői fejlődnek:pl. gyorsul a fizikai fejlődés, serdülőkorban megkezdődik az ellenkező nem iránti érdeklődés, vagy éppen másfelé fordul az érdeklődés, másféle tehetség bontakozik ki. Nagyon jól látja tanár úr, hogy gyermekek tehetségének intelligenciájának vizsgálatakor a tesztek eredményei csak korlátozottan megbízhatók. Olvashatunk a könyvben intelligenciateszteket is- hátborzongató, hogy bizonyos pszichológia iskolák ezekből akarják megállapítani a gyermek intelligenciáját. 
Kételyünket fejezhetjük ki Marland " vezetői képesség"-re mutató " potenciális képesség" illetve teljesítménnyel kapcsolatban. Hogyan lehet egy nyolcéves gyerekkel kapcsolatban megállapítani, hogy rendelkezik-e vezetői képességekkel? Ő a bandavezér az osztályban? Ő a csapatkapitány a futballcsapatban? A kételyt akkor oldhatjuk fel, ha belegondolunk az európai és az amerikai iskolarendszer közötti különbségbe. Amerikában nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyermek önálló legyen, hogy a benne szunnyadó irányítási képességet kibontakoztathassa. Hogy miért? A kultúra egésze nagy hangsúlyt fektet a versengésre. Az ország lakossága 343 millió, ekkora populációban egyszerűen muszáj, hogy jó vezetők választódjanak ki. Szerintem ezért fektetnek arrafelé nagyobb hangsúlyt a vezetői képességekre.
 
A könyv második fele nagyon szomorú, mert az átlagtól eltérő gyermekek élete is gyakran szomorú. Hiperaktivitás, ADHD, CD, devianciák, lázadás- mit kezdjen ezzel a szülő? Mennyiben hibás mindezért a szülő? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Ranschburg Jenő tanár úr Tehetség és alkalmazkodás című kiváló könyvéből, melyet szívből ajánlunk szülőknek, pedagógusoknak, pszichológusoknak és mindenkinek, aki érintettnek érzi magát vagy környezetét a könyvben tárgyalt témákban. 

Saxum Kiadó, 2022